Dudits Dénes
20
04
03
08
Előadó
Az emberek közötti megjelenésbeli különbségnek biztosan van genetikai alapja, de ma már tudjuk, hogy ezek a tulajdonságok több gén együttes hatására alakulnak ki. Az előadás megvizsgálja, hogy van-e genetikai alapja az emberi faj rasszokba sorolásának, hogy milyen genetikai módszerek állnak rendelkezésünkre a populációk származásának vizsgálatára, illetve néhány példán bemutatja a különböző népcsoportokban szelekcióval kialakult genetikai variánsok egészségügyi jelentőségét.
The revolution of genetics has led to a transformation in the research into the history of our race. In addition to the examination of blood groups, enzymes and antigens, today certain DNA sections are used to establish the differences or similarities between various populations. Of the wide range of genetic methods, the lecture places emphasis on the analysis of DNA of the so-called mitochondria, the cell particle solely inheritable from the mother as it functions as reliable molecular evolutionary clock. For example, based on the examination of a characteristic section of mitochondrial DNA, all living women can be traced back to a single origin. This source is the mitochondrial 'Eve', who lived in Africa some 150,000-200,000 years ago. By tracing the inheritance of the Y-chromosomes heritable from the father, the paternal inheritance line of populations can also be traced back to one African 'Adam'. The principal message of the lecture is that genetic research brings to an end racist genetic theories. The data of the Human Genome Programme clearly support the conclusion of past research that people cannot be divided into races on genetic grounds.
A virágok szín- és formagazdaságukkal gyönyörködtetnek. Nem csak esztétikai jelentőségük van azonban: a bennük megbúvó bibe megporzásából születő magvak a fajfenntartást szolgálják, s az emberi táplálkozás nélkülözhetetlen forrásai is. Az utóbbi évtized molekuláris, sejt- és fejlődésbiológiai kutatásai a növények életciklusának eddig ismeretlen rejtélyeit tárták fel. A virágokban lejátszódó intim események molekuláris hátterének megismerése fontos gyakorlati jelentőséggel bír, hiszen a növénynemesítés a géntechnológiai és genomikai módszerek révén újabb lehetőségekhez jutott a virágzási idő befolyásolására, új növényszaporítási eljárások kidolgozására, a betakarított termés minőségének, táplálkozási értékének javítására.
Flowers do not merely possess an aesthetic value; the seeds born by the pollination of the stigma concealed within them serve species preservation and thus are indispensable sources of human alimentation. Research into molecular, cell and development biology over the years has revealed some of the mysteries of the plant life cycle. With the sequencing of plant DNA stock, gene technology interventions have become more precise. Building isolated genes into the genome of plants makes it possible to suspend gene functions, and the over-production of proteins, i.e. to create trans-genic plants. The first part of the lecture overviews the molecular processes responsible for flowering, pollination and seed development. With knowledge of these processes, describing and isolating the genes and controlling them can greatly aid the plant cultivator and breeder in the safe production of crops. Next, we are provided with convincing examples of the many ways in which the processes in the sexual organs of plants can affect our daily lives and the lecturer draws a most important conclusion - the primary task of plant breeding is to improve our plants to ensure healthier food and encourage environmentally conscious agricultural practice. Newly acquired knowledge aims to improve our quality of life and it is hoped that humankind will fully exploit this opportunity.
20
04
03
22
Előadó
A közfelfogás szerint a nemzetek különböznek egymástól. E különbségek számontartása és értékelése gazdagíthatja világképünket, ám a megkülönböztetés bizonyos formái méltatlan bánásmódhoz is vezethetnek másokkal szemben. Fontos kérdés tehát, hogy van-e valóban "jelleme" az egyes nemzeteknek. Ha igen, hogyan ragadható meg tudományosan ez a "jellem"? Milyen szerepet játszanak életünkben az "nemzeti jellemre" vonatkozó közkeletű elképzelések, a nemzeti sztereotípiák? Hogyan állapítható meg, hogy mekkora az igazságmagva egy-egy sztereotípiának, és mikor kell előítéletről beszélnünk?
Do individual nations have a character and how is it possible to describe this character scientifically? Are the stereotypes we formulate about other nations important in our lives? Is there truth in such stereotypes and when must we talk of prejudices instead? In the 19th century 'nation characterology', the study of the characteristics of various nations, was born. This was replaced at the beginning of the 20th century by a sub-discipline: scientific stereotype research. A stereotype is a belief or expectation related to a group, which anticipates and practically frames personal experiences with members of those groups. Accordingly, not the national characteristics but perceptions of them are to be researched. The frequent and unavoidable use of stereotypes is generally related to the psychological mechanisms of human cognition. Some argue that it is questionable whether we can talk of nations at all; according to sceptics national cohesion exists merely on a subjective level. If indeed nations do exist and if they differ from each other, what are the scientific methods to be used to measure these differences? Cultural comparative psychology tries to answer this question by searching for systematic differences in the psychological characteristics of people and groups living in different cultures.
Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Oct 15, 2021 | 00:00 am
Az 1945–1990 közötti korszakot elemzik „A szovjet típusú rendszer időszakának vitatott kérdései” című konferencia előadói, amelyet 2021. október 18-án és 19-én rendeznek a Magyar Tudományos Akadémián.A tanácskozást az mta.hu élőben közvetíti.
Oct 12, 2021 | 14:09 pm
Egy Sáránszky-hegedű és egy Stowasser márkájú basszustárogató megvásárlásával gyarapította az Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Zenetörténeti Múzeumát a Magyar Tudományos Akadémia.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR