Werner, Wendelin
20
07
04
16
Előadó
Az első kísérletes szervátültetést 1902-ben egy magyar ember végezte Bécsben. A 20. század végére ez a beavatkozás jelentős sikereket hozott. Mára a beültetett szervek elsőéves túlélése közel 90 %, míg a szervre váróké ennél 20-30 %-kal rosszabb. Nem véletlen, hogy a szervátültetést az űrhajózáshoz hasonlítják: számtalan egészségügyi szakma együttes erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy ez a siker megvalósuljon.

The first experimental organ transplant was performed in 1902 by a Hungarian surgeon in Vienna. By the end of the 20th century, this surgical intervention had brought some notable success. Today, the survival rate of first-year organ transplants is approaching 90%, while those awaiting replacement organs can be 20%-30% worse off. It is no coincidence then that organ transplantation is compared to space travel: the combined effort of numerous medical professions is required for success to be achieved.

Sok olyan nagyon nagy számú elemből álló rendszer létezik, melyben az elemek egyenként véletlenszerűen viselkednek. Megvizsgálhatjuk azonban ezeknek a rendszereknek a "kollektív", magasabb szintű tulajdonságait is. Kiindulhatunk például az olyan fizikai rendszerekből, melyekben az alacsony szintű rendezetlen struktúrákból szervezettebb, magasabb szintű rendszerek alakulnak ki. Az előadás bemutatja, hogyan lehet matematikailag leírni az ilyen rendszereket.

There are various systems containing very large numbers of elements within which individual elements behave randomly. This leads us to examine the collective characteristics of these systems at a higher level. A good starting point are the systems found in physics, in which low-level disorganised structures develop into higher-level structured systems. This lecture introduces the mathematical interpretations of such systems.

20
07
04
23
Előadó
A beszéd az ember evolúciójának olyan "terméke", amelyre agyunkat a természet már megszületésünk előtt felkészítette. Ugyanígy felruházta volna azokkal a mechanizmusokkal is, amelyekre támaszkodva akár formális oktatás nélkül is megtanulunk olvasni? A mai pszichológia és idegtudomány válasza az, hogy nem, illetve nem teljesen. Egy modern eszköztárral felvértezett kutatási irány azt keresi, hogy mi jellemzi a tipikusan fejlődő agyat, amely 6-7 éves korra előkészül arra, hogy olvasni fog. Egyre inkább láthatóvá válik, hogy az olvasó agy legalább kétféle átalakuláson megy át: egyes működései formálódnak, élesednek, mások viszont újonnan szerveződnek.

Speech is a product of human evolution for which nature has prepared our brains prior to birth. Is it possible we have also been endowed with mechanisms to allow us to read even without formal education? The answer given by modern psychology and neuroscience is “no, or not entirely”. Equipped with modern tools, scientists are now searching for the typical characteristics of a developing brain that prepare us to read by the age of 6 or 7. It is becoming increasingly evident that the reading brain undergoes at least two transformations: certain functions are shaped and honed, while others are reorganised.