Laczkovich Miklós
20
06
10
30
Előadó
A 20. század végére az emberiség képessé vált az élet információját hordozó molekula, a DNS módosítására. Napjainkban a géntechnológia eszköztára lehetővé teszi, hogy a növények működését vezérlő genetikai programot megváltoztassuk a termelő és a fogyasztó igényeinek megfelelően. Az előadás bemutatja az érdekesebb géntechnológiai módosításokat (pl. érésben gátolt alma, kék rózsa), hangsúlyozva, hogy minden egyes módosítást külön kell megvizsgálni az összes rizikótényező szempontjából.
Over the past 100 years, 40 scientists have been awarded the Nobel Prize for achievements that have contributed towards unravelling the secret of life. By the end of the 20th century, humankind had learnt how to modify the molecule that carries the blueprint for life: DNA. The techniques of gene technology make it possible to change, according to human demands, the genetic program that controls the way a plant functions. The area of productive agricultural land sown with genetically modified (GM) plant varieties has increased at an unprecedented rate over the past 12 years. GM plant varieties and food products have been rejected by the public in certain countries around the world. This is mainly due to an instinctive fear of the unknown, as well as the various risk factors associated with the production and distribution of transgenic plants. This lecture will discuss some of the most interesting genetic modifications (for example, to inhibit ripening in apples, or to create blue roses, golden rice, or vaccine-producing tomatoes), while at the same time emphasising that each modification must be examined separately with regard to all possible risk factors. Finally, there will be a discussion of the insect-resistant and herbicide-tolerant GM corn hybrids that are about to be introduced in Hungary, during which the questions surrounding this subject, which remain open, will be reviewed.
Abszolútak-e a matematika igazságai? Ha igen, akkor mi dolga van még a matematikának? A matematikus mennyiben elméletalkotó és mennyiben problémamegoldó? Megismerkedünk az ókori matematika nevezetes problémáival és e problémák megoldóival. A matematika ma is számos nyitott problémával áll szemben, ilyen a Clay Matematikai Intézet által közzétett hét "Millenniumi Probléma". Pillantást vetünk az Első Számú Matematikai Problémára: a Riemann-sejtésre. De vajon minden matematikai probléma megoldható? Szembenézünk az eldönthetetlen problémák létezésével és e tény következményeivel.
Is there such a thing as absolute truth? Are mathematical truths absolute? If yes, what tasks remain in which mathematics can play a part? What exactly do mathematicians do? To what extent is the science of mathematics one of theory creation, and to what extent one of problem solving? This lecture will search for answers to these and related questions. We will hear about the prominent problems bequeathed us by antiquity - such as angle trisection, the duplication of the cube, or the squaring of the circle - and also learn about the individuals who solved these riddles: Carl Friedrich Gauss and Ferdinand Lindemann. To this day, there are many problems still awaiting an answer, many of which would bring considerable financial reward to the mathematicians who solve them. For instance, the Clay Mathematics Institute has published seven questions that it has named the 'Millennium Prize Problems'. The first person to find a solution to each problem will receive a prize of US$1,000,000! The lecture will also touch upon the Number One unsolved problem in mathematics: the Riemann hypothesis. There will also be a discussion of the possibility that some problems might never be solved. Is there really an answer to every mathematical riddle? If not, what could this mean for us?
20
06
11
13
Előadó
Az agykutatásban két évtizede jelentek meg az agyi funkcionális képalkotó eljárások, amelyek forradalmasították napjaink neurobiológiai kutatásait. Ezen eljárások segítségével fel tudjuk térképezni a szenzoros, a mozgási, a kognitív vagy az emocionális agyi folyamatokat. A funkcionális agyi képalkotó eljárások "királynője" a pozitronemissziós tomográfia (PET). Radioaktív jelzőanyagok segítségével lokalizálni tudjuk az idegsejtek működését az emberi agyban, és az idegsejtek közti kommunikáció is felderíthető. Segítségével a tudatos és a tudatba nem kerülő magasabb kognitív működések mögött álló elemi agyfunkciókat ismerhetjük meg.
In recent years, functional neuroimaging techniques, including positron emission tomography (PET), have been playing a major role in revealing the workings of the human brain. PET enables us to map out the physiological bases of higher sensory, motor and cognitive brain function. Our behavior is clearly influenced by sub-conscious processes taking place in the brain. But how can we differentiate between those neuronal activities in the brain which underlie conscious thoughts and acts, and those which are not entering the stream of consciousness? Is there a biological "marker" that would help us correlate conscious brain functions with certain neurobiological phenomena? This lecture will demonstrate the usefulness of PET in mapping the neurobiological bases of higher cognitive processes, and introduce the audience to the world of conscious and non-conscious higher brain functions. Among others, it will also answer the question of whether some sort of "inner vision" is taking place inside the visual cortex when we consciously visualise an image, and we will talk about the neurobiological underpinnings of the fact that some one may seem less attractive to us in person than on a photograph...
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Jul 1, 2022 | 00:00 am
A koronavírus okozta veszteségek enyhítése és az egészségügyben dolgozók támogatása – e két cél érdekében kezdeményezett gyűjtést 2021-ben az MTA 194. közgyűlése. A beérkezett egyéni felajánlások alapján összegyűlt több mint 12 millió, az MTA hozzájárulásával együtt 20 millió forintot az[…]
Jun 28, 2022 | 00:00 am
Jun 27, 2022 | 09:30 am
Mikor és milyen célból alapították a legfontosabb tudományos társaságokat? Hogyan változott a felépítésük és szerepük az idők folyamán? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszol a nemzeti tudományos akadémiákat bemutató sorozatában Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és[…]
Jun 24, 2022 | 00:00 am
152 kutató nyerte el idén az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma döntése nyomán. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR