Werner, Wendelin
20
07
04
16
Előadó
Az első kísérletes szervátültetést 1902-ben egy magyar ember végezte Bécsben. A 20. század végére ez a beavatkozás jelentős sikereket hozott. Mára a beültetett szervek elsőéves túlélése közel 90 %, míg a szervre váróké ennél 20-30 %-kal rosszabb. Nem véletlen, hogy a szervátültetést az űrhajózáshoz hasonlítják: számtalan egészségügyi szakma együttes erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy ez a siker megvalósuljon.

The first experimental organ transplant was performed in 1902 by a Hungarian surgeon in Vienna. By the end of the 20th century, this surgical intervention had brought some notable success. Today, the survival rate of first-year organ transplants is approaching 90%, while those awaiting replacement organs can be 20%-30% worse off. It is no coincidence then that organ transplantation is compared to space travel: the combined effort of numerous medical professions is required for success to be achieved.

Sok olyan nagyon nagy számú elemből álló rendszer létezik, melyben az elemek egyenként véletlenszerűen viselkednek. Megvizsgálhatjuk azonban ezeknek a rendszereknek a "kollektív", magasabb szintű tulajdonságait is. Kiindulhatunk például az olyan fizikai rendszerekből, melyekben az alacsony szintű rendezetlen struktúrákból szervezettebb, magasabb szintű rendszerek alakulnak ki. Az előadás bemutatja, hogyan lehet matematikailag leírni az ilyen rendszereket.

There are various systems containing very large numbers of elements within which individual elements behave randomly. This leads us to examine the collective characteristics of these systems at a higher level. A good starting point are the systems found in physics, in which low-level disorganised structures develop into higher-level structured systems. This lecture introduces the mathematical interpretations of such systems.

20
07
04
23
Előadó
A beszéd az ember evolúciójának olyan "terméke", amelyre agyunkat a természet már megszületésünk előtt felkészítette. Ugyanígy felruházta volna azokkal a mechanizmusokkal is, amelyekre támaszkodva akár formális oktatás nélkül is megtanulunk olvasni? A mai pszichológia és idegtudomány válasza az, hogy nem, illetve nem teljesen. Egy modern eszköztárral felvértezett kutatási irány azt keresi, hogy mi jellemzi a tipikusan fejlődő agyat, amely 6-7 éves korra előkészül arra, hogy olvasni fog. Egyre inkább láthatóvá válik, hogy az olvasó agy legalább kétféle átalakuláson megy át: egyes működései formálódnak, élesednek, mások viszont újonnan szerveződnek.

Speech is a product of human evolution for which nature has prepared our brains prior to birth. Is it possible we have also been endowed with mechanisms to allow us to read even without formal education? The answer given by modern psychology and neuroscience is “no, or not entirely”. Equipped with modern tools, scientists are now searching for the typical characteristics of a developing brain that prepare us to read by the age of 6 or 7. It is becoming increasingly evident that the reading brain undergoes at least two transformations: certain functions are shaped and honed, while others are reorganised.

Hátraugró
Tudományos blogok
Nov 7, 2022 | 14:36 pm
Észak dél ellen: így lett orosz-ukrán háború A XX. század második felében született európainak egy európai háború szinte elképzelhetetlen. Az orosz támadás kapcsán többen keresték - utólag - az előjeleket, mások hibáit. Azt már kevesebben vetették fel, hogy a "speciális hadműveletnek" éppen a stratégiailag elhibázott - és[…]
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
MTA hírek
Dec 8, 2022 | 13:30 pm
Magyar Tudományos Akadémia új vezetőit jövő májusban választja meg a Közgyűlés.
Dec 7, 2022 | 11:07 am
A tudomány minden eszközével kötelezze el magát a társadalmi egyenlőtlenség és az ebből fakadó súlyos nehézségek felszámolása mellett – sürgették a Fokvárosban rendezett Tudományos Világfórum ünnepélyes megnyitóján felszólalók. Az eseményen a szervező államok államfői és miniszteri, a nemzetközi partnerszervezetek legmagasabb[…]
Dec 7, 2022 | 10:06 am
Az idei Tudományos Világfórum főcíme „Tudomány a társadalmi igazságosságért” („Science for Social Justice”). Az eseményt 2022. december 6. és 9. között rendezik meg a dél-afrikai Fokvárosban.
Dec 7, 2022 | 08:15 am
Alapos előkészítés és független testületi értékelés után elnöki döntéssel három nagy nemzeti program kezdi meg a működését: a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program 4 alprogramja, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program Fenntartható technológiák alprogramja és a Nemzeti Agykutatási[…]
Dec 5, 2022 | 00:00 am
A világ legrangosabb tudománydiplomáciai fóruma idén újabb fontos epizódjához érkezik: első alkalommal látogat az afrikai kontinensre. Az eseményt 2022. december 6. és 9. között rendezik meg a dél-afrikai Fokvárosban. Az idei Tudományos Világfórum főcíme „Tudomány a társadalmi igazságosságért” („Science for[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR