Werner, Wendelin
20
07
04
16
Előadó
Az első kísérletes szervátültetést 1902-ben egy magyar ember végezte Bécsben. A 20. század végére ez a beavatkozás jelentős sikereket hozott. Mára a beültetett szervek elsőéves túlélése közel 90 %, míg a szervre váróké ennél 20-30 %-kal rosszabb. Nem véletlen, hogy a szervátültetést az űrhajózáshoz hasonlítják: számtalan egészségügyi szakma együttes erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy ez a siker megvalósuljon.

The first experimental organ transplant was performed in 1902 by a Hungarian surgeon in Vienna. By the end of the 20th century, this surgical intervention had brought some notable success. Today, the survival rate of first-year organ transplants is approaching 90%, while those awaiting replacement organs can be 20%-30% worse off. It is no coincidence then that organ transplantation is compared to space travel: the combined effort of numerous medical professions is required for success to be achieved.

Sok olyan nagyon nagy számú elemből álló rendszer létezik, melyben az elemek egyenként véletlenszerűen viselkednek. Megvizsgálhatjuk azonban ezeknek a rendszereknek a "kollektív", magasabb szintű tulajdonságait is. Kiindulhatunk például az olyan fizikai rendszerekből, melyekben az alacsony szintű rendezetlen struktúrákból szervezettebb, magasabb szintű rendszerek alakulnak ki. Az előadás bemutatja, hogyan lehet matematikailag leírni az ilyen rendszereket.

There are various systems containing very large numbers of elements within which individual elements behave randomly. This leads us to examine the collective characteristics of these systems at a higher level. A good starting point are the systems found in physics, in which low-level disorganised structures develop into higher-level structured systems. This lecture introduces the mathematical interpretations of such systems.

20
07
04
23
Előadó
A beszéd az ember evolúciójának olyan "terméke", amelyre agyunkat a természet már megszületésünk előtt felkészítette. Ugyanígy felruházta volna azokkal a mechanizmusokkal is, amelyekre támaszkodva akár formális oktatás nélkül is megtanulunk olvasni? A mai pszichológia és idegtudomány válasza az, hogy nem, illetve nem teljesen. Egy modern eszköztárral felvértezett kutatási irány azt keresi, hogy mi jellemzi a tipikusan fejlődő agyat, amely 6-7 éves korra előkészül arra, hogy olvasni fog. Egyre inkább láthatóvá válik, hogy az olvasó agy legalább kétféle átalakuláson megy át: egyes működései formálódnak, élesednek, mások viszont újonnan szerveződnek.

Speech is a product of human evolution for which nature has prepared our brains prior to birth. Is it possible we have also been endowed with mechanisms to allow us to read even without formal education? The answer given by modern psychology and neuroscience is “no, or not entirely”. Equipped with modern tools, scientists are now searching for the typical characteristics of a developing brain that prepare us to read by the age of 6 or 7. It is becoming increasingly evident that the reading brain undergoes at least two transformations: certain functions are shaped and honed, while others are reorganised.

Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Sep 23, 2022 | 09:22 am
Jövőre is folytatja Vendégkutatói Programját az Akadémia. A most meghirdetett pályázat lehetőséget kínál arra, hogy hazai kutatócsoportok világviszonylatban kiemelkedő külföldi kutatókat fogadjanak.
Sep 23, 2022 | 00:00 am
Az elmúlt évek legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjas kutatóinak Bolyai-plaketteket, Bolyai-emléklapokat, a 2022-ben nyertes pályázatot benyújtó fiatal kutatóknak pedig a Bolyai-ösztöndíj elnyeréséről kiállított okleveleket adtak át az Akadémia Dísztermében. Az ünnepség fényét az is emelte, hogy a legkiemelkedőbb fiatal kutatóknak járó, magas presztízsű[…]
Sep 21, 2022 | 00:00 am
Meg lehet haladni a gazdasági növekedés logikáját úgy, hogy mégis emelkedjen az életszínvonal? Milyen konkrét stratégiákra lenne szükség az egyes szektorokban? Mit jelent ez az élelmiszer-ellátás területén, és milyen alternatíváik vannak a mai, környezeti szempontból fenntarthatatlan rendszereknek? Ezekre a kérdésekre[…]
Sep 20, 2022 | 11:31 am
Immár 22 éve ítéli oda a Magyar Természettudományos Oktatásért Alapítvány a Rátz Tanár Úr Életműdíjat az év legjobbnak ítélt természettudományos (matematika, fizika, kémia és biológia szakos) tanárainak. A kétmillió forinttal járó díj és a természettudományos oktatás jelentőségéről Kroó Norbert akadémikus[…]
Sep 20, 2022 | 00:00 am
A Közgazdaság-tudományi Intézetben (MTA Kiváló Kutatóhely) működő, Biró Péter vezette Lendület-kutatócsoport az úgynevezett párosítási piacok kutatásával foglalkozik. Kutatásaik nyomán számos társadalmi elosztófolyamat válhat egyszerre igazságosabbá és hatékonyabbá: például több és sikeresebb vesetranszplantációt végezhetnek a jövőben, és a középiskolába vagy egyetemre[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR