Máray Tamás
20
03
11
24
Előadó
Ma körülöttünk mindenütt számítógépek dolgoznak. Számítógépek irányítják autóinkat, légi forgalmunkat, olykor szívverésünket. Számítógépek ellenőrzik bankforgalmunkat, atomerőműveinket. S mindebből 50 éve még semmi nem létezett. De a mindennapok csodái még nem értek véget: a számítástechnika, a távközlés és az elektronikus média gyors összeolvadása (konvergenciája) világméretű hálózatokba szervez valamennyiünket. Összeszűkül a Glóbusz, lerövidül az idő, felgyorsul az élet, kitágulnak a lehetőségek. Az új technológián új társadalom szerveződik.
The first part of the lecture overviews the amazing pace of development, which has led to computers working everywhere around us. In just fifty years computers have come to be central to a huge range of tasks. The most important issues of computer development are speed, memory capacity and error-proof operation which all point in the direction of miniaturisation. This tendency will reach its peak in about 15 to 20 years time. The next phase of development will most probably be marked by quantum computers operating on entirely new principles. The rapid merging of information technology, telecommunications and electronic media is organising us all into worldwide networks. We live in a digital world: humans, computers, robots and automatons communicate digitally in an 'inter-woven' world. A new information society is taking shape based on a new technology in a global world. Time is shorter, the pace quicker. Our culture, our public life - all that forms the historical basis of our personality is changing and the mental and physical threshold of tolerance of man, community, and society is yet to be fully understood.
A számítógépeket és intelligens eszközöket összekapcsoló világméretű hálózat megsokszorozza alkotóelemeinek képességeit és lehetőségeit; a távoli felek közötti információcserét hallatlanul egyszerűvé, gyorssá és olcsóvá teszi. Egy gombnyomás vagy egy egérkattintás, és a következő pillanatban valahol a távolban, talán sok ezer kilométerre egy számítógép dolgozni kezd és jeleket küld felénk, amelyek információt hordozó üzenetekké állnak össze, és írás, kép vagy hang formájában megjelennek előttünk. Mi mindennek kell történnie ahhoz, hogy mindez valóvá váljon? Tényleg olyan fontos a ma és a jövő embere számára, amilyennek mondják? Tényleg átformálja az életünket és körülöttünk a világot?
Man has always been hungry for information. As a thinking, intelligent being, he creates various devices to complement his own deficient abilities. The tools for gathering, storing and sharing information and the tools for communication with others have seen tremendous development and many different devices and methods have been invented to satisfy our hunger for information. One of the most interesting tools is the computer, a device helping us to think. Computers need information to be able to work. The most efficient communication tool of computers is the computer network. Computer networks establish connections among computers and allow them to exchange information and share their resources, leading to a multiplication of the computers' capacities. Computer networks allow us to solve problems that would otherwise be impossible with single machines. The lecture introduces the Internet; it covers the foundations and potential of its functionality, stressing that it is merely a tool to facilitate our work and to enhance our understanding of the world around us.
20
03
12
08
Előadó
A modern biológia sokszorosan igazolta azt a tényt, hogy az ember is az állatvilághoz tartozik: egy különleges emlős faj. Különlegessége éppen viselkedésformáiban rejlik. Például az ember az egyetlen olyan állatfaj, amely képes kultúrát és társadalmat létrehozni, pedig génjeink csak körülbelül egy százalékban különböznek a csimpánzokétól. Az emberi viselkedéssel foglalkozó biológusok, antropológusok, paleontológusok, etológusok már régóta dolgoznak azon, hogy felderítsék az ember különleges viselkedésformáinak evolúciós eredetét. Ha pontosan felmérjük, milyen tulajdonságokban különbözünk lényegesen az állatoktól, egyben ezek kialakulására is tudományos magyarázatot kapunk.
One of the central questions of biology is its evolutionary origin. This lecture briefly overviews the history of the development of the human species and the evolutionary and genetic links with our closest relatives. It goes on to analyse the three components of the human behavioral complex unique to our race: behavioral patterns related to group life, adaptation to group activities and constructive activities. We come to understand that the constructive ability is a biological quality particular to humans, which manifests itself not only in speech, in creating objects or in abstract thinking but also in the development of social structures. The structure of human groups, norms and rules governing the life of groups are all derived from the human constructive ability. The most important element, in contrast to animals, is man's readiness to act in the interest of the group regardless of the negative impact on his own individual and genetic interests. In other words, he is able to subordinate his own interests to those of the group.
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 17, 2022 | 18:57 pm
Félidő avagy így működik az econ job market A környezetemet már egy ideje izgalomban tartja, hogy ki jut tovább és ki esik ki és a végén ki az, aki magasba emelheti majd az iroda kulcsát. Mert hát miről is beszélnénk ha nem az econ job marketről, azaz közgázos[…]
Nov 7, 2022 | 14:36 pm
Észak dél ellen: így lett orosz-ukrán háború A XX. század második felében született európainak egy európai háború szinte elképzelhetetlen. Az orosz támadás kapcsán többen keresték - utólag - az előjeleket, mások hibáit. Azt már kevesebben vetették fel, hogy a "speciális hadműveletnek" éppen a stratégiailag elhibázott - és[…]
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
MTA hírek
Jan 24, 2023 | 00:00 am
Báldi András ökológust, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját választották a vezető európai kutatókat tömörítő Academia Europaea Élettudományi Osztálya Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekciójának vezetőjévé. A testület egyik fő célja, hogy tudományosan megalapozott tanácsokkal segítse az Európai Unió döntéshozóinak munkáját.
Jan 20, 2023 | 00:00 am
A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának ötödik estjére került sor 2023. január 16-án, hétfőn az MTA Székházban. Az esten koncertet adott Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szentpáli Roland tubaművész,[…]
Jan 12, 2023 | 10:26 am
2023. január 9-én Kaliforniában elhunyt Deák István, a magyar történészek korelnöke. A pályatársak nevében Pók Attila búcsúzik tőle.
Jan 11, 2023 | 10:41 am
A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy-Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság[…]
Jan 11, 2023 | 00:00 am
Klasszikus és kvantum Wasserstein-terek geometriája és kvantumdivergenciák – ez a kutatási témája Virosztek Dániel matematikusnak, aki a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával alakíthatott önálló kutatócsoportot. Mit jelentenek ezek a matematikai fogalmak, és milyen gyakorlati hasznosítása lehet az elméleti problémák[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR