20
11
01
15
Elad
Általában könnyen elfogadjuk, hogy egy bolygó pályáját pontosan előre lehet jelezni, vagy hogy az időjárásról is egyre pontosabb jóslatokba bocsátkozhatunk. Az emberi viselkedést azonban nem szoktuk hasonló szemmel vizsgálni. Naponta többször hozunk döntéseket kényünk-kedvünk szerint, s ezért azt gondoljuk, hogy az embernél kiszámíthatatlanabb vizsgálandó alany nincs. Az előadás egy olyan kutatásról számol be, mely során anonim mobiltelefon-használók millióinak viselkedésmintáit vizsgálva az derült ki, hogy téves ez az elképzelés. Bár emlékeinket a napi programtól való eltérések dominálják, a mérések azt mutatják, hogy az emberi mozgás nagymértékben, 93 százalékos pontossággal előre látható. Az előadásból megtudhatjuk, miben gyökerezik ez az előre jelezhetőség és mik a gyakorlati következményei – a vírusok terjedésének becslésétől a mobilvírusokig.
We are generally happy to accept that the orbit of a planet can be precisely predicted, or that we can have more and more accurate forecasts of the weather. But we seldom study human behaviour with a similar approach. Every day we take many decisions according to our wish and whim, which makes us think that there is no more unpredictable test subject than a human being. This lecture tells us about a research project which studied the behavioural patterns of millions of anonymous mobile phone users, only to prove this concept wrong. Although our memories are dominated by diversions from our daily routine, measurements indicate that human movements can be predicted with 93% accuracy. The lecture also tells us about the root of this predictability and what its practical implications are – from the estimations of the spread of viruses to understanding mobile phone viruses.
20
11
01
22
Elad
Vajon milyen út vezet a lelki egészséghez? Lehet-e a lélek egészségéről beszélni orvosi értelemben, vagy helyesebb a művészet, a tudomány és a vallás összefüggéseiben keresni a választ? A szociológia a társadalmi folyamatok, értékek és normák világára helyezi a hangsúlyt, a pszichológia az egyén viselkedésével, élettörténetével és belső világával foglalkozik, a biológia pedig az idegrendszer működésének megértésével próbál megoldásokat találni. Bár e területek között egyre intenzívebb a párbeszéd, lényegüket tekintve eltérő ismeretelméleti alapokkal, ember- és világképpel rendelkeznek. Lelki egészségünk jövője attól függ, hogy ezek a tudományterületek mennyire sikeresen tudnak együttműködni.
What path leads to mental health? Is it possible to speak about mental health in terms of medicine or should we rather look for an answer in the context of arts, science and religion? Sociology emphasizes social processes, values and norms, psychology addresses the individual’s behaviour, life history and inner world, while biology tries to find solutions by understanding the functioning of the nervous system. In spite of an intensifying dialogue among these fields, in essence they have different epistemological bases, and differing views of man and the world. The future of our mental health depends on the successful cooperation of these scientific areas.
20
11
01
28
Elad
Életünk egyharmadát alvással töltjük. Minden harmadik ember alvászavarral küzd, ami jelentősen befolyásolja szellemi, érzelmi állapotát. Az alvás valódi értelmét mégsem ismerjük. Az újabb eredmények szerint az alvás aktív, magas fokon szervezett idegrendszeri tevékenység, mely szoros kapcsolatban van az alvást megelőző ébrenléttel. Az alvás neurobiológiájának megismerése közelebb visz magunk és az agy működésének megismeréséhez.

We spend half our lives sleeping. Every third person has a sleep disorder, which significantly affects their mental and emotional state. Yet, we do not know why we sleep. According to the latest research, sleeping is an intense and highly organised activity of the nervous system, closely connected to the waking state before sleep. Understanding the neurobiology of sleep is very helpful in understanding brain function.

20
11
02
01
Elad
A földkéregben előforduló ásványi nyersanyagok nélkülözhetetlenek az emberi lét fenntartásához, a gazdaság, az ipar alapvető igényeinek kielégítéséhez. Napjaink egyik kiemelkedő, globális léptékű gazdasági-politikai kérdése, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagkészletek fenntartható módon kielégítik-e az egyre növekvő társadalmi igényeket. Az előadás erre próbál választ adni, illetve kitér arra is, hogy a robbanásszerűen fejlődő, korszerű technológiákhoz rendelkezésre állnak-e a szükséges nyersanyagok.

