Lovász László
20
08
02
02
Előadó
Mindennapi életünk során rengeteg digitális nyomot hagyunk: telefonhívásaink, internetes kapcsolataink, vásárlásaink, belépőkártyáink használata digitálisan tárolt adatok tömegét eredményezik tevékenységeinkről, szokásainkról, kapcsolatainkról. Hasonlóan, az ipari termelés, a szolgáltatások, a kultúra vagy a sport világában is hatalmas mennyiségben, folyamatosan képződik a digitális információ. Az adatok az emberi tevékenységek komplex rendszereiről vallanak, amelyekről a megfelelő hálózati váz tanulmányozásával lehet a legtöbbet megtudni. Ehhez fel kell derítenünk a hálózatok topológiája és működése közötti összefüggéseket. Példákon mutatjuk be, hogyan lehet a modern hálózattudomány segítségével a "digitális lábnyomokat" a társadalom vagy a gazdaság törvényszerűségeinek megismerésére felhasználni.

We leave numerous digital traces during our daily lives: our telephone calls, Internet connections, purchases and use of access cards result in a multitude of digitally stored data on our activities, habits and relationships. Similarly, industrial manufacturing, services, culture and the world of sport also create a wealth of digital information. The data reveals a complex system of human activity that we can learn most about through the study of an appropriate network framework. For this, we need to explore the connections between the network topology and its function. With a series of examples, János Kertész presents how we can, with the help of modern network studies, use “digital footprints” to recognise social and economic patterns.

Vajon milyen matematikai eszközökkel lehet leírni, megérteni és elemezni egy olyan nagy hálózatot, amelynek még a pontos szerkezetét sem tudjuk megadni? Gondoljunk az internetre, az emberi agyra, vagy pl. az emberek közötti ismeretségek hálózatára! Lehetséges-e egy ilyen hatalmas hálózatot egy sokkal kisebbel modellezni, a nagy hálózathoz hasonlót generálni valamilyen egyszerű véletlenszerű folyamattal? Vagy esetleg célszerűbb egy ilyen nagy hálózatot folytonos közegként elképzelni, ahogy az atomokból felépülő anyagot makroszkópikusan kezeljük?

What kind of mathematical tools can one use to describe, understand and analyse a network that we do not even know the exact structure of? Think of the Internet, the human brain or the network of relationships between humans. Is it possible to model a network of this enormity with a much smaller one, or to one similar by means of a simple randomised procedure? Or is it more practical to imagine such a large network as a constant medium, in the same way we take a macroscopic view of materials built from atoms?

20
08
03
29
Előadó
A Föld egy aktív, élő bolygó. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulásai a földrengések és a vulkánkitörések. Mindkét aktivitás főleg a Föld mozgó litoszféra lemezeinek határához kapcsolódik. Legrejtélyesebbek azonban a lemezen belüli földrengések és a nagykiterjedésű bazalt-platókat vagy tengeralatti vulkáni kúpsorokat eredményező lávaömlések. Mindezek a teljes földköpenyben zajló óriási anyagáramlások (konvekciók) eredményei, amelyeket a Föld vasmagjának ősi eredetű hője, a hőenergia elvesztése a Föld felszínén, valamint a gravitáció hajt.

The earth is an active, living planet. The most obvious manifestations of this are earthquakes and volcanic eruptions. Both activities are mainly linked to the borders of the earth’s moving tectonic plates. The most mystifying, however, are earthquakes occurring within the plates and the vast expanses of basalt plateaux and lava flows produced in a volcanic cone range beneath the sea. All these are the results of huge substance flows (convections) within the entire earth’s crust, driven by the ancient heat of the earth’s iron core, the loss of heat energy on the surface of the earth and the force of gravity.