Vidor Ferenc
20
04
02
02
Előadó
Sokat hallani ma a "posztmodernről" - mintha az valami a modernséget megkérdőjelező fejlemény volna a kultúra, a gondolkodás történetében. Pedig a modernitást magát is a megkérdőjelezés szelleme mozgatja: egyfajta dinamika, amely valahol az ókori Athénben született, ott munkál a zsidó-keresztény kultúrában, és azóta is bomlasztóan hat minden hagyományos, hierarchikus és tekintélyelvű társadalomra. Mégis, a modern társadalom az egyetlen, amelyet ez az elbizonytalanító dinamika nem fenyeget összeomlással - ellenkezőleg, ez tartja életben.
Modernity is driven by the spirit of enquiry, and thus it has had a destructive effect on all hierarchical and authoritarian societies since Hellenistic antiquity. Modern society is the only one not threatened by but fuelled by criticism. The dynamics of modernity first took shape in Socrates' writings, he revealed that what we believe to be righteous, beautiful and good, is not so. During the enlightenment, a decisive phase in the history of modernity, the concept emerged that all human beings are born free. However, the experience of the Holocaust and the Gulag indicate that we cannot believe in the illusion of the enlightenment that modernity naturally embodies the victory of Reason over barbarism. The revolutionary radicalism of capitalism breaks down the traditional order, but it also threatens that which it upholds. Its counterpoise is social democratic policy, which, contrary to capitalism, is conservative as it aims to vindicate the policy of redistribution. These two tendencies become alternately predominant. Important factors are scientific-technical progress, and changeable political orders. Totalitarian systems are also modern but are incapable of keeping the dynamics of modernity alive.
A város egyike az emberi civilizáció legnagyszerűbb és legösszetettebb produktumainak. Sokkal több, mint építmények, utak és lakóházak halmaza - emberek rendezett közössége, eleven organizmus, sőt szellemi egység is. Sok évezrede nemcsak a mindenkori gazdaság, az ott élők társadalmi viszonyai, de a tudomány, a technika és a művészetek is tevékenyen alakítják arculatát. Ma sokan vélik úgy, hogy a városok metropolissá, a metropolisok városrégiókká növekedése egyre elviselhetetlenebb, nyomasztóbb, személytelenebb világot teremt. Jogos a kérdés, van-e a városnak jövője?
The city is one of the greatest achievements of human civilisation. It is more than the mass of its buildings and roads, it is an organised community, an organism and spiritual unit. Not only economic and social conditions but science, technology and art, too, shape its image. The growth of cities into metropolises and beyond, into city regions, creates an increasingly gloomy world. The city itself is a 'world' and as such, requires an approach that sees the entirety to be more than just the sum of its parts and aspects. The basic functions of a city described by Lewis Mumford can still be found, in a modified form, in the cities of today. The history of urban planning is closely linked to ideas related to the future of society. From the Renaissance onwards utopian ideas have been born that do not take into account real life or the strength of authority and traditions. Modern examples of city planning prove how real life moulds artificial constructions to its shape. The lecture presents the dilemmas of current city planning of Budapest through the examples of the planned Erzsébet boulevard and the group of buildings at Madách square.
20
04
02
16
Előadó
Az élet folytonosságát korlátozott élettartamú egyedek populációi tartják fenn, biztosítva a genetikai információ továbbadását nemzedékről nemzedékre. A génekben kódolt információ tanúskodik arról is, hogy honnan jöttünk, hová megyünk, milyen utakat tettünk meg, és eközben kikkel érintkeztünk, keveredtünk. A Kárpát-medence e folyamatok szempontjából és a biológiai sokféleség genetikai szintjét tekintve kiemelkedő fontosságú, nemzetközi érdeklődésre számot tartó fókuszterület. Számos példán keresztül betekintést nyerhetünk az Európa legnagyobb fajgazdagságú területeihez tartozó Kárpát-medence biodiverzitásának általános vonásaiba és a térséget érő életföldrajzi hatásokba.
The Carpathian basin is outstandingly important with regard to the genetic aspect of its biological diversity and is a focus of international attention. The lecture presents many examples of the native species living in the Carpathian basin, the Dacic species, then the species' of the steppe, the Mediterranean and the so-called xeromontane species, through which we are introduced to the general characteristics of the bio-diversity of the basin, one of the regions richest in species in Europe, and the bio-geographic influences affecting it. This is followed by an introduction to the fundamental concepts of a new scientific direction, phylogeography. With the combination of demographic and genetic methods, the study of fundamental population-level processes such as gene migration, selection, arbitrary gene drifting and the survival or extinction of species is made possible. The analysis of these processes reveals the structure and the historic-evolutionary dynamics of spreading areas. The lecture concludes with the presentation of two European-scale case studies and the population process of the Carpathian basin following the Ice Age.
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Jun 24, 2022 | 00:00 am
152 kutató nyerte el idén az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma döntése nyomán. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.
Jun 22, 2022 | 00:00 am
Életének 94. évében, 2022. június 20-án elhunyt Markó László kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kutatótársak nevében Skodáné Földes Rita, az MTA doktora búcsúzik tőle.
Jun 20, 2022 | 09:40 am
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szenátusa magas szintű tudományos tevékenysége, elsősorban az agrártörténeti kutatásokban elért kimagasló eredményei, a felsőoktatásban vállalt feladatainak példaértékű teljesítése és a tudományos élet szervezéséért végzett elkötelezett munkája elismeréseként adományozta Orosz Istvánnak a díjat.
Jun 20, 2022 | 00:00 am
Tardos Gábor matematikus, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Advanced Grant kutatási támogatását. A pályázatában a véletlen módszer diszkrét matematikában való alkalmazásait fogja kutatni.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR