Személyes adatok:
születési hely, idő: Budapest, 1931. december 30.
Foglalkozás:
nyelvész, muzeológus
Tanulmányok:
1955 a budapesti egyetemen muzeológus diplomát szerez orientalisztikából és néprajzból, tanárai: Ligeti Lajos, Németh Gyula, Ortutay Gyula és Tálasi István
Tudományos fokozatok, címek:
1958 megvédi tibetisztikai tárgyú egyetemi doktori disszertációját
1964 megvédi tibeti és mongol nyelvészeti tárgyú kandidátusi disszertációját
1971 a nyelvtudományok doktora, disszertációja az altaji nyelvrokonság kérdéseit vizsgálta a csuvas-mongol nyelvviszony szempontjából
2002 a Szegedi Tudományegyetemen Professor Emeritus
Munkahelyek és beosztások:
1955-56 az Akadémiai Kiadóban az Enciklopédia szerkesztője
1956-60 az MTA segédmunkatársa az ELTE Belső-Ázsiai Intézetében
1960- az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, 1961-től osztályvezetője
1968- az MTA tudományos munkatársa a JATE Finnugor Tanszékén
1990- a Magyar Őstörténeti Kutatócsoport vezetője lesz
1990-92 a JATE rektora
1992 november- az Ideiglenes Országos Akkreditációs Bizottság elnöke
1994- az Országos Akkreditációs Bizottság elnöke
1996-2004 az Acta Orientalia főszerkesztője
1997-2000 a Magyar Akkreditációs Bizottság újraválasztott elnöke
2001 a Magyar Akkreditációs Bizottság tiszteletbeli elnöke
2004 a Magyar Akkreditációs Bizottság általános alelnöke
Kutatási területek:
Kutatásai a magyar nép, a magyar népi kultúra keleti kapcsolataira irányulnak.
1957-58-ban Mongóliában járt, ahol nyelvészeti és néprajzi gyűjtést végzett, vizsgálta a mongol nomád életmódot, a mongol nyelvet és nyelvjárásait
1966-ban megjelent munkájában a tibeti-mongol nyelvi kapcsolatokat dolgozta fel
1965-től a Volga vidékén végzett nyelvészeti és néprajzi gyűjtést a csuvasok között
1971-ben védte meg A nyelvrokonság elmélete és a csuvas-mongol nyelvviszony című akadémiai doktori értekezését
1996-ban jelent meg összefoglaló munkája, A honfoglaló magyar nép
Oktatási tevékenység:
1971-72 vendégprofesszor a bonni egyetemen
1973 a JATE címzetes egyetemi tanára
1974 egyetemi tanár, az Altajisztikai Tanszékcsoport vezetője
1981- a JATE BTK Magyar Tanszékcsoportjának vezetője
1982-83 vendégprofesszor a bécsi egyetemen
1984-90 a JATE BTK Altajisztikai Tanszék vezetője
1985-86 vendégprofesszor a bonni egyetemen
Tudományos és felsőoktatási díjak:
1985 Kőrösi Csoma-díj
1992 Szent-Györgyi Albert-díj
1996 a Német Szövetségi Köztársaság Humboldt-díja
2001 az Indiana Egyetem Aranyérme (Indiana University Prize for Altaic Studies)
2001 Klebelsberg Kunó-díj
2003 Pro Doctorandis-díj
2003 A Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (polgári tagozat)
Tagságok:
1976 a helsinki Finnugor Társaság (Suomalais-Ugrilaisen Seura) levelező tagja
1978 a török Nyelvtudományi Társaság (Türk Dil Kurumu) levelező tagja
1979 a JATE Egyetemi Tanács választott tagja
1982 az International Association for Tibetan Studies elnöke két ciklusban 1989-ig
1984 az újjáalakult török tudományos társaság, az Atatürk Kültür, Dil ve Tarih Yüksek Kurumu levelező tag
1990 a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd az MTA Orientalisztikai Bizottsága elnöke
1991-92 az Európai Rektori Konferencia Állandó Bizottságának tagja
1991-96 a magyar Fullbright Bizottság tagja
1991-96 az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért Kuratórium tagja
1992 a Csuvas Nemzeti Akadémia tiszteleti tagja
1993-95 az MTA Felügyelő Bizottságának kinevezett tagja
1994 a Societas Uralo-Altaica alelnöke
1995 a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
1996-99 az MTA Elnöki Ismeretterjesztési Bizottságának tagja
1999-2001 A Felsőoktatási Intézmények Minőségbiztosító Szervezetei Nemzetközi Hálózata (INQAAHE) végrehajtó bizottságának (steering committee) tagja
2000 a Societas Uralo-Altaica újjáválasztott alelnöke
2001 a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szervezetek Európai Hálózata (ENQA) végrehajtó bizottságának (steering committee) tagja
2002 a Szent István Akadémia rendes tagja
2002 a Svéd Királyi Humán Tudományok Társasága, Uppsala (Kungl. Humanistiska Vetenskaps-Samfundet i Uppsala) külföldi tagja
Fontosabb könyvek, monográfiák
Róna-Tas A.: Nomádok nyomában: Etnográfus szemmel Mongóliában, Budapest, 1961.
Róna-Tas A.: A nyelvrokonság, Budapest, 1978.
Róna-Tas A.: Bevezetés a csuvas nyelv ismeretébe, Budapest, 1978.
Róna-Tas A.: A magyarság őstörténete, Budapest, 1979.
Róna-Tas A., Hajdu P., Kristó Gy. (szerk.): Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba I-IV, Budapest, 1976-1982.
Róna-Tas A.: Csuvas nyelv vázlatos nyelvtana, Budapest, 1987.
Róna-Tas A.: Németh Gyula, Budapest, 1991.
Róna-Tas A.: A magyarság korai története, Szeged, 1995.
Róna-Tas A.: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe, Budapest, 1996 (2. kiadás 1997).
Róna-Tas, A.: Studies in Chuvash Etymology, Szeged, 1982.
Róna-Tas, A.: Wiener Vorlesungen zur Sprach- und Kulturgeschichte Tibets, Wien, 1985.
Róna-Tas, A.: Language and History: Contributions to Comparative Altaistics, Szeged, 1986.
Róna-Tas, A.: Ethnogenese und Staatsgründung: Die türkische Komponente des Ungarntums, In: Studien zur Ethnogenese Bd.2, Düsseldorf, 1988.
Róna-Tas, A.: An Introduction into Turkology, Szeged, 1991.
Róna-Tas, A., Göbl R.: Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szentmiklós, Österreichische AdW, Philosophisch-Historische Klasse, Denkschriften Bd. 240, Wien, 1995.
Róna-Tas, A.: Hungarians and Europe in the Early Middle Ages, Budapest, 1999.
Róna-Tas András munkásságának teljes bibliográfiája
Kincses N. É.: Róna-Tas András bibliográfiája 1955-1994, In: Róna-Tas A.: A magyarság korai története, Szeged, 1995.
Paulik Á.: Róna-Tas András bibliográfiája 1994-2001, In: Károly L., Kincses É. (szerk.): Néptörténet - Nyelvtörténet, Szeged, 2001.
