Középiskolai tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végezte, 1957-ben kitűnő rendű érettségit szerzett. A Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Kar bányaművelő szak bányamérő ágazatán 1962-ben jeles minősítéssel bányamérnöki, 1968-ban kitüntetéses külfejtési szakmérnöki oklevelet szerzett. 1962-től a Bányászati és Geotechnikai Tanszék oktatója, 1977-től egyetemi tanár, 1984-től a tanszék vezetője. 1974-77-ben dékánhelyettes, 1977-78-ban dékán, 1978-86-ig rektorhelyettes, majd nyolc évig az egyetem rektora, 1994-től 2001-ig ismét a Bányamérnöki (jelenleg Műszaki Földtudományi) Kar dékánja.

1963-ban summa cum laude minősítéssel Dr.tech. címet, 1968-ban a műszaki tudományok kandidátusa, 1976-ban a műszaki tudomány doktora címet szerezte meg, 1987-től a MTA levelező, 1993-tól rendes tagja.

Vezető oktatóként a bányatelepítés, bányaépítés, bányászati technológiák, bányabiztonság témakörökben tart előadásokat. Jelentős eredményeket ért el tananyagok fejlesztésében, új szakirányok (pl. geotechnika) kialakításában, a továbbképzési tevékenység irányításában és szervezésében. Széleskörű oktatói tevékenységének színvonalát és nemzetközi elismertségét jelzi, hogy a leobeni Montanuniversität és a Petrozsényi Egyetem vendégprofesszora.

Egyetemi vezetőként kezdeményező és kimagasló szerepe volt a Miskolci Egyetem oktatási-kutatási profiljának bővítésében. Nevéhez fűződik az Állami és Jogtudományi, a Gazdaságtudományi és a Bölcsészettudományi Kar létrehozása és kifejlesztése, a Vegyipari Automatizálási Főiskolai Kar integrálása a Gépészmérnöki Karhoz, az informatikai és a villamos üzemmérnöki szak elindítása, az Észak-Magyarországi Universitas Egyesülés létrehozása.

Kiemelkedő szerepe van a tudományos utánpótlás nevelésében, a nyersanyagtermelő és -feldolgozó rendszerek analitikai vizsgálatával foglalkozó (Zambó János által alapított) tudományos iskola továbbvitelében, irányításában. 1984-től az iskola, az akadémiai támogatású kutatóhely vezetője. Korábban másfél évtizedig a Tudományos Minősítő Bizottság, illetve a földtani-bányászati-geodéziai-geofizikai szakbizottság tagja. 1994-től a Miskolci Egyetem Doktori Tanácsa elnökeként és a Geotechnikai módszerek és eljárások kutatása, fejlesztése doktori program vezetőjeként a PhD-képzés indításában is eredményes munkát végez. 2001-től a Műszaki Földtudományi Kar "Földtudományok" doktori iskola vezetője. Irányításával eddig 15 doktorandusz (Dr.tech., Dr.univ., PhD) dolgozott és szerzett fokozatot.

Egyetemi oktatói, kiemelkedően eredményes vezetői-szervezői munkáját elismerő kitüntetések: Munka Érdemrend bronz fokozata (1973), Kiváló Munkáért (1979), Munka Érdemrend arany fokozata (1986), Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1994), Pro Universitate (1995), Pro Comitatu (1997), Jubileumi Egyetemi Aranyérem (1999), Pro Facultate Jurisprudentiae (2001), Miskolc Város Díszpolgára (2003).

Tudományos tevékenysége elsősorban a bányatelepítés, bányaművelés és a bányabiztonság területét öleli fel.

Kutatásai során foglalkozott az ásványi nyersanyagok gazdasági értékelésével, a bányászati és energetikai komplexumok optimális paramétereinek meghatározásával, a bányászat műszaki fejlesztési irányainak kijelölésével, a természeti és bányászati veszélyek (víz-, tűz-, metán-, sujtólég-, gáz- és kőzetkitörés stb.) és a természeti adottságok közötti kapcsolat feltárásával, a védekezési módszerek fejlesztésének lehetőségeivel.

