Tudomány és etika

Tudományt művelni akkor érdemes, ha eredményei hatással vannak az emberek életére. De az a kérdés, hogy mikor és milyen feltételek mellett szabad kitennünk az embereket mindezen hatásoknak, már az etika felségterületéhez tartozik.

Az erkölcs mostanság nem tartozik a legtrendibb témák közé – amikor elmesélem, hogy PhD-hallgatóként etikával foglalkozom, az emberek többsége úgy néz rám, mint egykori gyűlölt óvónőjére, aki valami nem létező tekintélyre hivatkozva próbálta beleszuszakolni a maradék tökfőzeléket. És kétségtelen, relatíve ritkán tesszük fel magunknak a morálfilozófia oly klasszikus kérdéseit, mint hogy „Milyen az erényes ember?” vagy hogy „Hogyan kell erkölcsileg helyes életet élni?”.  Ám ez nem jelenti azt, hogy ne moralizálnánk nagy rendszerességgel: mindennapi életünket átjárják az igazságosság („Miért van az, hogy mindig én mosogatok?”), a lojalitás („Nem érted, hogy nem flörtölhetsz a barátommal?”) vagy például a bátorság („Nem hagyom tovább, hogy így kizsigereljenek!”) kérdései.

Bővebben: Moralizálni jó!

Annyit már leszögeztünk, hogy etika és tudomány viszonya igen sokrétű. De nem csak azért, mert ebben a furcsa munkakapcsolatban hol az etikus dumál bele a tudósok dolgába, hol pedig a tudósok próbálnak eligazítást tartani az élet precíz dolgaiban járatlan morálfilozófusoknak. Pusztán annak, hogy egy tudományos eredmény etikai kérdéseket vessen fel, számtalan módja van.

Bővebben: Tudományos etika vagy etikus tudomány?

Bognár Greg az ELTÉ-n végzett, majd a Közép-Európai Egyetem Political Science szakján szerzett doktori fokozatot. Jelenleg a New Yorki Egyetem (amelynek filozófia szakját a világ legjobbjai közt tartják számon) Bioetikai Kutatóközpontjában dolgozik. Interjúmban a bioetika szerepéről és helyzetéről, az általa írt blogról, illetve az amerikai és a magyar oktatási rendszer különbségeiről kérdeztem.

Bővebben: Mi a bioetika?

Érzelmeink sokszor hevesebb ítéletet mondanak a körülöttünk zajló eseményekről, mint amilyet racionálisan igazolni tudnánk. Legyen szó génmanipulációról vagy klónozásról, vagy – a tudomány területétől némiképp elszakadva – abortuszról vagy homoszexualitásról, sok ember úgy érzi, tudja, mi a helyes és mi a helytelen. De vajon tényleg jó tanácsadó az undor és az iszonyat erkölcsi kérdések eldöntésében?

Bővebben: Hallgassunk az érzelmeinkre?

Interaktív bevezetés a morálfilozófiába, amelyből az is kiderül, hogy mennyire egyezik véleményünk a filozófiatörténet nagyjaival arról, hogy mikor szabad hazudnunk és mikor nem. Minden angolul beszélőnek szeretettel ajánlom!

http://www.open.ac.uk/openlearn/history-the-arts/culture/philosophy/lie-or-not-lie