The minerals of the Earth’s crust are essential to sustaining human life and meeting the basic needs of economy and industry. Today, ensuring the available mineral reserves continue to satisfy the ever increasing demands of society in a sustainable manner is a crucial and global issue for economics and politicians alike. This presentation aims to provide an answer to this question. It will also discuss whether we have the required raw materials to support the boom in cutting-edge technologies.
20
11
02
04
Elad
2003-ban ünnepeltünk: úgy tűnt, hogy áttörés történt az emberi gyógyászatban. Elkészült az emberi genomszekvencia, és azt hittük, hogy hamarosan kezdődhet a személyre szabott orvoslás. Valójában ennek feltételei most, egy évtizeddel később alakultak ki az új tudományos felfedezéseknek és a technológia fejlődésének köszönhetően. Megismertük a környezeti hatásokat tükröző epigenetikai folyamatok jelentőségét is. A genomikai és epigenetikai alapkutatási eredmények hihetetlenül gyorsan és várhatóan egyre intenzívebben kerülnek be az orvosi gyakorlatba. A legtöbben szeretnék, ha személyre szabott orvosi kezelést kapnának a jövőben, de azt már nem, hogy a biztosítók vagy a munkaadók is hozzájussanak genetikai információikhoz, így a jogi szabályozás jelentősége is felértékelődött.
In 2003 we had a celebration: it seemed that a breakthrough was achieved in human medicine. The sequence of the human genome was generated, and we had high hopes that personalised medical treatment was nigh. In fact, the conditions for this have only emerged now, a decade later, thanks to the new scientific inventions and the development of technology. We have also learned the significance of the epigenetic processes that reflect environmental factors. The results of genomic and epigenetic research translate incredibly quickly, and hopefully more and more intensively, into medical practice. Most people would like to get personalised medical treatment in the future, but they do not want the insurance company or their employer to learn their genetic information, so the significance of legal regulation has also increased.
20
11
03
04
Elad
A gazdasági versenyképesség nemcsak a közgazdaságtudományok egyik kiemelt elméleti és alkalmazott kutatási témája, hanem a hétköznapi gazdaságpolitikai viták egyik kulcskifejezése is. Az előadás elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit jelent a nemzetek és az Európai Unióhoz hasonló régiók versenyképessége? Melyek azok a tényezők, amelyek egy ország számára hosszú távra meghatározottak, és melyek azok, amelyeken a gazdaságpolitikusok belátható időn belül változtatni tudnak? Mit jelentenek azok a versenyképességi pontszámok és grafikonok, amelyekkel a médiában gyakran találkozunk, ezeket hogyan lehet értelmezni és mennyire lehet megbízhatónak tekinteni? Milyen képet festenek a nemzetközi versenyképességi kutatások Magyarországról? Az előadás ezeket a kérdéseket a mindannyiunkat érintő, s a nemzeti versenyképesség végső céljaként értelmezhető társadalmi jólét szempontjából elemzi.
Economic competitiveness is not only one of the primary topics of theoretical and applied research in economic sciences, but also a key expression in everyday economic policy debates. This presentation seeks to discover what the competitiveness of nations and regions similar to the European Union really means. What are the factors that are fixed in the long term in a country, and which can be changed by economic policy in the short run? What is the meaning of the competitivity ratings and graphs we come across in the media so often? How should we interpret them and how much we can trust them? What kind of picture do international competitiveness researches provide of Hungary? This presentation explores these questions concerning all of us with respect to social welfare, the ultimate goal of national competitiveness.
20
11
03
06
Elad
Elad
Elad
Elad
Elad
Elad

A két legrangosabb nemzetközi versenyképességi rangsor adatai egybecsengenek Magyarországról: 2000-től kezdve hazánk erős zuhanást mutat mind a két szervezet felméréseiben egészen 2008-ig, majd az elmúlt két évben enyhe emelkedés érzékelhető. Túl lennénk a versenyképességi mélyponton? Avagy mi messze leelőztük a világot a gazdasági válság kitörésének időpontjával? Ennek kapcsán érdemes megvizsgálnunk, hogy mely tényezők határozzák meg leginkább nemzetgazdaságunk teljesítményét. A versenyképesség mely területén van a legnagyobb fejlődési potenciál a magyar gazdaságban?

Economic competitiveness is not only one of the primary topics of theoretical and applied research in economic sciences, but also a key expression in everyday economic policy debates. This presentation seeks to discover what the competitiveness of nations and regions similar to the European Union really means. What are the factors that are fixed in the long term in a country, and which can be changed by economic policy in the short run? What is the meaning of the competitivity ratings and graphs we come across in the media so often? How should we interpret them and how much we can trust them? What kind of picture do international competitiveness researches provide of Hungary? This presentation explores these questions concerning all of us with respect to social welfare, the ultimate goal of national competitiveness.
20
11
03
11
Elad

A nanotechnológia azt hasznosítja, hogy a milliméter egymilliomod részére kiterjedő méretskálán a természeti törvények sokszor teljesen új arcukat mutatják meg, és olyan jelenségeket tapasztalunk, amelyek eltérnek a megszokott viselkedéstől. Az előadás az ilyen effektusok bemutatása mellett olyan új nanotechnológiai megoldásokat is ismertet, amelyek alkalmazása ugrásszerű fejlődést jelentett az elektronikában, optikában, informatikában, és rohamosan terjed az orvostudományban, környezetvédelemben, energetikában is. Megismerjük a nanométeres szerkezetek készítésének két útját: a felülről lefelé haladás („nagyból kicsit”) és az atomi önszerveződés, azaz az „alulról építkezés” elvét. Végül az elmúlt években felfedezett szénalapú nanoszerkezetek által lehetővé tett fejlődési irányokról hallhatunk.

Nanotechnology makes use of the fact that the laws of nature often show a totally different face if we look at them using a scale of one millionth of a millimetre; in such cases we find phenomena diverging from the accustomed behaviour. In addition to describing such effects, the lecture presents new nanotechnology solutions that have brought a leap forward in the development of electronics, optics and informatics and are now rapidly spreading to medicine, environment protection and energetics as well. Two ways of creating nanostructures are presented: from top to bottom (“small from the large”) and atomic self-organisation i.e. “from bottom to top”. Finally, we hear about new vistas of development that have been opened by carbon-based nanostructures discovered in recent years.
20
11
03
13
Elad
Elad
Elad
Elad
Elad
Elad
Elad

Orvosok és laikusok fantáziáját egyaránt izgatja az őssejtekben rejlő lehetőség, a szövetek, szervek megújítása, helyreállítása, a betegségek gyógyításának új távlatai. Hogyan végzik a kísérleteket az őssejtekkel a biológusok, és hogyan kezdik alkalmazni őket a klinikusok a gyakorlatban? Milyen eredményeket lehet már ma is felmutatni, és mik lehetnek a közeljövő nagy lépései? Hogyan különböztetheti meg a laikus a hiteles kezelési módszereket a kuruzslástól, ahol csak a kétségbeesett beteg emberek pénzét akarják megszerezni? Érdemes-e elrakatni a köldökzsinórvér-őssejteket? Miért nincs közösségi őssejtbank Magyarországon, és miért lenne rá nagy szükség?

The possibilities that stem cells offer for the renewal and restoration of tissues and organs, and new horizons for curing illnesses, all provide ample nourishment for the imagination of doctors and lay people alike. Is it also possible to use haemopoietic stem cells to produce from other tissues and to use these in the treatment of veins, bones or cardiac arrests? When can embryonic stem cells finally be used in medicine? How can we find the correct but narrow path on the boundary between charlatanism and genuine science?
20
11
03
18
Elad

Új korszak kezdetén állunk a fizikában: 2009-ben elindult a CERN nagy hadronütköztetője, a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Az itt várt új fizikai eredmények alapvetően módosíthatják az anyag legmélyebb szerkezetéről és az Univerzum születéséről alkotott képünket. A kísérletekben használt csúcstechnológiákkal a jövőben az orvosi diagnosztikában, nagyméretű adatbázisok feldolgozásában vagy a biztonságtechnológiában is találkozhatunk. A nagy hadronütköztetőben folyó kutatások, melyek számos magyar szakember és diák részvételével zajlanak, már jelenleg is a nagyközönség érdeklődésének középpontjában állnak. Az új eredmények pedig erősíteni fogják a tudományos kutatásokba vetett bizalmat.

We are at the beginning of a new age in physics: the Large Hadron Collider Ring of CERN, the world’s largest particle accelerator was put into operation in 2009. The new physical results expected from it could basically modify what we know about the deepest structure of material and the birth of the Universe. In the future, cutting-edge technologies applied in these experiments could be used in medical diagnostics, in the processing of large data bases or even in security technology. The research carried out in the large hadron collider (with the participation of many Hungarian scientists and students) is already in the focus of public attention. The new results will strengthen trust in scientific research.
20
11
03
20
Elad
Elad
Elad
Elad
Elad
Elad

2009-ben elindult a CERN nagy hadronütköztetője, a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Az itt várt új fizikai eredmények alapvetően módosíthatják az anyag legmélyebb szerkezetéről és az univerzum születéséről alkotott képünket. Az új fizikai jelenségek méréséhez korábban megvalósíthatatlannak tűnő detektorrendszereket fejlesztettek ki, amelyek teljesen újszerű
informatikai megoldásokat igényelnek. Az így született innovációs termékeket genetikai kutatásokban, orvosi diagnosztikában, nagyméretű adatbázisok feldolgozásában vagy a biztonságtechnológiában használhatják. Milyen kihívásokat jelentenek a fizikai kísérletek által támasztott igények a csúcstechnológiákat fejlesztő és gyártó cégek és intézmények számára? Milyen példák vannak erre Magyarországon? Milyen hazánk és a CERN viszonya, miért fontos, hogy a CERN tagjai között maradjunk? Mit kapnak a kutatók és a diákok a világ egyik legnagyobb tudományos intézményétől, és hogyan hasznosítják ezt a tudást itthon? Hogyan erősíthetik az eredmények a tudományos kutatásokba vetett bizalmat?

We are at the beginning of a new age in physics: the Large Hadron Collider Ring of CERN, the world’s largest particle accelerator was put into operation in 2009. The new physical results expected from it could basically modify what we know about the deepest structure of material and the birth of the Universe. In the future, cutting-edge technologies applied in these experiments could be used in medical diagnostics, in the processing of large data bases or even in security technology. The research carried out in the large hadron collider (with the participation of many Hungarian scientists and students) is already in the focus of public attention. The new results will strengthen trust in scientific research.
20
11
07
05

Öt feladat, öt csapat, tíz diák. Corvinus-os hallgatók próbálták kideríteni, melyek a versenyképesség legfontosabb jellemzői és feltételei a gazdaságban. Jártak a nagycsarnokban egy hentesnél, voltak hétvégi művészeti piacon, felkeresték az egyik legjelentősebb hazai ipari létesítményt, részt vettek egy innovációs autóversenyen és végül a pohár fenekére néztek, hogy versenyképes-e a borunk. Eljött az igazság órája: a Mindentudás Egyeteme előadója, Chikán Attila professzor értékeli tanítványai teljesítményét – lezárva ezzel a versenyképességről folyó szakkollégiumi versenyt is.

Economic competitiveness is not only one of the primary topics of theoretical and applied research in economic sciences, but also a key expression in everyday economic policy debates. This presentation seeks to discover what the competitiveness of nations and regions similar to the European Union really means. What are the factors that are fixed in the long term in a country, and which can be changed by economic policy in the short run? What is the meaning of the competitivity ratings and graphs we come across in the media so often? How should we interpret them and how much we can trust them? What kind of picture do international competitiveness researches provide of Hungary? This presentation explores these questions concerning all of us with respect to social welfare, the ultimate goal of national competitiveness.
20
11
07
12

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a jövő orvostudományának legnagyobb várakozással figyelt kutatásai az őssejtterápiával kapcsolatosak. Naponta olvasunk őssejt-kutatásról, őssejtet felhasználó kezelésekről, reményekről és kudarcokról szóló híreket. A legtöbb őssejtterápiás módszer teljesen új, és még csak kísérleti stádiumban van. Ebben a korai fázisban előfordulhat, hogy a beavatkozás eredménytelen, vagy kedvezőtlen hatása van. A kutatások legújabb eredményei hozhatnak ebben áttörést, de a klinikai „lefordítás”, vagyis a biztonságos alkalmazhatóság elérése a legnehezebb feladat.

The possibilities that stem cells offer for the renewal and restoration of tissues and organs, and new horizons for curing illnesses, all provide ample nourishment for the imagination of doctors and lay people alike. Is it also possible to use haemopoietic stem cells to produce from other tissues and to use these in the treatment of veins, bones or cardiac arrests? When can embryonic stem cells finally be used in medicine? How can we find the correct but narrow path on the boundary between charlatanism and genuine science?
20
11
07
19

A genfi CERN kutató intézet Nagy Hadronütköztetője, a világ legnagyobb részecskegyorsítója, közel 27 km kerületű. Az Apollo-programmal felérő tudományos vállalkozásban megannyi ország kutatói közt magyarok is részt vesznek. Az elméleti fizikusok hipotéziseinek gyakorlati igazolásával most elsősorban arra keresik a választ, mitől van az anyagnak tömege.

We are at the beginning of a new age in physics: the Large Hadron Collider Ring of CERN, the world’s largest particle accelerator was put into operation in 2009. The new physical results expected from it could basically modify what we know about the deepest structure of material and the birth of the Universe. In the future, cutting-edge technologies applied in these experiments could be used in medical diagnostics, in the processing of large data bases or even in security technology. The research carried out in the large hadron collider (with the participation of many Hungarian scientists and students) is already in the focus of public attention. The new results will strengthen trust in scientific research.
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 21, 2014 | 10:08 am
Viatom Checkme: Új eszköz Kínából Egyre másra jönnek az otthoni egészségügyi paraméterek mérését lehetővé tevő eszközök. Legutóbb Kínából kaptam egyet tesztelésre, és bár vannak szebb eszközök a piacon, olyan, ami ennyi mindent tudna mérni egyben, nincs. A Viatom Checkme a következőket tudja mérni: pulzus oxigén[…]
Dec 20, 2014 | 14:08 pm
Youtube csatorna a jövő orvoslásáról Nagyon érdekelne, mit gondoltok a Youtube csatornámról. Van benne szó a jövő érintő trendekről, viselhető orvosi eszközök használatáról, és sok más témáról. Feliratkozni és megosztani természetesen ér. Ez a legutóbbi videó arról szól, hogyan tudjuk mérni agyunk aktivitását és fejleszteni[…]
Dec 19, 2014 | 19:58 pm
A 10 legjobb science fiction film a jövő orvoslásáról Összefoglaltam egy videóban, szerintem mely science fiction filmek mutatnak be elemeket a jövő orvoslásából. Mit hagytam ki?  Íme egyébként a filmek listája: The Fifth Element Gattaca Eternal Sunshine of the Spotless Mind Inception Prometheus Robot & Frank Cloud Atlas Elysium[…]
Dec 19, 2014 | 17:04 pm
Placebohatás és a szeparációs szorongás Sümegi Zsófia (ELTE, Etológia Doktori Iskola) vendégposztjaA szeparációs szorongás sok gazda számára jelenthet problémát a mindennapokban. Az ő kutyáikat nem lehet egyedül hagyni, ugyanis a gazda távollétében hangosan ugatnak, nyüszítenek, amivel könnyen kivívják a szomszédok haragját. Mindemellett sokszor a lakásban[…]
MTA hírek
Dec 19, 2014 | 10:21 am
15 kutatási tervet támogat 12 hónapon keresztül az MTA annak az új programnak a keretében, amelyet még ősszel hirdetett meg Lovász László elnök. A tanórákon alkalmazott eredményes oktatási módszerek elemzésének és új eljárások fejlesztésének előkészítését célzó pályaművekrőlaz MTA Közoktatási Elnöki[…]
Dec 19, 2014 | 10:03 am
Az 1989-es romániai forradalmat elindító temesvári felkelés 25. évfordulójára emlékeztek a Magyar Tudományos Akadémián. A történelmi esemény tiszteletére rendezett budapesti ünnepségen Lovász László, az MTA elnöke azt hangoztatta, hogy Temesvár egykori hősei a diktatúrából "egy új, más világot teremtettek”.
Dec 19, 2014 | 09:24 am
Az újszerű, kimagasló technikai színvonalon megvalósított LED-alkalmazások Kínában tartott nemzetközi seregszemléjén első helyen került a nyertesek közé az MTA két intézménye. A zsűri az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet, valamint egy[…]
Dec 18, 2014 | 17:11 pm
Huszonötödik alkalommal adták át idén a Gábor Dénes-díjakat a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka, valamint a technológiai fejlesztés terén nyújtott kiemelkedő teljesítmény elismeréseként. Az idei tizenegy díjazott közül ketten a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjaként, egy további kutató pedig az[…]
Dec 17, 2014 | 11:54 am
Az MTA Természettudományi Kutatóközpont munkatársa vezette azt a kutatást, amelyben egy meteorbecsapódásokhoz köthető, különleges keménységű gyémántmódosulat szerkezetét vizsgálták újra. A Nature Communicationsben megjelent tanulmány szerint a lonsdaleitnek nevezett módosulat valójában nem önálló anyag, hanem rendezetlen szerkezetű gyémánt.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR