Öt feladat, öt csapat, tíz diák. Corvinus-os hallgatók próbálták kideríteni, melyek a versenyképesség legfontosabb jellemzői és feltételei a gazdaságban. Jártak a nagycsarnokban egy hentesnél, voltak hétvégi művészeti piacon, felkeresték az egyik legjelentősebb hazai ipari létesítményt, részt vettek egy innovációs autóversenyen és végül a pohár fenekére néztek, hogy versenyképes-e a borunk. Eljött az igazság órája: a Mindentudás Egyeteme előadója, Chikán Attila professzor értékeli tanítványai teljesítményét – lezárva ezzel a versenyképességről folyó szakkollégiumi versenyt is.

A két legrangosabb nemzetközi versenyképességi rangsor adatai egybecsengenek Magyarországról: 2000-től kezdve hazánk erős zuhanást mutat mind a két szervezet felméréseiben egészen 2008-ig, majd az elmúlt két évben enyhe emelkedés érzékelhető. Túl lennénk a versenyképességi mélyponton? Avagy mi messze leelőztük a világot a gazdasági válság kitörésének időpontjával? Ennek kapcsán érdemes megvizsgálnunk, hogy mely tényezők határozzák meg leginkább nemzetgazdaságunk teljesítményét. A versenyképesség mely területén van a legnagyobb fejlődési potenciál a magyar gazdaságban?

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a jövő orvostudományának legnagyobb várakozással figyelt kutatásai az őssejtterápiával kapcsolatosak. Naponta olvasunk őssejt-kutatásról, őssejtet felhasználó kezelésekről, reményekről és kudarcokról szóló híreket. A legtöbb őssejtterápiás módszer teljesen új, és még csak kísérleti stádiumban van. Ebben a korai fázisban előfordulhat, hogy a beavatkozás eredménytelen, vagy kedvezőtlen hatása van. A kutatások legújabb eredményei hozhatnak ebben áttörést, de a klinikai „lefordítás”, vagyis a biztonságos alkalmazhatóság elérése a legnehezebb feladat.

Orvosok és laikusok fantáziáját egyaránt izgatja az őssejtekben rejlő lehetőség, a szövetek, szervek megújítása, helyreállítása, a betegségek gyógyításának új távlatai. Hogyan végzik a kísérleteket az őssejtekkel a biológusok, és hogyan kezdik alkalmazni őket a klinikusok a gyakorlatban? Milyen eredményeket lehet már ma is felmutatni, és mik lehetnek a közeljövő nagy lépései? Hogyan különböztetheti meg a laikus a hiteles kezelési módszereket a kuruzslástól, ahol csak a kétségbeesett beteg emberek pénzét akarják megszerezni? Érdemes-e elrakatni a köldökzsinórvér-őssejteket? Miért nincs közösségi őssejtbank Magyarországon, és miért lenne rá nagy szükség?

A genfi CERN kutató intézet Nagy Hadronütköztetője, a világ legnagyobb részecskegyorsítója, közel 27 km kerületű. Az Apollo-programmal felérő tudományos vállalkozásban megannyi ország kutatói közt magyarok is részt vesznek. Az elméleti fizikusok hipotéziseinek gyakorlati igazolásával most elsősorban arra keresik a választ, mitől van az anyagnak tömege.

2009-ben elindult a CERN nagy hadronütköztetője, a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Az itt várt új fizikai eredmények alapvetően módosíthatják az anyag legmélyebb szerkezetéről és az univerzum születéséről alkotott képünket. Az új fizikai jelenségek méréséhez korábban megvalósíthatatlannak tűnő detektorrendszereket fejlesztettek ki, amelyek teljesen újszerű
informatikai megoldásokat igényelnek. Az így született innovációs termékeket genetikai kutatásokban, orvosi diagnosztikában, nagyméretű adatbázisok feldolgozásában vagy a biztonságtechnológiában használhatják. Milyen kihívásokat jelentenek a fizikai kísérletek által támasztott igények a csúcstechnológiákat fejlesztő és gyártó cégek és intézmények számára? Milyen példák vannak erre Magyarországon? Milyen hazánk és a CERN viszonya, miért fontos, hogy a CERN tagjai között maradjunk? Mit kapnak a kutatók és a diákok a világ egyik legnagyobb tudományos intézményétől, és hogyan hasznosítják ezt a tudást itthon? Hogyan erősíthetik az eredmények a tudományos kutatásokba vetett bizalmat?