Palánkai Tibor
20
03
02
24
Előadó
Magyarországon az agrárgazdaság akkor fejlődött a legdinamikusabban és közelítette meg legjobban a legfejlettebb országok színvonalát, amikor viszonylag jól kiszámítható politikai-gazdasági integrációk része volt, előrelátható peremfeltételekkel, függetlenül azok társadalmi-ideológiai irányultságától (pl. Osztrák-Magyar Monarchia, KGST). Az elmúlt, majd másfél század során, agrárgazdaságunk töretlenül - még a legnehezebb gazdasági-politikai helyzetben is - képes volt a fejlett nyugati régiókba exportálni, teljesítve azt a nemzetgazdasági igényt, hogy az ország külkereskedelmi egyensúlyát javítsa. A magyar agrárszektor tartósan a legnagyobb devizatöbblet előállítója az országnak, szinte töretlenül, másfél évszázada.
Péter Horn, animal geneticist and a member of HAS, gives an overview of the various connections linking Hungarian agriculture to Western Europe throughout history. Horn highlights the main features of successful agricultural policies during peaceful periods of Hungarian history; when agriculture reached high levels according to international standards. Historical evidence proves that Hungarian agriculture has always reached high standards when border conditions were stable, irrespective of the prevailing political-social system. Striking examples are the periods 1862-1910 (Austro-Hungarian Monarchy) and 1962-1990. Horn points out that joining the EU should stabilize border conditions, and forecasts that Hungary will soon begin modernizing its agribusiness.
Az előadás célja, hogy minél több szempontból betekintést nyújtson az európai integráció folyamatába. Az egységesülés gondolati forrásainak történeti áttekintése és az integráció fogalmának tartalmi elemzése képzi az előadás elméleti alapjait. Ezeken túl olyan kérdésekre is választ keres, amelyek a hétköznapi élet világától sem álnak távol. Ennek jegyében az Európai Unióhoz történő csatlakozás előnyeinek és hátrányainak elemzése is az előadás tárgyát képezi. Zárásképp az EU jövőjével kapcsolatos kérdések vizsgálatára kerül sor, így a bővítés további lehetséges irányai és a bővítéssel bekövetkező változások elemzése kerül napirendre.
Tibor Palánkai, economist and member of HAS, provides an overview of the European integration process. The lecture traces the birth of the idea of unification to provide a theoretical framework, and then analyzes the concept of integration. Beyond this, it aims to answer questions that are closer to our everyday life, such as the advantages and disadvantages of accession to the European Union. Towards the end of the lecture, he addresses the future of the EU, possible directions of further EU enlargement, and the changes caused by the enlargement process.
20
03
03
10
Előadó
Az előadás fő kérdése az ember és a történelem kapcsolata. Mi a történelem, kik "csinálják" a történelmet, van-e egyáltalán történelem? Mi a történész feladata, ha egyszer cáfolhatatlan történelem mint olyan nem létezik? Gondolhatjuk-e, hogy a történelem valami magasabb rendű céllal bír? A gondolatmenet Odo Marquard és Francis Fukuyama történelemfilozófiai téziseit érintve kísérel meg válaszokat adni ezekre a kérdésekre, problémákra.
Mária Ormos, historian and member of HAS, places the relationship of human beings and history at center stage. The lecture seeks to answer such basic questions as "What is history?", "Who 'makes' history?", and "Does history exist at all?". Ormos goes on to question the role of a historian with the premise that absolute truth in history does not exist. Should we think that history leads to a goal of some higher standard? The lecture tries to answer these questions by referring to the main concepts of the philosophy of history as interpreted by Odo Marquard and Frances Fukuyama.
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Jun 28, 2022 | 00:00 am
Jun 27, 2022 | 09:30 am
Mikor és milyen célból alapították a legfontosabb tudományos társaságokat? Hogyan változott a felépítésük és szerepük az idők folyamán? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszol a nemzeti tudományos akadémiákat bemutató sorozatában Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és[…]
Jun 24, 2022 | 00:00 am
152 kutató nyerte el idén az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma döntése nyomán. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.
Jun 22, 2022 | 00:00 am
Életének 94. évében, 2022. június 20-án elhunyt Markó László kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kutatótársak nevében Skodáné Földes Rita, az MTA doktora búcsúzik tőle.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR