Hogyan változik, hogyan kell változzon a tudományos tartalmak hozzáférhetősége az internet korában? Mi az a Creative Commons, a Science Commons, a nyílt archívum, a szabad hozzáférés? Milyen hatással lehet a tudományos kutatásra az adatszuverenitás? E kérdéseket tárgyalja a tudomány és szabályozás rovat.Majd másfél milliárd forintos tartalékot kell képeznie a Magyar Tudományos Akadémiának a most létrehozandó 250 milliárdos stabilitási alap keretében. A tervek szerint a felsőoktatásból 3 év alatt mintegy 88 milliárd forintot vonnak ki. Ezek a hírek elgondolkodtattak arról, hogy egy egyre szűkülő forrásokkal megvert helyzetben mik azok a rejtett tartalékok, amikkel a tudományos kutatás és a felsőoktatás feltételeit – ha csak minimális szinten is, de – javítani lehet.
Az előző cikkekben volt már szó a Science Commons-ról. Itt az alkalom, hogy alaposabban is megismerkedjünk ennek a mozgalomnak a célkitűzéseivel.
Ez alkalommal az olvasó megismerheti a kulturális javakhoz szabad hozzáférést biztosító eszközök kialakulásának történetét.Hősünk Richard Stallman, aki 1989-ben létrehozza a GNU GPL-t, és ezzel történelmet ír.
Beköszöntő, melyben e rovat szerkesztője üdvözli, és rögtön egy utazásra is meghívja a nagyra becsült olvasót. Szó esik még némely Mélyreható és Radikális Változásokról, Melyek Mindent Óhatatlanul Átalakítanak, és Amelyek Megértése Nélkül Élni Talán Nem Is Érdemes.
Az USA 2020-ra világelső szeretne lenni a felsőoktatási diplomások számát tekintve. Ezt a célt nem csak nagyon sok pénzzel, de okos finanszírozás-politikával is megtámogatta. A négy év alatt a felsőoktatás fejlesztésére mintegy 2 milliárd USD-t, majdnem 400 milliárd forintot szánnak, – összehasonlításképpen, 2009-ben 252 milliárd forintot költöttünk a felsőoktatás finanszírozására. E program részeként az intézmények tananyag- és kurrikulumfejlesztésre is pályázhatnak, az így létrejött oktatási anyagokat viszont meg kell nyitniuk mindenki előtt. A pályázat előírásainak megfelelően mindenki köteles CC-Nevezd meg! licenc alatt elérhetővé tenni az oktatási anyagokat. Ez a Creative Commons licencek közül a legnagyobb szabadságot engedélyező licec-fajta, egyedül az eredeti szerző megnevezését írja elő. Nem tiltja tehát sem az így közzétett anyagok feldolgozását, átdolgozását, sem az eredetik és az adaptációk kereskedelmi célú felhasználását.
Az ME 2.0 előadássorozat első előadásában Barabási-Albert László az emberi viselkedés előrejelezhetőségéről beszélt. Az előrejelzések pontosságát leginkább az a tényező befolyásolja, hogy mennyi múltbéli adatra támaszkodhatunk az predikcióra használt modell megalkotása során. Az a tény, hogy az információs társadalomban az emberi létezésünk egyre nagyobb hányada zajlik a digitális kommunikációs felületeken, azzal az eredménnyel is jár, hogy e területeken korábban elképzelhetetlen mennyiségű és mélységű adat keletkezik a cselekvéseinkről, rólunk.
Második rész, melyben az olvasó megismerkedhet a Creative Commons-szal, és ennek nyomán azt is eldöntheti, hogy él-e azokkal a szabadságokkal, melyek váratlan módon az ölébe pottyantak.
