Terminus | Leírás |
aeroszolrészecskék
|
A légkörben előforduló néhány nanométer és néhány tíz mikrométer közötti mérettartományba eső folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Kontinensek fölött fő forrásuk az emberi tevékenység, elsősorban az égés. Származhatnak közvetlen kibocsátásból (pl. korom, ásványi por), de keletkezhetnek gázokból légköri reakciókban is (pl. kén-dioxidból szulfátrészecskék). |
kanári (a szénbányában) |
Régen a szénbányászok figyelmeztető eszközként kanárikat vittek magukkal a vágatokba. Amikor a kanári abbahagyta az éneklést, akkor kimenekültek, mert a kanári sokkal érzékenyebben reagált a veszélyes gázok (pl. szén-monoxid) koncentrációjának növekedésére, mint az ember. A kanári kifejezést újabban átvitt értelemben azokra a figyelmeztető jelzésekre használjuk, amelyeket a természet ad az emberi behatásokra válaszul. |
Keeling-görbe |
A szén-dioxid-koncentráció változását 1958, azaz a rendszeres mérések kezdete óta megjelenítő ábra neve. Az elnevezés a Mauna Loa-i mérések kezdeményezője, Charles David Keeling (1923-2005) nevéből származik. |
kondenzálódó alkotó |
Olyan légköri nyomgáz, amely földi körülmények között halmazállapot-változásra képes. A légköri üvegházhatású gázok közül az egyetlen ilyen alkotó a vízgőz. Egyéb nyomanyagok közül ilyen például a kénsavgőz és bizonyos szerves gőzök. |
korom |
Tökéletlen égésből származó, szinte kizárólag szénből álló parányi részecske. Fő jellemzője, hogy a légkörben egyedüli alkotóként nagy hatékonysággal képes a napsugárzást közvetlenül elnyelni, ezáltal melegíteni a légkört. |
közvetett éghajlati hatás |
Az aeroszolrészecskék azon tulajdonságából származik, hogy szórják vagy elnyelik a Napból érkező sugárzást, ezáltal csökkentik a felszínt elérő sugárzási energia mennyiségét. A szulfát- vagy szerves aeroszolrészecskék visszaszórása a légkör számára is energiaveszteséget okoz, míg például a koromrészecskék fényelnyelése melegíti a légkört. |
közvetlen éghajlati hatás |
Az aeroszolrészecskék számának a felhők szerkezetére gyakorolt hatásával függ össze, vagyis hogy szennyezett levegőben több részecskén nagyobb számú, de kisebb felhőcseppekből álló felhők jönnek létre, amelyek több sugárzást vernek vissza (fehérebbek) a nem szennyezett levegőben képződő felhőknél. |
levegőszennyezés |
Itt levegőszennyezés alatt azokat az emberi tevékenységből (elsősorban égési folyamatokból) származó apró szilárd vagy folyékony részecskéket értjük, amelyek a napból érkező sugárzással kölcsönhatásba tudnak lépni. |
nyomgáz |
A levegő fő alkotóin és a vízgőzön kívül valamennyi, a levegőben található gázt ide soroljuk, mert ezek rendkívül kis koncentrációban („nyomokban”) fordulnak elő a légkörben. |
ppm |
A nyomgázok légköri koncentrációjának (gyakoriságának) mérőszáma, egy milliomodrész (parts per million). 1 ppm azt jelenti, hogy egymillió molekula (vagy atom) között az adott gáz egyetlen molekulája (vagy atomja) fordul elő. Másképp 1 ppm = 0,0001% (egy tízezred százalék). |
sugárzási egyensúlyi hőmérséklet |
A Föld–légkör rendszer azon hőmérséklete, aminél az elnyelt és a sugárzással kibocsátott energia a fizika törvényei szerint egymással egyensúlyt tart. Ez a Föld esetében, a planetáris albedó értékével számolva – 17 °C. Vagyis légköri üvegházhatás nélkül ennyi lenne a Föld felszíni átlaghőmérséklete. |
a szén biogeokémiai körforgása |
A Földön a szén folyamatos anyagforgalma a légkör, az óceán, a bioszféra és a talaj, valamint a litoszféra között. Az anyagáramok jellemzésére egy évre vonatkozó átlagos értékeket szokás használni. |
szén-dioxid |
A légkörben előforduló leggyakoribb nyomgáz, üvegházhatású gáz. Koncentrációja az elmúlt tízezer évben 280 ppm volt, az elmúlt másfél évszázad alatt napjainkra 390 ppm-re nőtt, bizonyíthatóan az emberi tevékenység (a földhasználat változása, fosszilis tüzelőanyagok égetése) következményeként. Légköri koncentrációját 1958 óta folyamatosan, nagy pontossággal mérik a Hawaii-szigeteken. Múltbeli koncentrációját jégfúrások és geokémiai mérések alapján ismerjük. |
szmog |
A levegőszennyezésre elterjedten használt szó, amely eredetileg a magas kén- és koromtartalmú füstködre az angol „smoke” (füst) és „fog” (köd) szavakból alkotott szóösszetételből ered. Ma általánosan a levegőszennyezés minden fajtájára értik, így fotokémiai szmogra is, amelynek pedig sem a füsthöz, sem pedig a ködhöz nincs köze. |
üvegházhatású gáz |
Olyan légköri (nyom)gáz, amelyek kémiai szerkezeténél fogva képes a hosszúhullámú sugárzás elnyelésére, és légköri tartózkodási ideje elegendően hosszú ahhoz, hogy a légkör nagy részében többé-kevésbé egyenletesen megtalálható legyen. A legfontosabb üvegházhatású gáz a vízgőz, továbbá a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid, az ózon, a freonok és halonok. |