Berend T. Iván
20
04
06
14
Előadó
Az embereket évezredek óta érdekli lakóhelyük, a Föld. Már az ókorban is tettek fel ilyen kérdéseket: Milyen alakja van a Földnek? Mi található a Föld felszínének valamelyik pontjában? Az űrtechnika kialakulása előtt feltett kérdésekre a szakemberek (geodéták, térképészek) a Föld felszínén végzett mérések segítségével válaszoltak. Az űrtechnika kialakulása alapvetően megnövelte a Föld alakjával kapcsolatos ismereteinket. Ezek az ismeretek nemcsak tudományos szempontból érdekesek, hanem megjelennek mindennapi életünkben is - gondoljunk például a meteorológiai célú űrfelvételekre vagy a korszerű járműnavigációs rendszerekre. Az előadás a Föld alakjáról és felszínéről az űrtechnika segítségével nyert legújabb ismereteket mutatja be.
The earliest written document on the theoretical shape of the Earth comes from Homer where the Earth was viewed as a flat disc surrounded by oceans. A few centuries later the Greeks viewed it as a sphere, which was supported by various observations and even the radius of a spherical Earth was calculated. The discoveries of the great astronomers of the 16th and 17th century showed that the shape of the Earth could not be a sphere. Based on their calculations they viewed it as a rotation ellipsoid. By the second half of the 19th century we came to understand that the rotation ellipsoid as a theoretical earth shape is not sustainable in all cases. Today we acquire more precise information on the geoids with the help of satellites, especially with those serving navigational purposes. With the help of remote sensors we can learn about the surface of the earth without actually having to come into contact with it. The lecture reviews in detail the traditional and modern techniques used to explore the surface of the earth, particularly that of remote sensors. Through examples it demonstrates how much of our information on the Earth was obtained and reveals the opportunities that lie ahead.
Kétségtelen, hogy ahhoz, amit ma globalizációnak nevezünk, a nemzetköziesedés sok évszázados előtörténete vezetett. Mégis azt mondhatjuk, hogy valami radikálisan újjal találjuk ma szembe magunkat, s ennek az új állapotnak a gazdasági jellemzői között kiemelkedően fontosak a nemzetközi kereskedelemmel és munkamegosztással, a külföldi tőkeberuházásokkal és a multinacionális vállalatokkal kapcsolatos változások. Sokan tartanak attól, hogy a globalizáció egyben a kulturális sokféleség felszámolódását is jelenti, ez a félelem azonban megalapozatlannak tűnik. Ugyanakkor fontos azt is látnunk, hogy a globalizáció nem merül ki a gazdasági mutatókkal leírható jelenségekben: alapvető ideológiai, gazdaságfilozófiai és politikai jelenségekkel, egyfajta konzervatív fordulattal függ össze. A globalizáció előnyös vagy hátrányos voltával kapcsolatban nem lehet térségtől független választ adni: ezt jól mutatja az ázsiai országok vagy Európa elmaradottabb országainak sokféle fejlődési mintája.
The long course of globalisation, commencing with the Hanseatic League has seen rapid acceleration since the 1980's. World trade and foreign capital investment has grown exponentially and there has been a profound change in the international distribution of labour. The role of multinational companies and the sheer number of speculative financial transactions has increased dramatically. Even so, free market capitalism and parliamentary democracy has not become as absolute as neo-liberal economics has. In the eighties Reagan and Thatcher applied the principles of market fundamentalism and IMF and World Bank followed suit. Supporters of globalisation say that everybody is a winner; its critics believe that it leads to chaos and polarisation. Evidence suggests that both consequences co-exist simultaneously. The difference between the richest and the poorest countries has grown to 1:40 - however, many countries are left behind because they are excluded from globalisation. In Central and East-Europe, as the example of Southern Europe shows, many countries have the opportunity to catch up.
20
04
09
13
Előadó
Nemcsak a Föld lakóinak száma nő robbanásszerűen, hanem az egy főre jutó felhasznált energia, s a légkörbe juttatott szennyező anyagok mennyisége is nagy ütemben emelkedik. Vajon visszavezethető-e az elmúlt másfél évszázadban zajló kismértékű, globális léptékű melegedés az ember mind intenzívebb földi jelenlétére? Vajon az egyre növekvő szennyezőanyag-kibocsátás, s az így erősödő üvegházhatás okolható az éghajlat változásáért? A szélsőséges időjárási események gyakorisága növekszik, vagy csak a hírközlés gyorsabb és szenzációéhesebb globalizálódó világunkban? Lehetséges-e az éghajlat modellezése, előrejelzése, melyek e folyamat bizonytalanságai?
Sudden and exponential population growth has occurred over the past few decades; consequently per capita use of energy and air pollution has intensified. Is this increasing and intensified human presence on the planet responsible for a warming in global temperatures of 0.6-0.8 degrees Celsius over the past 150 years? Is the increasing pollution and the consequent greenhouse effect to be blamed for climate change? Has there been an increase in extreme weather conditions? Or is this perception due merely to faster telecommunications and more sensational reporting in a globalised world? Is it possible to model and forecast the climate? The lecture reviews the causes and chances of a rapid climate change and presents some potential global and regional climate scenarios for the 21st century. Based on climate models, the global mean temperature will increase by 1.4-5.8 degrees Celsius by 2100. This expected warming trend is unprecedented. The biggest temperature change will occur at high latitudes, whilst the least in the tropical ocean. Based on model calculations, changes in precipitation are expected to vary much more both spatially and temporally.