Új játszóhelyet avat a Nemzeti Színház Vadászjelentek Alsó-Bajorországból című előadásával
Martin Sperr, kortárs német szerző számos műfajban kipróbálta magát: írt színdarabot, tévéjátékot, filmforgatókönyvet, sőt még játszott is. Először 1966-ban bemutatott, filmként is elhíresült Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból című darabja egy délnémet falu munkásainak hétköznapi életén keresztül a német társadalom előítéletességéről és idegengyűlöletéről állított ki emlékezetes látleletet.
A vasárnapi mise után a falu lakossága a főtéren osztja meg egymással az aktuális híreket, mikor a városi busszal érkező Abram vonja magára a figyelmet. A gyorsan szárnyra kapó pletyka a fiú pár hónapos távollétét börtönbüntetéssel magyarázza – azért ítélték el, mert a saját neméhez vonzódik. Ezzel elkezdődik a fiú és családja pokoljárása. Az Abramot megformáló Stohl András mellett a bajor falu lakóit Molnár Piroska, Tompos Kátya, Básti Juli, Szarvas József, Sinkó László, Hevér Gábor, Péterfy Bori, Murányi Tünde, Hollósi Frigyes, Söptei Andrea, Gerlits Réka és Földi Ádám alakítják az előadásban.
A drámai hatását és aktualitását mind máig őrző darabot Alföldi Róbert rendezi, aki a színház épületében merész húzással új játszóhelyet talált az előadáshoz – egy a nagyközönség elől eddig elzárt festőműhelyt, ahová kényelmes viselet javallott.
agrártudomány
bölcsészettudomány
hittudomány
műszaki tudomány
művészet
orvostudomány
társadalomtudomány
természettudomány
Egyéb
Az egyetemi modellváltás egyik célja, hogy felkerüljenek a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokra, lehetőleg minél előkelőbb helyekre. Lehet kiemelkedő kutatást csinálni kiváló kutatókkal egy omladozó épületben, de a legjobb infrastruktúra sem ér semmit a megfelelő szakemberek nélkül. Most nem az[…] 
Zárt ajtók mögött az esetleges ukrán csatlakozás révén növekvő amerikai befolyásra figyelmezetett Orbán Viktor a Telex cikke szerint: Az ukrán csatlakozás révén a Baltikumtól Lengyelországon és Ukrajnán át akár Romániáig tartó, az Egyesült Államokhoz húzó blokk jönne létre, ami uniós[…] 
A Déli Körvasút ötlete egyidős Budapesttel: összekötni a számtalan kisebb-nagyobb pályaudvart, hogy átszállás nélkül lehessen Vácról Pécsre, Győrről Szolnokra, vagy Debrecenből Siófokra jutni. Mint Vitézy Dávid írásából kiderül, az ötlet lassan a megvalósulás útjára léphet, konkrét tervek vannak: a fejlesztés[…] 
A cikk a Qubit számára íródott.Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével[…] A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.
Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.
„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”
Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével
