Tudomány és kommunikáció
Tud-e kommunikálni a tudomány a társadalommal? Tudna esetleg még jobban? A tudomány és társadalom kétirányú kommunikációjával, lehetőségekkel és problémákkal foglalkozik ez a rovat. Példák a múltból, kihívások a jövőben, de legfőképp: véleménycsere a jelenről. A PUS (public understanding of science) a tudomány nyilvános megértését vizsgálja, kutatói arról írnak tanulmányokat, hogy milyen viszonyban van a publikum, a társadalom laikus többsége a tudománnyal. A tudomány társadalmi megítélése azonban feltételezi annak valamilyen szintű megértését. Emiatt a publikus tudományfelfogást egyaránt befolyásolja az, hogy milyen képet hogyan kommunikálnak a tudományról. Az utóbbi kérdést vizsgálva a következőkben két kommunikációs modellt vázolok fel, előbb azonban lássuk, miért is fontos a tudománykommunikáció?
Egyszerű állampolgárként is részt lehet venni a tudományos kutatásban? Sőt ezt akár természetesnek is vehetnénk? Ha önt érdekli a tudomány, de nem tudós, miért nem vesz részt valamilyen kutatásban? Vagy részt vesz? Írja meg hol, hogyan!
A tudomány-kommunikáció nem mindig könnyű: hisz a tudósok olyan érvekkel győzik meg egymást, amelyeket a laikusok gyakran nem is értenek. Mit tegyen a laikus, ha véleményt akar kialakítani? Egy hír, újságcikk meg akarja győzni - sokszor olyasmiről, amit nem tart igaznak, valószínűnek. Meglepő, de igenis vannak eszközei arra, hogy értékelje a meggyőzési kísérletet.
A tudományt jórészt a társadalom tartja el, ám előfordul,, hogy állampolgárok nem értenek egyet a szaktudósok álláspontjával. Meg lehet, meg lehessen vitatni ezeket a kérdéseket? A tudós szakértő is - és a szakértőkben általában megbízunk. De ebből (vagy másból?) következik, hogy az állampolgárnak ne legyen semmi befolyása arra, hogy adóforintjaiból milyen tudományt tartanak el?
Napilapok, blog bejegyzések, hír-, és vitaműsorok foglalkoznak egy-egy szociológiai kutatás eredményeiről. Megnyeri-e a kedvenc pártunk a választást? Valóban rasszisták-e a történelemtanárok? Mitől lesz vonzó egy férfi a nők számára? A kérdésfeltevés majdhogynem mindegy. A szociológia eredményeket szállít, bebizonyít és összefüggésekre hívja fel a figyelmet. De vajon tényleg csak arról van szó, amire egy kutatás fókuszál? Csak a kutatási eredmények mondanak nekünk valamit egy társadalomról?
