Zoletnik Sándor
20
07
02
19
Előadó
A magyar szociológia egyik meghatározó alakja előadásában bemutatja, hogy az esélyegyenlőség eszméje miképpen valósult meg az elmúlt évtizedekben, és hogy megvalósulhat-e egyáltalában. A társadalmi közbeszédben többnyire a mobilitás korlátairól hallani - az előadás a szociológiai kutatások tükrében a mobilitás lehetőségeit elemzi, külön is hangsúlyozva az oktatás szerepét. Modellezi az egyén lehetséges mozgásait a társadalomban, és nagy hangsúllyal tárgyalja a képességek, szociális adottságok és életesélyek gyakran szélsőségesen értelmezett, ám a valóságban bonyolult viszonyrendszerét.

One of the defining figures of Hungarian sociology explores how the principle of equal-opportunities has been satisfied in recent decades, or rather, whether it has been satisfied at all. A common social theme often discussed is that of the limits to social mobility. This lecture analyses possibilities for mobility in light of sociological research, with added emphasis on the role of education. It constructs a model of the individual's possible movements within society and discusses in depth those skills, social privileges and opportunities that are often exaggerated to the extreme, but in reality form part of a highly complex system.

Az olaj- és szénalapú energiatermelés kiváltására sok irányban keresi a fejlett világ a megoldást. A magfúzión alapuló atomenergia azért kínál vonzó alternatívát, mert kivédi az atomerőművekkel szembeni legfontosabb ellenérzést: nem termel radioaktív hulladékot. Az elektromosan töltött részecskékből álló plazmának a fúziós fejlesztésekben történő használatakor a földre "lopjuk" a napenergiát. Ez az eljárás ma már belátható időtávban reálissá teszi a működő fúziós energiatermelést. Erről beszél az előadó, aki az ITER, az európai magfúziós reaktorfejlesztés közreműködője.

In order to replace oil- and coal-based energy production, the developed world is seeking solutions in many branches of science. The reason fusion-based atomic energy offers an attractive alternative is because it dismantles the most important argument brought against atomic energy in that it does not produce radioactive waste. In fusion technology, the use of plasma containing electrically charged particles “steals” the sun’s energy and brings it to earth. Today, this procedure makes production of fusion energy a reality that is closer than you might think. Lecturer Sándor Zoletnik is a contributor to ITER, the European nuclear fusion reactor development programme.

20
07
03
05
Előadó
Az agykárosodással, nem ritkán halállal járó keringési zavarok és traumák mechanizmusait mutatja be a debreceni orvoskar professzora. Ezeknek a betegségeknek az elkerülésére, megelőzésére természetesen egészséges életmóddal, étkezéssel nagyobb az esélyünk, de ha már megtörtént a baj, akkor is kínál lehetőségeket az orvostudomány. Az érműködés, vérkeringés, az ezek mögött álló testi folyamatok megismerése segíthet a tudatos életszervezésben és a terápiás szituációkban - az egyénnek és a családnak egyaránt.

A leading professor at the Debrecen school of medicine introduces disturbances to circulation and trauma mechanisms that are associated with brain damage and often result in death. Naturally, we have a greater chance of avoiding or preventing these illnesses if we lead a healthy lifestyle and eat healthy foods. However, even once misfortune has struck, medical science offers solutions. Awareness of the function of blood vessels and blood circulation, as well as the biological processes behind these, may help promote conscious lifestyle management and assist in therapy situations – for individuals and families alike.

Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Jun 28, 2022 | 00:00 am
Jun 27, 2022 | 09:30 am
Mikor és milyen célból alapították a legfontosabb tudományos társaságokat? Hogyan változott a felépítésük és szerepük az idők folyamán? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszol a nemzeti tudományos akadémiákat bemutató sorozatában Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és[…]
Jun 24, 2022 | 00:00 am
152 kutató nyerte el idén az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma döntése nyomán. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.
Jun 22, 2022 | 00:00 am
Életének 94. évében, 2022. június 20-án elhunyt Markó László kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kutatótársak nevében Skodáné Földes Rita, az MTA doktora búcsúzik tőle.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR