Rónyai Lajos
20
05
12
05
Előadó
Az előadás egy országcsoportot elemez, amely nyolc korábbi szocialista országból áll. Ezek az országok tizenöt év alatt az EU-tagokká, demokráciává és piacgazdasággá váltak. Két módon vizsgáljuk, mit jelent ez a nagy átalakulás? Az egyik megközelítés: hogyan értékelhető az átalakulás világtörténelmi nézőpontból? Ehhez többféle, más történelmi korszakban lezajlott nagy átalakulási folyamattal vetjük össze az itteni változásokat. A másik nézőpont: milyen eredményeket és milyen veszteségeket hozott az átalakulás a mindennapi életben?
The lecture covers a group of countries consisting of eight former socialist states, including Hungary. When the European Union accepted them in 2004 as its new members, it tacitly acknowledged that they had developed real democracies and market economies over the course of fifteen years. But what did this great transition involve? The lecture attempts to answer this question from two different perspectives. One of the approaches explores how the transition may be evaluated from the angle of the history of the world. The Central-Eastern European transition is compared with great transitions of other historical eras and other regions in the past, analysing their economic and political nature, their extent, their aggressiveness, their pace, and their historical circumstances. The other approach tries to weigh results and losses brought about by the transition in the lives of people today. Analysing the viewpoint of the man in the street, we can conclude that the transition process was overburdened with exaggerated expectations.
Az elliptikus görbék a matematika különösen gazdag, sokféleképpen szemlélhető alakzatai. Egyik érdekességük, hogy a pontjaikon értelmezhetünk egy az összeadáshoz hasonló műveletet - ezzel kapcsolatos a jelenkori matematika egyik leghíresebb nyitott kérdése, Birch és Swinnerton-Dyer sejtése, melynek megválaszolásáért 1 millió dollárt ígér egy amerikai alapítvány. Az előadás ezen túl érinteni fogja az elliptikus görbéknek a nevezetes Fermat-sejtés bizonyításában játszott meglepő szerepét is. Végül szót ejtünk M. C. Escher Képtár című litográfiájáról is.
"One cannot divide the cube into two cubes, nor the squared square into two squared squares, and in general, no power above the square up to infinity into two powers of the same number," says Fermat's conjecture in its original form, as it was phrased by the French mathematician of the seventeenth century. Although Fermat stated that he also knew a "quite amazing demonstration" of it, no such train of thought was left behind by him. No one managed to demonstrate the conjecture for 350 years. Therefore it was quite a sensation in the middle of the 1990s when mathematician Andrew Wiles from Britain succeeded. His demonstration is more or less based on the theory of elliptical curves. Apart from providing the key to a centuries-old enigma, elliptical curves can also be applied in encryption: they will probably have a role in the safe encryption of our credit cards in the future. Seemingly digressing from the subject a little bit, we also use the theory of elliptical curves to better understand the mysterious picture of the Dutch artist M. C. Escher called "Picture Gallery".
20
05
12
19
Előadó
Az élő zongorajátékkal is illusztrált előadás a zenetörténet egyik legnagyobb egyéniségét, Liszt Ferencet idézi meg. A gondolatmenet középpontjában a nagy h-moll szonáta elemzése áll, amelyet a művész önarcképének tekinthetünk. A vizsgálódás révén feltárulnak az érzéki és a szellemi, a testi és a spirituális romantikus szélsőségei; ezek megvilágítják a zenész magánéletének, társadalmi szerepvállalásának és személyes vívódásainak sok aspektusát. Kiderül, hogy Liszt úgy használta a zongorát, mint univerzális zenei médiumot, amelynek nyelvén a vokális, a kamara- és a szimfonikus zene is megszólaltatható.
The lecture - complete with live piano inserts performed by the lecturer - will allow the audience to have some insight into the passionate life and complex personality of one of the greatest figures in the history of music. First we will talk about the many faces of Liszt and the exceptional role he played by conveying the art of great predecessors and contemporaries, such as Beethoven, Paganini, Schumann, Verdi, and Wagner. Then we touch upon his inspirations in poetry and the fine arts, and the characteristics of his late work that point towards Debussy, Ravel and Bartók. In the second half of the lecture, his great sonata in B minor will be analysed - it evokes the characters in Goethe's Faust, and can also be regarded as a self-portrait of the composer. Through a careful deciphering of musical themes and motifs, the extremes of Romanticism - the sensual and the intellectual, the physical and the spiritual - will be described, and the explanation shall also throw light upon several aspects of the private life and public roles of the composer himself.