Werner, Wendelin
20
07
04
16
Előadó
Az első kísérletes szervátültetést 1902-ben egy magyar ember végezte Bécsben. A 20. század végére ez a beavatkozás jelentős sikereket hozott. Mára a beültetett szervek elsőéves túlélése közel 90 %, míg a szervre váróké ennél 20-30 %-kal rosszabb. Nem véletlen, hogy a szervátültetést az űrhajózáshoz hasonlítják: számtalan egészségügyi szakma együttes erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy ez a siker megvalósuljon.

The first experimental organ transplant was performed in 1902 by a Hungarian surgeon in Vienna. By the end of the 20th century, this surgical intervention had brought some notable success. Today, the survival rate of first-year organ transplants is approaching 90%, while those awaiting replacement organs can be 20%-30% worse off. It is no coincidence then that organ transplantation is compared to space travel: the combined effort of numerous medical professions is required for success to be achieved.

Sok olyan nagyon nagy számú elemből álló rendszer létezik, melyben az elemek egyenként véletlenszerűen viselkednek. Megvizsgálhatjuk azonban ezeknek a rendszereknek a "kollektív", magasabb szintű tulajdonságait is. Kiindulhatunk például az olyan fizikai rendszerekből, melyekben az alacsony szintű rendezetlen struktúrákból szervezettebb, magasabb szintű rendszerek alakulnak ki. Az előadás bemutatja, hogyan lehet matematikailag leírni az ilyen rendszereket.

There are various systems containing very large numbers of elements within which individual elements behave randomly. This leads us to examine the collective characteristics of these systems at a higher level. A good starting point are the systems found in physics, in which low-level disorganised structures develop into higher-level structured systems. This lecture introduces the mathematical interpretations of such systems.

20
07
04
23
Előadó
A beszéd az ember evolúciójának olyan "terméke", amelyre agyunkat a természet már megszületésünk előtt felkészítette. Ugyanígy felruházta volna azokkal a mechanizmusokkal is, amelyekre támaszkodva akár formális oktatás nélkül is megtanulunk olvasni? A mai pszichológia és idegtudomány válasza az, hogy nem, illetve nem teljesen. Egy modern eszköztárral felvértezett kutatási irány azt keresi, hogy mi jellemzi a tipikusan fejlődő agyat, amely 6-7 éves korra előkészül arra, hogy olvasni fog. Egyre inkább láthatóvá válik, hogy az olvasó agy legalább kétféle átalakuláson megy át: egyes működései formálódnak, élesednek, mások viszont újonnan szerveződnek.

Speech is a product of human evolution for which nature has prepared our brains prior to birth. Is it possible we have also been endowed with mechanisms to allow us to read even without formal education? The answer given by modern psychology and neuroscience is “no, or not entirely”. Equipped with modern tools, scientists are now searching for the typical characteristics of a developing brain that prepare us to read by the age of 6 or 7. It is becoming increasingly evident that the reading brain undergoes at least two transformations: certain functions are shaped and honed, while others are reorganised.

Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Sep 16, 2021 | 09:00 am
Az MTA negyedszázados, teljesítményközpontú, magas presztízsű országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. Az idei nyertes pályázókat és a záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapott ösztöndíjasokat csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia Székházában rendezett ünnepségen köszöntötték.
Sep 16, 2021 | 00:00 am
Akadémiai támogatás egy kutatói generáció legkiválóbb képviselőinek továbblépéséhez – ez az MTA negyedszázados, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. Az MTA hagyományos Bolyai-napján a 169 nyertes pályázó mellett köszöntötték a támogatást immár másodszor elnyerő 32 kutatót[…]
Sep 15, 2021 | 00:00 am
A személyre szabott tanulás szolgálatába állított digitális technológiák, innovatív pedagógiai eszközök, problémamegoldó tevékenységen alapuló nyelvoktatás, a tanulási kudarcok megelőzése a tanulási környezet átalakításával – néhány kutatási téma azok közül, amelyeket összesen 199 millió forinttal támogat az Akadémia a 2021-ben új[…]
Sep 13, 2021 | 13:34 pm
Négy pontban javasol lépéseket az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége (FEAM) a különféle területeken jelentkező gyógyszer- és terápiáseszköz-hiány enyhítésére. A szervezet hónapokon át tartó egyeztetés nyomán készült, általános támogatást elnyert, angol nyelvű állásfoglalása cikkünkben olvasható.
Sep 10, 2021 | 09:43 am
A megújult Program immár a teljes kutatói közösség számára kínál lehetőséget, hogy világviszonylatban is kiemelkedő külföldi kutatókat vonjanak be hazai kutatócsoportok munkájába.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR