Ormos Mária
20
03
03
03
Előadó
Az előadás célja, hogy minél több szempontból betekintést nyújtson az európai integráció folyamatába. Az egységesülés gondolati forrásainak történeti áttekintése és az integráció fogalmának tartalmi elemzése képzi az előadás elméleti alapjait. Ezeken túl olyan kérdésekre is választ keres, amelyek a hétköznapi élet világától sem álnak távol. Ennek jegyében az Európai Unióhoz történő csatlakozás előnyeinek és hátrányainak elemzése is az előadás tárgyát képezi. Zárásképp az EU jövőjével kapcsolatos kérdések vizsgálatára kerül sor, így a bővítés további lehetséges irányai és a bővítéssel bekövetkező változások elemzése kerül napirendre.
Tibor Palánkai, economist and member of HAS, provides an overview of the European integration process. The lecture traces the birth of the idea of unification to provide a theoretical framework, and then analyzes the concept of integration. Beyond this, it aims to answer questions that are closer to our everyday life, such as the advantages and disadvantages of accession to the European Union. Towards the end of the lecture, he addresses the future of the EU, possible directions of further EU enlargement, and the changes caused by the enlargement process.
Az előadás fő kérdése az ember és a történelem kapcsolata. Mi a történelem, kik "csinálják" a történelmet, van-e egyáltalán történelem? Mi a történész feladata, ha egyszer cáfolhatatlan történelem mint olyan nem létezik? Gondolhatjuk-e, hogy a történelem valami magasabb rendű céllal bír? A gondolatmenet Odo Marquard és Francis Fukuyama történelemfilozófiai téziseit érintve kísérel meg válaszokat adni ezekre a kérdésekre, problémákra.
Mária Ormos, historian and member of HAS, places the relationship of human beings and history at center stage. The lecture seeks to answer such basic questions as "What is history?", "Who 'makes' history?", and "Does history exist at all?". Ormos goes on to question the role of a historian with the premise that absolute truth in history does not exist. Should we think that history leads to a goal of some higher standard? The lecture tries to answer these questions by referring to the main concepts of the philosophy of history as interpreted by Odo Marquard and Frances Fukuyama.
20
03
03
17
Előadó
Az előadás azokra a kérdésekre keresi a választ, amelyek valamennyiünket a leginkább foglalkoztatnak mint egy adott nemzeti közösség tagjait. Hogyan keletkeznek a nemzetek? Milyen vonások jellemzik őket? Hol keressük nemzeti előszereteteink és előítéleteink eredetét? Hogyan gondolkodunk mi, magyarok, a nemzetről? Mit hozhat a jövő a nemzet, e történeti képződmény számára?
Gábor Gángó, professor of history, asks his audience, "What is a nation?" then gives answers based in different historical periods. The emergence of the modern nation state in the 18th and 19th century gave rise to the ideology of nationalism, manifesting in cultural and political aspirations throughout Europe. Hungarian nationalism is rooted in the times of the Habsburg Empire, bringing the term "political nation" to the forefront of late 19th century political vernacular. After the transition of 1989, the amended Constitution declared "the people" as the source of sovereignty, however the priorities of modern European politics require, Gángó asserts, further development of a democratic political community in Hungary.
Hátraugró
Tudományos blogok
Feb 1, 2024 | 22:33 pm
UAntry, avagy uniós hatalmi viszonyok az ukrán csatlakozás után Zárt ajtók mögött az esetleges ukrán csatlakozás révén növekvő amerikai befolyásra figyelmezetett Orbán Viktor a Telex cikke szerint: Az ukrán csatlakozás révén a Baltikumtól Lengyelországon és Ukrajnán át akár Romániáig tartó, az Egyesült Államokhoz húzó blokk jönne létre, ami uniós[…]
May 7, 2023 | 15:44 pm
Célkeresztben a Körvasút A Déli Körvasút ötlete egyidős Budapesttel: összekötni a számtalan kisebb-nagyobb pályaudvart, hogy átszállás nélkül lehessen Vácról Pécsre, Győrről Szolnokra, vagy Debrecenből Siófokra jutni. Mint Vitézy Dávid írásából kiderül, az ötlet lassan a megvalósulás útjára léphet, konkrét tervek vannak: a fejlesztés[…]
Apr 5, 2023 | 05:06 am
Hálózatok a kutyaagyban A cikk a Qubit számára íródott.Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével[…]
Feb 8, 2023 | 19:19 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR