Horváth Ferenc
20
08
02
02
Előadó

Vajon milyen matematikai eszközökkel lehet leírni, megérteni és elemezni egy olyan nagy hálózatot, amelynek még a pontos szerkezetét sem tudjuk megadni? Gondoljunk az internetre, az emberi agyra, vagy pl. az emberek közötti ismeretségek hálózatára! Lehetséges-e egy ilyen hatalmas hálózatot egy sokkal kisebbel modellezni, a nagy hálózathoz hasonlót generálni valamilyen egyszerű véletlenszerű folyamattal? Vagy esetleg célszerűbb egy ilyen nagy hálózatot folytonos közegként elképzelni, ahogy az atomokból felépülő anyagot makroszkópikusan kezeljük?

What kind of mathematical tools can one use to describe, understand and analyse a network that we do not even know the exact structure of? Think of the Internet, the human brain or the network of relationships between humans. Is it possible to model a network of this enormity with a much smaller one, or to one similar by means of a simple randomised procedure? Or is it more practical to imagine such a large network as a constant medium, in the same way we take a macroscopic view of materials built from atoms?

A Föld egy aktív, élő bolygó. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulásai a földrengések és a vulkánkitörések. Mindkét aktivitás főleg a Föld mozgó litoszféra lemezeinek határához kapcsolódik. Legrejtélyesebbek azonban a lemezen belüli földrengések és a nagykiterjedésű bazalt-platókat vagy tengeralatti vulkáni kúpsorokat eredményező lávaömlések. Mindezek a teljes földköpenyben zajló óriási anyagáramlások (konvekciók) eredményei, amelyeket a Föld vasmagjának ősi eredetű hője, a hőenergia elvesztése a Föld felszínén, valamint a gravitáció hajt.

The earth is an active, living planet. The most obvious manifestations of this are earthquakes and volcanic eruptions. Both activities are mainly linked to the borders of the earth’s moving tectonic plates. The most mystifying, however, are earthquakes occurring within the plates and the vast expanses of basalt plateaux and lava flows produced in a volcanic cone range beneath the sea. All these are the results of huge substance flows (convections) within the entire earth’s crust, driven by the ancient heat of the earth’s iron core, the loss of heat energy on the surface of the earth and the force of gravity.

20
08
03
29
Előadó
A természetes előfordulású szénhidrogének a 20. század legfontosabb primer energiahordozói és ez - jelen ismereteink szerint - biztosan így is marad a 21. század közepéig. Nagy a valószínűsége, hogy az évszázad végére sem tűnnek el teljesen az energiapiacról, bár jelentőségük talán kicsit csökkenni fog. Az előadás a kőolaj- és földgáztelepek korszerű kitermelési módszereit, a szénhidrogén-alapú energiaforrások földrajzi elhelyezkedését, valamint a napjainkra kialakult - egész világot behálózó - szállítási rendszereket mutatja be, ezzel előkészítve az energia- és geopolitika könnyebb átláthatóságát, jobb megértését.

Naturally occurring hydrocarbons were the 20th century’s most important primary energy source. This – based on our current knowledge – will almost certainly remain so until the middle of the 21st century. There is a great possibility that they will not disappear off the market entirely even by the end of the century, although their importance may diminish slightly. This lecture introduces modern crude oil and natural gas bed exploitation methods, the geographical location of hydrocarbon-based energy, as well as the transport systems  that now spanning the entire world – to providing a better understanding of energy and geopolitics.