Kertész János
20
08
02
02
Előadó
Egy nagyobb munkahely alkalmazottainak kapcsolatrendszere nagyon bonyolult, a csoportok, osztályok, főosztályok, stb. miatt egymásba ágyazott és átfedő hálózat. Mindenkinek van egy saját, több közösségből álló kapcsolatrendszere, amelyek a sok közös ismerősön keresztül egymásba gabalyodnak. Az előadás az ilyen hálózatok kibogozásában hasznos módszerekről és alkalmazásaikról fog szólni, különös tekintettel a nagyvállalatok esetére. E módszerekkel több fontos kérdésre kereshetünk választ: Hasonló-e a cégen belüli formális és informális hálózat? Melyek a kulcsfontosságú csoportok?

The system of relationships between employees in a larger workplace is very complex due to the various teams, departments and management groups that form an integrated, overlapping network. Everyone has their own network comprising many communities that intertwine through shared acquaintances. This lecture focuses on the practical methods and applications that help unpick these networks with special consideration given to interrelationships within large companies. These methods allow us to look for answers to many important questions: Are formal and informal networks similar within a company and which are the key groups?

Mindennapi életünk során rengeteg digitális nyomot hagyunk: telefonhívásaink, internetes kapcsolataink, vásárlásaink, belépőkártyáink használata digitálisan tárolt adatok tömegét eredményezik tevékenységeinkről, szokásainkról, kapcsolatainkról. Hasonlóan, az ipari termelés, a szolgáltatások, a kultúra vagy a sport világában is hatalmas mennyiségben, folyamatosan képződik a digitális információ. Az adatok az emberi tevékenységek komplex rendszereiről vallanak, amelyekről a megfelelő hálózati váz tanulmányozásával lehet a legtöbbet megtudni. Ehhez fel kell derítenünk a hálózatok topológiája és működése közötti összefüggéseket. Példákon mutatjuk be, hogyan lehet a modern hálózattudomány segítségével a "digitális lábnyomokat" a társadalom vagy a gazdaság törvényszerűségeinek megismerésére felhasználni.

We leave numerous digital traces during our daily lives: our telephone calls, Internet connections, purchases and use of access cards result in a multitude of digitally stored data on our activities, habits and relationships. Similarly, industrial manufacturing, services, culture and the world of sport also create a wealth of digital information. The data reveals a complex system of human activity that we can learn most about through the study of an appropriate network framework. For this, we need to explore the connections between the network topology and its function. With a series of examples, János Kertész presents how we can, with the help of modern network studies, use “digital footprints” to recognise social and economic patterns.

20
08
02
02
Előadó

Vajon milyen matematikai eszközökkel lehet leírni, megérteni és elemezni egy olyan nagy hálózatot, amelynek még a pontos szerkezetét sem tudjuk megadni? Gondoljunk az internetre, az emberi agyra, vagy pl. az emberek közötti ismeretségek hálózatára! Lehetséges-e egy ilyen hatalmas hálózatot egy sokkal kisebbel modellezni, a nagy hálózathoz hasonlót generálni valamilyen egyszerű véletlenszerű folyamattal? Vagy esetleg célszerűbb egy ilyen nagy hálózatot folytonos közegként elképzelni, ahogy az atomokból felépülő anyagot makroszkópikusan kezeljük?

What kind of mathematical tools can one use to describe, understand and analyse a network that we do not even know the exact structure of? Think of the Internet, the human brain or the network of relationships between humans. Is it possible to model a network of this enormity with a much smaller one, or to one similar by means of a simple randomised procedure? Or is it more practical to imagine such a large network as a constant medium, in the same way we take a macroscopic view of materials built from atoms?

Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Oct 15, 2021 | 00:00 am
Az 1945–1990 közötti korszakot elemzik „A szovjet típusú rendszer időszakának vitatott kérdései” című konferencia előadói, amelyet 2021. október 18-án és 19-én rendeznek a Magyar Tudományos Akadémián.A tanácskozást az mta.hu élőben közvetíti.
Oct 12, 2021 | 14:09 pm
Egy Sáránszky-hegedű és egy Stowasser márkájú basszustárogató megvásárlásával gyarapította az Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Zenetörténeti Múzeumát a Magyar Tudományos Akadémia.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR