Lovász László
20
08
02
02
Előadó
Mindennapi életünk során rengeteg digitális nyomot hagyunk: telefonhívásaink, internetes kapcsolataink, vásárlásaink, belépőkártyáink használata digitálisan tárolt adatok tömegét eredményezik tevékenységeinkről, szokásainkról, kapcsolatainkról. Hasonlóan, az ipari termelés, a szolgáltatások, a kultúra vagy a sport világában is hatalmas mennyiségben, folyamatosan képződik a digitális információ. Az adatok az emberi tevékenységek komplex rendszereiről vallanak, amelyekről a megfelelő hálózati váz tanulmányozásával lehet a legtöbbet megtudni. Ehhez fel kell derítenünk a hálózatok topológiája és működése közötti összefüggéseket. Példákon mutatjuk be, hogyan lehet a modern hálózattudomány segítségével a "digitális lábnyomokat" a társadalom vagy a gazdaság törvényszerűségeinek megismerésére felhasználni.

We leave numerous digital traces during our daily lives: our telephone calls, Internet connections, purchases and use of access cards result in a multitude of digitally stored data on our activities, habits and relationships. Similarly, industrial manufacturing, services, culture and the world of sport also create a wealth of digital information. The data reveals a complex system of human activity that we can learn most about through the study of an appropriate network framework. For this, we need to explore the connections between the network topology and its function. With a series of examples, János Kertész presents how we can, with the help of modern network studies, use “digital footprints” to recognise social and economic patterns.

Vajon milyen matematikai eszközökkel lehet leírni, megérteni és elemezni egy olyan nagy hálózatot, amelynek még a pontos szerkezetét sem tudjuk megadni? Gondoljunk az internetre, az emberi agyra, vagy pl. az emberek közötti ismeretségek hálózatára! Lehetséges-e egy ilyen hatalmas hálózatot egy sokkal kisebbel modellezni, a nagy hálózathoz hasonlót generálni valamilyen egyszerű véletlenszerű folyamattal? Vagy esetleg célszerűbb egy ilyen nagy hálózatot folytonos közegként elképzelni, ahogy az atomokból felépülő anyagot makroszkópikusan kezeljük?

What kind of mathematical tools can one use to describe, understand and analyse a network that we do not even know the exact structure of? Think of the Internet, the human brain or the network of relationships between humans. Is it possible to model a network of this enormity with a much smaller one, or to one similar by means of a simple randomised procedure? Or is it more practical to imagine such a large network as a constant medium, in the same way we take a macroscopic view of materials built from atoms?

20
08
03
29
Előadó
A Föld egy aktív, élő bolygó. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulásai a földrengések és a vulkánkitörések. Mindkét aktivitás főleg a Föld mozgó litoszféra lemezeinek határához kapcsolódik. Legrejtélyesebbek azonban a lemezen belüli földrengések és a nagykiterjedésű bazalt-platókat vagy tengeralatti vulkáni kúpsorokat eredményező lávaömlések. Mindezek a teljes földköpenyben zajló óriási anyagáramlások (konvekciók) eredményei, amelyeket a Föld vasmagjának ősi eredetű hője, a hőenergia elvesztése a Föld felszínén, valamint a gravitáció hajt.

The earth is an active, living planet. The most obvious manifestations of this are earthquakes and volcanic eruptions. Both activities are mainly linked to the borders of the earth’s moving tectonic plates. The most mystifying, however, are earthquakes occurring within the plates and the vast expanses of basalt plateaux and lava flows produced in a volcanic cone range beneath the sea. All these are the results of huge substance flows (convections) within the entire earth’s crust, driven by the ancient heat of the earth’s iron core, the loss of heat energy on the surface of the earth and the force of gravity.

Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
May 17, 2018 | 10:19 am
Váljon minél szélesebb körben ismertté az MTA-val kapcsolatban álló tudósok, közöttük kivételes politikusok, közéleti személyiségek életpályája – ez a célja annak a rovatnak, amelyet Hamza Gábor, az MTA rendes tagja szerkeszt az Akadémia IX. Állam- és Jogtudományok Osztálya honlapján. A[…]
May 15, 2018 | 12:50 pm
Kis-Tóth Ágnes nyerte a FameLab magyarországi döntőjét, melyet az MTA Székház Dísztermében rendeztek meg hétfőn, 2018. május 14-én. A fekete lyukak titkait bemutató fizikus képviseli Magyarországot a júniusi nemzetközi döntőn a Cheltenham Science Festivalon Nagy-Britanniában. A második helyezett a fejtetvek[…]
May 15, 2018 | 00:00 am
Az MTA Közgyűlése 2018. május 7-én határozatban állt ki az oktatásügy támogatása mellett. Pléh Csaba, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke az utóbbi napokban több médiumban is nyilatkozott a témában.
May 14, 2018 | 15:52 pm
A Luther Márton életét bemutató tízrészes rajzfilmsorozatot a Magyarországi Evangélikus Egyház megbízásából Richly Zsolt Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező készítette. A sorozat 2017-ben a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából készült. Csepregi Zoltán egyháztörténész és a rendező a Filmklub az Akadémián legutóbbi vetítése[…]
May 14, 2018 | 00:00 am
Fenntartható erdőgazdálkodás, a villamos energia tárolásának kérdései – e két téma köré szerveződött az EASAC energiatudománnyal és környezetvédelemmel foglalkozó vezető testületeinek az MTA Székházában rendezett éves találkozója. A korábban megjelent állásfoglalások megvitatása mellett a másik fő cél a különböző témaköröket[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR