-
1. ábra
|1|
-
2. ábra
|2|
-
3. ábra
|3|
-
4. ábra
|4|
-
5. ábra
|5|
-
6. ábra
|6|
-
7. ábra
|7|
-
8. ábra
|8|
-
9. ábra
|9|
-
10. ábra
|10|
-
11. ábra
|11|
-
Animáció : Fehérjeszintézis
|1|
-
Animáció : Tervezett fehérje
|2|
-
Animáció : A proteázok működésének vázlatos szemléltetése
|3|
-
Animáció : A szerpinműködés mechanizmusa
|4|
-
Animáció : Gén klónozása
|5|
-
Animáció : A tripszinműködés egy lehetséges modellje
|6|
-
Animáció : Mosópor szubtilizin
|7|
-
Animáció : A szubtilizin előállítása
|8|
-
Animáció : A vérrög oldása az érben
|9|
-
Animáció : A plazminogén aktivátor (TPA) inhibitorérzékenységének megszüntetése
|10|
-
Animáció : A növekedési hormon működése
|11|
-
Animáció : A növekedési hormon működése
|12|
-
Animáció : Fehérje-'folding'
|13|
Gráf László
Fehérjeszobrászat - az alkotás öröme és haszna
I. Bevezetés: A természet és az ember vegykonyhája
A természet utánozhatatlanul zseniális alkotó. Évmilliárdos szüntelen kísérletezés, az evolúció eredményei a fehérjék. Valószínűleg ezek a legtökéletesebb szerkezetek, amelyeknek segítségével életre kelthető az élettelen Anyag. A fehérjék szerkezete röviden így jellemezhető: a peptidlánc húsz különböző tulajdonságú aminosavat kapcsol változatos sorrendbe. A peptidlánc hossza változó. A peptidgerinc inherens hajlandóságot mutat arra, hogy szakaszonként spirális (alfa-hélix) vagy lemezes (béta-lemez) struktúrát vegyen fel. Ezek aztán egymással kölcsönhatva változatos formákba rendeződnek. A fehérjék tökéletes működéséhez ennyi kell, nem több és nem kevesebb. Szépségük a funkciót szolgálja. Vagy inkább a tökéletes működés szépíti őket.
Az evolúcióval aligha kelhet versenyre az ember. Ideje sincs ehhez. A biokémikusok azonban az utóbbi évtizedek során "ellesték" a természettől a fehérjekészítés módszerét. A szó szoros értelmében a természettől tanultuk el a technikát. Ugyanazokat az eszközöket és anyagokat használjuk fel a kémcsőkísérletekben, melyeket az élő sejtek is használnak. Madách Imre jóslata igazolódott. Lucifer, a teremtést ócsárolva, többek között ezt mondja Az ember tragédiája első színében:
"Az ember ezt, ha egykor ellesi,
Vegykonyhájában szintén megteszi."
A protein engineering vagy magyar szóval a fehérjeszobrászat tudománya ma már lehetővé teszi, hogy igényeink vagy éppen kedvünk szerint megváltoztassuk az ismert fehérjék szerkezetét. Annak érdekében tesszük ezt, hogy a működésüket megértsük, majd úgy módosítsuk őket, hogy azok a természetestől eltérő körülmények között, ipari és gyógyászati célra is felhasználhatók legyenek. Hamarosan olyan fehérje is előállítható lesz, amelynek a szerkezete és biológiai tulajdonságai alapvetően eltérnek az eddig ismert természetes fehérjékétől.
II. A fehérjék felfedezése
A fehérjék izolálása és szerkezetük felderítése, az élő szervezetben való lényegesen nagyobb előfordulási arányuk miatt is, csaknem egy évszázaddal előzte meg a dezoxiribonukleinsav, a DNS felfedezését. Az első fehérjealkotó aminosavat, az aszparagint 1806-ban izolálták és azonosították. Igaz, nem a fehérjék savas vagy lúgos emésztményéből, hanem a spárga, az aszparágusz nedvéből. Innen származik az aszparagin elnevezés. Ezt követően az aminosavak nagy részét fehérje-hidrolizátumokból, a fehérjék savban vagy lúgban történő főzése során keletkező keverékből izolálták a 19. század során, illetve a 20. század első negyedében.
- |1|
A húsz fehérjealkotó aminosav szerkezetét mutatja az 1. ábra. Az egyes színes mezőkben az azonos karakterű aminosavat tüntettünk fel. Egyedi karakterüket az ún. alfa-szénatomon elhelyezkedő oldallánc határozza meg. Közös szerkezeti sajátságuk az ugyancsak az alfa-szénatomhoz kapcsolódó -COO- (savas karakterű karboxilát-) és -NH3+ (lúgos karakterű amino-) csoport. Innen az alfa-aminosav elnevezés.
A kutatásnak ebben a korai periódusában a "lebontó", vagy szakszerűbben szólva, az analitikus módszer dominált.
A fehérjék felfedezésének meghatározó mozzanata volt Wilhelm Kühne berlini professzor kísérlete 1867-ben, a magyar kiegyezés évében. Abból a korábbi feltevésből kiindulva, hogy a hasnyálmirigynek szerepe lehet a táplálék emésztésében, elvégezte a tudománytörténet egyik első, enzimaktivitás kimutatására szolgáló in vitro kísérletét. Kutya hasnyálmirigyéből készített kivonatba keménytojást helyezett. A keménytojás súlya, amelyet patikamérlegen való súlyméréssel követett, lassan csökkent. Enzimek, proteázok oldották fel a tojás fehérjéjét, az ovalbumint. Ez a kísérlet tekinthető az enzimműködés talán első kísérleti igazolásának. A hasnyálmirigyből Kühne izolálta az egyik fehérjeoldó képességgel rendelkező fehérjét, s azt tripszinnek nevezte el.
A fehérjék szerkezetfelderítésében a fehérje analízisével összemérhető jelentősége volt a kémiai peptidszintézisnek. Ez tisztázta a 19. és 20. század fordulóján a fehérjéket alkotó aminosavak közti kapcsolat kémiai természetét. A -CO-NH- szerkezetű peptidkötésnek, tehát a fehérjeláncot alkotó, egymással szomszédos aminosavak általános kapcsolódási elvének felfedezése az 1900-as évek elején Emil Fischer és Franz Hofmeister nevéhez fűződik.
Ennek a rövid ismertetésnek a keretében is említést érdemel még két további, máig nélkülözhetetlen módszer: a peptidek és fehérjék aminosavsorrendjének meghatározása Edman-reagens segítségével (Edman, 1950) és a szilárd hordozón történő kémiai peptidszintézis módszere (Merrifield, 1962).
A következő animációval a fehérjelánc élő sejtben lejátszódó bioszintézisének menetét szemléltetem.
Animáció |1}|
: Fehérjeszintézis
Az animáció megtekintéséhez Macromedia Flash Player 8-ra van szükség. Ingyenesen letöltheti itt.
A fehérjeszintézis az élő sejt működésének rendkívül bonyolult, kivételes ötletességgel szervezett folyamata. Nem lehet eléggé csodálni a leleményt, amivel a mindössze négy bázisból felépülő hírvivő RNS (ribonukleinsav) 20 aminosav sorrendjére vonatkozóan ad utasítást. Ez a szállító RNS nevű adaptermolekulák segítségével válik lehetővé. Ezek az egyik végükhöz kapcsolódó aminosavat kódoló triplet-kodont ismerik fel a molekula másik végén elhelyezkedő antikodon segítségével. A leolvasási keretet és a szomszédos aminosavak karboxil-, ill. aminocsoportjai közti peptidkötés kialakulását a riboszómák szerkezete és dinamikája biztosítja. A leváló peptidlánc spontán feltekeredésének első mozzanata az ún. helikális és béta-lemez szerkezeti motívumok létrejötte. Ezek összerendeződése vezet a fehérjék bonyolultabb, ún. harmadlagos szerkezetének a kialakulásához.
A következő animáción az egyik első mesterséges fehérje, a TOP7 szerkezetét mutatom be, amelyben mindkét ún. másodlagos szerkezeti motívum, az alfa-hélix és a béta-lemez is megtalálható. Úgy, ahogy azt a tervezők kigondolták. Biológiai funkcióval azonban nem ruházták fel a TOP 7-et.
Animáció |2}|
: Tervezett fehérje
Az animáció megtekintéséhez Macromedia Flash Player 8-ra van szükség. Ingyenesen letöltheti itt.
Szeretnék e helyütt röviden megemlékezni a fehérje- és peptidkutatás néhány nemzetközileg is elismert magyar tudósáról. Csak azokról, akik már nincsenek köztünk. Kevesen tudják, hogy a fehérjék amfoter karakterét (azt a tulajdonságát, hogy savakkal és lúgokkal is képesek sót alkotni) Bugarszky István írta le először1898-ban.
Anekdota Bugarszky Istvánról
Ivanovics György és Bruckner Győző 1937-ben izolálták lépfenebacilus tokanyagából az ún. anthrax-polipeptidet, amelyről Bruckner Győző tanítványai később igazolták, hogy kémiai felépítését tekintve a gamma-poli-D-glutaminsavval azonos. A magyar peptidkémia számos jelentős eredménye és magas színvonala erre a felfedezésre vezethető vissza. 1941-43 között a szegedi Szent-Györgyi iskola legkiemelkedőbb teljesítménye a miozin és az aktin felfedezése volt. Az utóbbi Straub F. Brunó nevéhez kötődik. Az aktin és a miozin az izomrostok fő alkotó fehérjéjéi.
III. A fehérjék színes világa
A fehérjék (legalábbis a denaturált fehérjék, mint például a keménytojás fehérjéje), néhány kivételtől (pl. hemoglobin, zöld fluoreszcens fehérje) eltekintve, fehérek. Alakjuk és szerkezetük azonban hihetetlenül változatos. Ezért mondhatjuk, a képzavart is vállalva, hogy világuk "színes".
- |2|
- |3|
IV. A fehérjék működése
A fehérjék legnépesebb csoportját az enzimek alkotják. Olyan katalizátorokról van szó, amelyek az élő szervezet számára fontos és termodinamikailag is lehetséges reakciókat gyorsítják. A működés bemutatására saját érdeklődési területemről választottam példát. A következőkben bemutatott vázlatos animáció egy tetszőleges proteáz működését szemlélteti.
Animáció |3}|
: A proteázok működésének vázlatos szemléltetése
Az animáció megtekintéséhez Macromedia Flash Player 8-ra van szükség. Ingyenesen letöltheti itt.
Általánosan elfogadott nézet szerint a proteázok szubsztrátja az enzimfehérje ún. szubsztrátkötő zsebébe kötődik, s a kötődés eredményeképpen kontaktusba kerül az aktív hely katalitikus aminosavaival, amelyek elhasítják a kötő zseb által felkínált peptidkötést. Hasonló szerkezeti elv alapján kötődnek a kötőzsebbe a szubsztrátokkal (ezek a hasadó fehérjék) analóg szerkezetű kompetitív inhibitorok, melyek nem vagy kevéssé hasadnak, és elfoglalják a kötőzsebet. A hagyományos és máig elfogadott nézet szerint ezeket a mozzanatokat, a szubsztrát hasadását vagy a kompetitív inhibitor kötődését nem kíséri szerkezetváltozás sem a proteázban, sem az inhibitorban.
- |4|
Ez a kristályszerkezet azonban - a kanonikus inhibitorok működéséről vallott dogmának ellentmondva - jelentősen különbözik az inhibitor molekula oldatban meghatározott szerkezetétől. A kristály- és (a mágneses magrezonancia-módszerrel meghatározott) oldatban előforduló szerkezetek kritikus összevetésével első ízben mutattuk ki egy kanonikus proteázinhibitor szerin-proteázzal való kölcsönhatása során bekövetkező szerkezetváltozását. A proteázok és a velük kölcsönhatásba lépő inhibitor számos esetben drámai és jól követhető szerkezetváltozáson megy keresztül.
A következő animáció (James Huntington professzor ajándéka) egy nem kanonikus típusú szerininhibitor tripszinhez való kötődése során bekövetkező látványos átrendeződések sorozatát jeleníti meg. Jól látható a különböző kristályszerkezetekből felépített filmkockákon, hogy az átalakulás mozgatója az inhibitor ún. kötőhurok-szegmensének az inhibitor béta-lemez struktúrájába történő beékelődése. Emlékezzünk a béta-amiloid fehérjeplakkjaira.
Animáció |4}|
: A szerpinműködés mechanizmusa
Az animáció megtekintéséhez Macromedia Flash Player 8-ra van szükség. Ingyenesen letöltheti itt.
V. A fehérjék átalakítása
Kizárólag olyan fehérjeátalakítási módszereket tárgyalunk, amelyek csak a fehérjeláncot alkotó 20 természetes aminosav sorrendjét vagy a lánc hosszát változtatják meg. A természetes aminosavak oldalláncait módosító, ún. poszttranszlációs funkciós csoportok (mint például a szerin vagy tirozin oldalláncát észterező foszfátcsoport) kialakításával nem foglalkozunk. Mint a bevezetőben már utaltam rá, a Természet a legleleményesebb szobrász. A 30-35 aminosavnál kisebb méretű peptidhormonok "előállításának" például az a természetes útja, hogy a riboszómákon szintetizálódó nagyméretű, ún. prekurzor fehérjék specifikus proteázok közreműködésével biológiailag aktív peptidekké fragmentálódnak.
Kiegészítés a peptidhormonok bioszintéziséhez
Valószínűnek látszik, hogy az első sikeres fehérjeátalakítási (protein engineering) kísérletet Polgár László magyar biokémikus végezte 1966-ban. Ekkor még génsebészetről álmodni sem lehetett. Polgár László egy Bacillus subtilis nevű baktérium által termelt szerin-proteáz, a szubtilizin szerkezetét módosította oly módon, hogy annak enzimatikus tulajdonságai is megváltoztak. Az enzim katalitikus szerinjét (emiatt a reaktív szerin miatt hívjuk az ilyen típusú proteázokat szerin-proteázoknak) kémiai módszerrel ciszteinné alakította át. A keletkezett enzimmutáns neve tioszubtilizin.
A következő animáció a Mindentudás Egyeteme hallgatói által már jól ismert rekombináns DNS-technikát mutatja be.
Animáció |5}|
: Gén klónozása
Az animáció megtekintéséhez Macromedia Flash Player 8-ra van szükség. Ingyenesen letöltheti itt.
Ez vált a fehérjeszobrászat általánosan használt módszerévé. Lényege az, hogy azt a gént, pontosabban a gént magában foglaló DNS-szakaszt, melyről fehérjét akarunk termeltetni, kivágjuk a genomiális DNS-ből. A kivágott gént behelyezzük egy olyan DNS (plazmid) szerkezetébe, amely a gazdasejtben (pl. E. coliban) replikálódni (szaporodni) képes. Olyan regulációs elemek mögé kell illeszteni, amelyek biztosítják a fehérje termelését a gazdasejtben (melyben a fehérjét fogjuk termeltetni a plazmiddal). A génben, mielőtt bejuttatnánk a gazdasejtbe, géntechnológiai módszerekkel végezzük el a fehérjeszerkezet kívánt átalakításához vezető beavatkozást.
VI. Fehérjeszobrászat
Bevezetésképpen első saját protein engineering munkám filozófiáját és eredményeit ismertetem. A tripszin és kimotripszin, két homológ szerkezetű, de eltérő specifitású szerin-proteáz szerkezeteinek az összevetése a 80-as évek közepén azt sugallta, hogy a tripszin kimotripszinszerű proteázzá történő átalakítása a tripszin-kötőzseb alján lévő aszparaginsav szerinre történő cseréjével megoldható. A tripszin-mutáns azonban, amelyet San Franciscó-i tanulmányutamról hazatérve már Budapesten állítottunk elő munkatársaimmal, inaktívnak bizonyult. További vizsgálódások nyomán felvetettem, hogy a kötőzsebet magába foglaló aktivációs domén plaszticitásának lehet szerepe a proteáz működésében. Az aktivációs domén a hasnyálmirigyből származó szerin-proteázoknak az a mintegy 45 aminosavból álló szerkezeti egysége, amely az inaktív enzim aktiválódása során szerkezetváltozáson megy keresztül. A tripszin és kimotripszin esetében eltérő mértékű szerkezetváltozás eredményeképpen alakulnak ki az aktív enzimek működőképes szubsztrátkötő zsebei. Ez utóbbiak a két proteáz esetében, a zseb alján elhelyezkedő aszparaginsav/szerin különbségtől eltekintve, lényegében véve azonosak. Az ezeket magukban foglaló, de a szubsztráttal közvetlen kapcsolatot nem létesítő aktivációs domének hordozzák ugyanakkor a két enzim közt megfigyelhető szerkezeti különbségek zömét. A tripszin aktivációs doménjének módszeres, kimotripszinszerű aktivációs doménné történő átalakításával sikerült az enzim specifitását kimotripszinszerűvé változtatni.
Ez a kísérlet a tanszékünkön jelenleg folyamatban lévő gyorskinetikai vizsgálatok előzetes eredményeivel összhangban igazolni látszik az alábbi animációval illusztrált elgondolást, miszerint a szubsztrátok bekötődése során a tripszin és a kimotripszin aktivációs doménjei eltérő mértékű tranziens szerkezeti átalakuláson mennek keresztül. A specifitás megváltoztatása érdekében tehát a teljes domén szerkezetével számolnunk kell.
Animáció |6}|
: A tripszinműködés egy lehetséges modellje
Az animáció megtekintéséhez Macromedia Flash Player 8-ra van szükség. Ingyenesen letöltheti itt.
A mai mosóporok nélkülözhetetlen komponense a Bacillus subtilis baktériumból származó proteáz, a szubtilizin, melyet Polgár László kísérlete kapcsán már említettünk. A mosáshoz azonban nem a természetes enzimet használjuk, hanem annak fehérjeszobrászati módszerekkel átalakított változatait. Tekintettel arra, hogy a mosópor a proteázon kívül oxidáló ágenseket is tartalmaz, a szubtilizin egyik könnyen oxidálódó aminosavát az oxidációnak ellenálló aminosavra kellett cserélni. A mosás magas hőmérséklete és lúgos körülményei miatt további szerkezetmódosításokra volt szükség. Ezek célja a szubtilizin hőstabilitásának és pH-optimumának (lúgtűrésének) a növelése volt. A következő animációk a módosított szubtilizin szerkezetét mutatják.
Animáció |7}|
: Mosópor szubtilizin
Animáció |8}|
: A szubtilizin előállítása
Az animáció megtekintéséhez Macromedia Flash Player 8-ra van szükség. Ingyenesen letöltheti itt.
A miokardiális infarktus és tüdőembólia kezelésének egyik módja az, hogy az elzáródó erekbe került trombust intravénásan bejuttatott rekombináns szöveti plazminogén-aktivátorral (TPA) oldják fel (lizálják). A plazminogén-aktivátor az erekben jelenlévő inaktív plazminogént aktív proteázzá, plazminná aktiválja, amely feloldja a trombusokat alkotó fibrint. Ma már a természetes plazminogén-aktivátor számos fehérjesebészeti úton módosított változatát használják. Az egyik ilyen TPA módosulatban például elrontották azt a kötőhelyet, melyhez a TPA természetes inhibitora kötődik. Ezzel sikerült növelni a vérbe juttatott TPA-analóg aktivitását, s így a kezelés hatékonyságát is.
Animáció |9}|
: A vérrög oldása az érben
Animáció |10}|
: A plazminogén aktivátor (TPA) inhibitorérzékenységének megszüntetése
Az animáció megtekintéséhez Macromedia Flash Player 8-ra van szükség. Ingyenesen letöltheti itt.
A növekedési hormont a Kínából Amerikába emigrált fiatal kutató, Choh Hao Li és mestere, H. M. Evans professzor fedezték fel a negyvenes évek elején. Choh Hao Li számára ez életre szóló élménnyé vált. Később megkapta a San Franciscó-i Egyetem Hormonkutató Intézetének igazgatói székét, s egész életében hipofízis hormonok izolálásával, szerkezetfelderítésével és kémiai szintézisével foglalkozott. De a növekedési hormon, első szerelme maradt Li kedvenc témája.
- |5|
A C. H. Li iránt érzett tiszteletből mutatom be a humán növekedési hormon (HGH) szekvenciáját (melyet ő határozott meg), az általa kedvelt ábrázolásban (5. ábra). Szerencsésnek mondhatom magam, hogy két ízben is, 1972-73 és 1980-81 között dolgozhattam a laboratóriumában. 15 közös publikációnk van, ebből hat a növekedési hormonnal foglalkozik.
Adalékok Choh Hao Liről
A növekedési hormon egyik alkalmazási területe a hipofízis eredetű törpeség gyógyítása, illetve a testméret növekedési hormonnal való növelése. Az emberre csak az emberi eredetű hormon hat, ezért a rekombináns hormon előállítását megelőző időkben emberi hipofízisből izolált természetes hormont használtak.
A növekedési hormon-túltermelés a hipofízisben akromegáliás tünetekhez vezet (6. ábra). Nemrégiben a növekedési hormon és növekedési hormon-receptor klónozása és a hormon-receptor komplex szerkezetvizsgálata (7. ábra) olyan antagonista hatású hormonanalógok tervezéséhez és előállításához vezetett, amelyek az akromegália gyógyítására használhatók. Kiderítették, hogy a receptoregységek dimerizálódásának - mely mozzanat a növekedési hormon hatását közvetíti a sejt magja felé - az a feltétele, hogy a két kapcsolódó receptormolekula különböző affinitással kösse meg a HGH-molekula két ellentétes féltekéjét.
Animáció |11}|
: A növekedési hormon működése
Az animáció megtekintéséhez Macromedia Flash Player 8-ra van szükség. Ingyenesen letöltheti itt.
Régi úti emlékeim közt találtam meg egy régi kínai eredetű, taoista nyomatot. Összekulcsolódó kezeket mutat a jin-jang szimbólummal. Ez akár a növekedési hormon működésmechanizmusát is szimbolizálhatja: a molekula fehér oldala az erősen kötő, a sötét a gyengén kötő térfél. Ez utóbbi elrontásával juthatunk az antagonistához. Ilyenkor az erősen kötő (világos) félteke simul mindkét kézbe (elfoglalva a gyengén kötő hormontérfél helyét), s a kezek nem tudnak összekulcsolódni.
Animáció |12}|
: A növekedési hormon működése
Az animáció megtekintéséhez Macromedia Flash Player 8-ra van szükség. Ingyenesen letöltheti itt.
A jin-jang kövek története
A protein engineering vagy fehérjeszobrászat legperspektívikusabb és legdinamikusabban fejlődő ágazata a szelektív hatású monoklonális ellenanyag-tervezés és -gyártás. Az egyes szöveti elváltozásokban, például rákban megjelenő káros fehérjék ellen egérben termeltetnek ellenanyagot. Ezt az ellenanyagot azonban a fehérjeszobrászat eszközeivel, rekombináns DNS-technikával "humanizálni" kell ahhoz, hogy allergiás reakció kiváltásának veszélye nélkül beadható legyen emberbe.
A biotechnológiai ipar rohamos fejlődését kommentálás nélkül mutatom be a következő grafikonokkal (8. és 9. ábra).
A fehérjeszobrászat részesedése a biotechnológiai ipar tőkepiacán egyelőre szerény ugyan, statisztikailag nem is jeleníthető meg, szerepe azonban egyre növekszik. Arányosan azzal, ahogy a fehérjék szerkezete és funkciója közti kapcsolatról való tudásunk gyarapszik.
Laokoónnak és fiainak a tragédiája, azaz a trójai háború óta a nagy veszélyeket, akadályokat és leküzdhetetlen problémákat gyakran jelenítik meg a tengeri kígyó képében (10. és 11. ábra).
A DNS klónozása is beláthatatlan veszély forrása volt mindaddig, amíg alkalmazását nem tette biztonságossá a tudomány. A rekombináns DNS-technika körül a 70-es években kialakult félelem mára csitult. A fehérjékkel kapcsolatban több a nehézség, mint a félsz. Bár ez utóbbi sem elhanyagolható (gondoljunk az Alzheimer-kór plakkjaira és a prionokra). Ahol hiányzik a bizonyosság, ott talaja van az aggodalomnak. Még nem jöttünk tisztába a fehérjelánc feltekeredésének (folding) a mechanizmusával. Pedig ez kulcskérdés az Alzheimer-kórban és más betegségekben megjelenő béta-amiloid plakkok kialakulása és a prionok működése tekintetében is. A fehérjelánc primer szerkezetéből még nem tudjuk biztonsággal megjósolni a kialakult és biológiailag aktív fehérje pontos szerkezetét, és azt sem, hogy mi a kóros aggregációk kialakulásának oka és pontos mechanizmusa. A szerkezet és a funkció kapcsolatának hiányos ismerete még nagyban korlátozza a fehérjeszobrászat térhódítását. A kígyó megszelídítése azonban már nem sokáig várat magára.
Animáció |13}|
: Fehérje-"folding"
Az animáció megtekintéséhez Macromedia Flash Player 8-ra van szükség. Ingyenesen letöltheti itt.