A Manchesterből hazatért 33 esztendős Papp Balázs biológus az MTA Szegedi Biokémiai Intézetében olyan módszeren dolgozik, amely lehetővé teszi, hogy a tudósoknak számítógép-vezérelt automaták segítsenek új, hatékony gyógyszerek kifejlesztésében.

[forrás: metropol.hu]

Ön antibiotikum-koktélokkal szeretné legyőzni az ellenálló baktériumokat. Hol tart?

– Szegedi kutatásaink már meghozták az első eredményeket, ezeket hamarosan nyilvánosságra hozzuk. Most leginkább azt akarjuk megérteni, hogyan hatnak egymásra a különféle antibiotiku mok. Előfordul például, hogy két szer önmagában alig hatásos, de együttesen adagolva már elpusztítják a baktériumot. Szeretnénk az ilyen érdekes antibiotikum-kombinációkat megtalálni és a kölcsönhatásuk mögött álló törvényszerűségeket megérteni. Mivel az összes lehetséges kombinációt nem tudjuk a laborban megvizsgálni, informatikusokkal együtt számítógép-vezérelt eljárásokat dolgoztunk ki.

Hogyan működik ez a mesterséges intelligenca?
– Számítógépes program vezérel egy laboratóriumi robotot amely végrehajtja a kísérleteket, majd az eredményeit visszaküldi a programnak. Első lépésben a program véletlenszerűen kiválaszt néhány antibiotikum-kombinációt, majd ezeket a robot kikeveri és megvizsgálja a hatásukat. Az ered mény ismeretében a program következtet és megjósolja: mely antibiotikumokat érdemes a következő körben összekeverni, majd a robot elvégzi az újabb kísérleteket is. Az eredmények és a jóslatok összevetéséből tanul a mesterséges intelligencia és idővel egyre ügyesebben jósol.

Saját kutatásait hogyan befolyásolta a „lendületes” segítség?
– Lehetővé tette, hogy hazatelepülésem után hamar önállósuljak, az elnyert támogatás segítségével új munkatársakat tudtam felvenni. Köztük olyan szakembert is, akit az iparból sikerült visszacsábítani a tudomány világába. Az Akadémia támogatása mellett a szegedi befogadóintézet is komoly segítséget adott a csoport indításához, ám még mindig nem dőlhetünk hátra: a csoport hosszútávú fenntartásához és a kutatások bővítéséhez további pályázatokat kell elnyernünk.

Érdemes-e a „Lendületet” választani annak, aki külföldön is kaphat lehetőséget?
– Valóban, a Lendület-program azoknak szól, akik külföldön is sikeresek. Ez a program azonban a külföldi lehető ségekkel összemérve is versenyképes, és van egy nagy előnye: az ember a saját hazájában, a saját kulturális közegében folytathatja a pályáját, és nevelheti az újabb kutatógenerációkat. Persze a végső döntés mindig az egyedi élethelyzetekből következik: az a fontos, hogy aki itthon szeretné megvalósítani céljait, annak legyen rá lehetősége, és Magyarország ne maradjon le a legtehetségesebb fiatalokért folytatott nemzetközi versenyben.

Hogyan látja a fiatal kutatók helyzetét Magyarországon?
– Néhány előremutató kezdeményezést leszá mítva nem megfelelő a magyar rendszer, sajnos nem kedvez a fiatalok itthon maradásának. Az egyik gond, hogy nem elégséges a hazai kutatástámogatás és a rendelkezésre álló források elosztása is vitatható. Ráadásul nincs kiszámítható, biztonságos kutatói életpályája, a frissen doktorált fiatal kutatók számára nincs elegendő állás.

Van-e egyáltalán esély arra, hogy valaki itthon világszínvonalú kutatást végezzen?
– Szerencsére számos hazai csoport végez a világ élvonalába tartozó kutatást, de rögtön hozzá is kell tennünk, hogy zömében külföldi finanszírozással. Sok tudományterületen szinte lehetetlen lenne pusztán hazai forrásokból kutatni. A pénz azonban nem minden: szükség van együttműködő partnerekre, és nem utolsósorban a kutatócsoport mögött álló intézetre vagy egyetemre, amely érdekelt a színvonalas kutatásban és ezért tenni is hajlandó.