Tudomány és kommunikáció

Tud-e kommunikálni a tudomány a társadalommal? Tudna esetleg még jobban? A tudomány és társadalom kétirányú kommunikációjával, lehetőségekkel és problémákkal foglalkozik ez a rovat. Példák a múltból, kihívások a jövőben, de legfőképp: véleménycsere a jelenről. 

Megdöbbentő, de mégis igaz! A szőke nők agresszívebbek. Nem ismerik az amerikaiak a saját vallásukat. Drasztikusan nőtt azoknak a diákoknak a száma, akik szexmunkával keresik a tandíjra valót. Ezekkel a címekkel ismertetnek kutatási eredményeket a hírmondók, ilyen címen jelennek meg cikkek és blog-bejegyzések. De vajon hiteles forrásra hivatkozva, hiteles kutatási eredményeket kommunikálnak nekünk ezek a médiumok? Kisokos, néhány hasznos tanáccsal – azaz mikor ne higgyünk egy társadalomtudományi beszámolónak.

Bővebben: Kutatásról kritikusan: mikor (ne) higgyünk egy kutatási beszámolónak?


Ismernünk kell-e a tudomány történetét ahhoz, hogy jobban megértsük a tudományos megismerés természetét? A 19. és a 20. században számos gondolkodó (akik más kérdésekben igen eltérő álláspontot képviseltek) osztotta azt az elképzelést, hogy a megismerésről szóló, átfogó filozófiai elméletnek valamilyen formában reflektálnia kell a megismerés történeti és társas dimenzióira.

Bővebben: Történeti episztemológia: híd a tudományfilozófia és a tudománytörténet között?

A retorikát magyarul szónoklattannak vagy ékesszólástannak szokás nevezni. Az Ókortól kezdve hagyományos terepe a nagy nyilvánosság előtt mondott közéleti, ékes stílusú politikai vagy ünnepi beszédeknek. A média közvetítésével a 2000-es évekre a közszereplők mondatai tömegeket befolyásolhatnak, identitástudatot termelnek, s ezzel párhuzamosan annak is jelentősen nőnek a társadalmi veszélyei, amikor egy-egy hiteles vagy csupán annak látszó közszereplő érdekcsoportok képviseletében szólal meg.És ez éppúgy igaz a poliltikai kommunikáció mint a tudományos kommunikáció esetén.

Bővebben: Retorikai „emberhalászat”

A tudományt racionalitása tette az elmúlt évszázadokban híressé az egész világon – és tette hírhedtté többeknek az utóbbi évtizedekben. Ez a racionalitás a tények és következtetések tiszteletét hirdette. A következtetéseknek e szerint meg kell felelniük valamilyen normáknak: az érvekkel szemben lehetnek elvárásaink. Manapság sok mindenre mondják azt, hogy tudományosan alátámasztott. Például arra, hogy a Biblia nyelve magyar volt.

Bővebben: Az Úr szava magyar volt?