Falus András
Kovács József
Lévai Balázs
Molnár Mária Judit
Sándor Judit
Simon Tamás

Az ember génállományának elemzése egyre olcsóbb és gyorsabb. Az ilyen szolgáltatások iránt folyamatosan nő az érdeklődés, a genetikai gyorstesztek már piacra kerültek és bárki számára hozzáférhetők. Mennyire megbízhatóak ezek a vizsgálatok? Mi a helyzet a klinikumban végzett komolyabb tesztekkel, hogyan segítik a gyógyítást? A genetikai információk kinyerésének egyszerűsödése előtérbe állítja a jogi szabályozás szükségességét. A legtöbben szeretnék, ha személyre szabott orvosi kezelést kapnának a jövőben, de azt már nem, hogy a biztosítók vagy a munkaadók is hozzájussanak genetikai információikhoz. Hogyan lehet biztosítani az adatvédelmet ezen a területen? Egyáltalán kié a genetikai információ? Mik a még meg se született nemzedékek jogai? Mit jelent a genetikai háttér ismeretének pszichológiája, létezik-e a nem tudás joga?

In 2003 we had a celebration: it seemed that a breakthrough was achieved in human medicine. The sequence of the human genome was generated, and we had high hopes that personalised medical treatment was nigh. In fact, the conditions for this have only emerged now, a decade later, thanks to the new scientific inventions and the development of technology. We have also learned the significance of the epigenetic processes that reflect environmental factors. The results of genomic and epigenetic research translate incredibly quickly, and hopefully more and more intensively, into medical practice. Most people would like to get personalised medical treatment in the future, but they do not want the insurance company or their employer to learn their genetic information, so the significance of legal regulation has also increased.

Az előadóhoz kapcsolódó további előadások: