Lovász László
20
08
02
02
Előadó
Mindennapi életünk során rengeteg digitális nyomot hagyunk: telefonhívásaink, internetes kapcsolataink, vásárlásaink, belépőkártyáink használata digitálisan tárolt adatok tömegét eredményezik tevékenységeinkről, szokásainkról, kapcsolatainkról. Hasonlóan, az ipari termelés, a szolgáltatások, a kultúra vagy a sport világában is hatalmas mennyiségben, folyamatosan képződik a digitális információ. Az adatok az emberi tevékenységek komplex rendszereiről vallanak, amelyekről a megfelelő hálózati váz tanulmányozásával lehet a legtöbbet megtudni. Ehhez fel kell derítenünk a hálózatok topológiája és működése közötti összefüggéseket. Példákon mutatjuk be, hogyan lehet a modern hálózattudomány segítségével a "digitális lábnyomokat" a társadalom vagy a gazdaság törvényszerűségeinek megismerésére felhasználni.

We leave numerous digital traces during our daily lives: our telephone calls, Internet connections, purchases and use of access cards result in a multitude of digitally stored data on our activities, habits and relationships. Similarly, industrial manufacturing, services, culture and the world of sport also create a wealth of digital information. The data reveals a complex system of human activity that we can learn most about through the study of an appropriate network framework. For this, we need to explore the connections between the network topology and its function. With a series of examples, János Kertész presents how we can, with the help of modern network studies, use “digital footprints” to recognise social and economic patterns.

Vajon milyen matematikai eszközökkel lehet leírni, megérteni és elemezni egy olyan nagy hálózatot, amelynek még a pontos szerkezetét sem tudjuk megadni? Gondoljunk az internetre, az emberi agyra, vagy pl. az emberek közötti ismeretségek hálózatára! Lehetséges-e egy ilyen hatalmas hálózatot egy sokkal kisebbel modellezni, a nagy hálózathoz hasonlót generálni valamilyen egyszerű véletlenszerű folyamattal? Vagy esetleg célszerűbb egy ilyen nagy hálózatot folytonos közegként elképzelni, ahogy az atomokból felépülő anyagot makroszkópikusan kezeljük?

What kind of mathematical tools can one use to describe, understand and analyse a network that we do not even know the exact structure of? Think of the Internet, the human brain or the network of relationships between humans. Is it possible to model a network of this enormity with a much smaller one, or to one similar by means of a simple randomised procedure? Or is it more practical to imagine such a large network as a constant medium, in the same way we take a macroscopic view of materials built from atoms?

20
08
03
29
Előadó
A Föld egy aktív, élő bolygó. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulásai a földrengések és a vulkánkitörések. Mindkét aktivitás főleg a Föld mozgó litoszféra lemezeinek határához kapcsolódik. Legrejtélyesebbek azonban a lemezen belüli földrengések és a nagykiterjedésű bazalt-platókat vagy tengeralatti vulkáni kúpsorokat eredményező lávaömlések. Mindezek a teljes földköpenyben zajló óriási anyagáramlások (konvekciók) eredményei, amelyeket a Föld vasmagjának ősi eredetű hője, a hőenergia elvesztése a Föld felszínén, valamint a gravitáció hajt.

The earth is an active, living planet. The most obvious manifestations of this are earthquakes and volcanic eruptions. Both activities are mainly linked to the borders of the earth’s moving tectonic plates. The most mystifying, however, are earthquakes occurring within the plates and the vast expanses of basalt plateaux and lava flows produced in a volcanic cone range beneath the sea. All these are the results of huge substance flows (convections) within the entire earth’s crust, driven by the ancient heat of the earth’s iron core, the loss of heat energy on the surface of the earth and the force of gravity.

Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
May 19, 2022 | 00:00 am
A kutatóprofesszort, az Akadémia egykori főtitkárát, az Agrártudományok Osztályának korábbi elnökét a tiszteletére rendezett,„A talajtermékenység fenntartása nélkülözhetetlen természeti erőforrásaink hosszú távú megőrzésében” címmel tartott tudományos tanácskozáson köszöntötték az MTA Székház Dísztermében.
May 18, 2022 | 08:54 am
A SAPEA (Science Advice for Policy by European Academies) és a Magyar Tudományos Akadémia közös szervezésében mutatják be a SAPEA Improving Cancer Screening in the European Union című jelentését az Akadémia Székházában.A rendezvényen a jelentés elkészítésében közreműködő szakértők előadásait kerekasztal-beszélgetés[…]
May 18, 2022 | 00:00 am
Idén ünnepeljük Lónyay Menyhért születésének kétszázadik évfordulóját. A dualizmus korának jelentős alakját felidéző ünnepi ülésen elmondott emlékbeszédében Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke olyan hazafiként méltatta Lónyayt, mint akinek nagy szerepe volt nem csupán Széchenyi István szellemi hagyatékának rendezésében,[…]
May 13, 2022 | 00:00 am
A civil szféra legnevesebb műszaki alkotói elismerését elnyerő kutatók között akadémikus, az MTA doktora és az MTA Lendület Programjának nyertese egyaránt megtalálható.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR