Csépe Valéria
20
07
04
23
Előadó
Sok olyan nagyon nagy számú elemből álló rendszer létezik, melyben az elemek egyenként véletlenszerűen viselkednek. Megvizsgálhatjuk azonban ezeknek a rendszereknek a "kollektív", magasabb szintű tulajdonságait is. Kiindulhatunk például az olyan fizikai rendszerekből, melyekben az alacsony szintű rendezetlen struktúrákból szervezettebb, magasabb szintű rendszerek alakulnak ki. Az előadás bemutatja, hogyan lehet matematikailag leírni az ilyen rendszereket.

There are various systems containing very large numbers of elements within which individual elements behave randomly. This leads us to examine the collective characteristics of these systems at a higher level. A good starting point are the systems found in physics, in which low-level disorganised structures develop into higher-level structured systems. This lecture introduces the mathematical interpretations of such systems.

A beszéd az ember evolúciójának olyan "terméke", amelyre agyunkat a természet már megszületésünk előtt felkészítette. Ugyanígy felruházta volna azokkal a mechanizmusokkal is, amelyekre támaszkodva akár formális oktatás nélkül is megtanulunk olvasni? A mai pszichológia és idegtudomány válasza az, hogy nem, illetve nem teljesen. Egy modern eszköztárral felvértezett kutatási irány azt keresi, hogy mi jellemzi a tipikusan fejlődő agyat, amely 6-7 éves korra előkészül arra, hogy olvasni fog. Egyre inkább láthatóvá válik, hogy az olvasó agy legalább kétféle átalakuláson megy át: egyes működései formálódnak, élesednek, mások viszont újonnan szerveződnek.

Speech is a product of human evolution for which nature has prepared our brains prior to birth. Is it possible we have also been endowed with mechanisms to allow us to read even without formal education? The answer given by modern psychology and neuroscience is “no, or not entirely”. Equipped with modern tools, scientists are now searching for the typical characteristics of a developing brain that prepare us to read by the age of 6 or 7. It is becoming increasingly evident that the reading brain undergoes at least two transformations: certain functions are shaped and honed, while others are reorganised.

20
07
05
07
Előadó
Testünk külső környezettel kapcsolatba kerülő felületeit (a bőrt, a légutakat és a bélrendszer nyálkahártyáját) különleges őrszemek - a dendritikus sejtek - védelmezik. Ezek feladata, hogy a szervezetet veszélyeztető környezeti hatásokról tájékoztassák az immunrendszer többi sejtjét. Az általuk aktivált speciálisan kiképzett sejtcsoportok aztán megkeresik a betolakodót és megpróbálják semlegesíteni vagy elpusztítani. A dendritikus sejtek működése mesterségesen is módosítható, amit a fertőző betegségek elleni védekezésben az új típusú oltóanyagok tervezésénél, valamint a rák és az immunológiai betegségek kezelésében is felhasználnak.

The areas of the human body exposed to the environment (the skin, the respiratory tract and the intestinal mucous membrane) are protected by special patrolmen – the dendritic cells. It is their responsibility to inform other cells in the immune system of dangerous environmental factors. They activate uniquely trained cell groups, which then find the intruders and attempt to neutralise or destroy them.  The functions of the dendritic cells can also be artificially modified to assist in protection against infectious diseases, in the design of new vaccines, and in the treatment of cancer and immune system disorders.