Tudományos kutatási eredményeiről 199 dolgozatot publikált, köztük 95-öt idegen nyelven. Hazai és nemzetközi konferenciákon 132 előadással szerepelt. Több mint 330 kutatási jelentés, nagyobb szakvélemény kidolgozásában vett részt irányítóként, illetve közreműködőként. Munkáira 168 hivatkozás történt.

Szakmai-tudományos munkájával kiérdemelt kitüntetések: Akadémiai Díj (1973), Kiváló Bányász (1983), Alkotói Díj (1985), Állami Díj (megosztott, 1988), Péch Antal Emlékérem (1992), Jospeh von Fraunhofer Emlékérem (német, 1992), Eötvös Loránd-díj (1994), PL. Kapica Emlékérem (orosz, 1995), Zielinszky Szilárd-díj (2001).

A szakmai-tudományos közélet aktív résztvevője és szervezője, számos tudományos és szerkesztőbizottságnak volt, illetve jelenleg is tagja: MTA Bányászati Tudományos Bizottság, Energetikai Tudományos Bizottság, Miskolci Akadémiai Bizottság, MAB Bányászati Szakbizottság, MTA Felügyelő Bizottság, Acta Geodaetica, Geophysica et Montanistica, Progress in Mining and Oilfield Chemistry Szerkesztőbizottság, Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat főszerkesztője, Bolyai János Kutatási Ösztöndíj kuratórium tagja, Arany János Közalapítvány a Tudományért Kvassay Jenő szakkuratórium tagja, Vitális István Alapítvány kuratórium elnöke, Központi Bányászati Múzeum Alapítvány kuratórium elnöke.

A nemzetközi szakmai-tudományos kapcsolatok területén is jelentős tevékenységet fejt ki. A Nemzetközi Természet- és Társadalomtudományi Akadémia (Moszkva) rendes tagja, az Ukrán Gazdasági Tudományos Akadémia rendes tagja, a Bányászati Tudományok Akadémiájának (Moszkva) külföldi tagja, a World Mining Congress International Organizing Committee tagja, az International Mine Water Association tagja, a Society of Mining Professors tagja, 1994-95-ben elnöke.

A nemzetközi tudományos együttműködés terén kiemelkedő tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el: a Harkovi Állami Műszaki Egyetem tiszteletbeli doktora (1990), a Kassai Műszaki Egyetem Aranyérme (1991), a Torontói Ryerson Műszaki Egyetem Fellowship (1991), az Azovi Állami Műszaki Egyetem tiszteletbeli doktora (1992), a Petrozsényi Bányászati Egyetem tiszteletbeli doktora (1992), a Moszkvai Állami Bányászati Egyetem tiszteletbeli doktora (1994), a Leobeni Montanuniversität Díszpolgára (1996), a Nemzetközi Természet- és Társadalomtudományi Akadémia Szent György Keresztje (1996), a Nagaokai Műszaki Egyetem (Japán) tiszteletbeli doktora (1999), a Kassai Műszaki Egyetem tiszteletbeli doktora (2002).

Beke I., Faller G., Kovács F., Tóth M.: Külfejtések műszaki gazdaságtana, Tankönyvkiadó, Budapest, 1968: 244.

Kovács F.: Külfejtések telepítése és nyitása, Tankönyvkiadó, Budapest, 1985: 272.

Kovács F., Faur Gy.: Külfejtések művelése I. (Jövesztés, rakodás),Tankönyvkiadó, Budapest, 1991: 301.

Kovács F.: Külfejtések kritikus mélységének és legkedvezőbb termelési kapacitásának meghatározása, Egyetemi doktori értekezés, Miskolc, 1963: 152.

Kovács F.: A kritrikus külfejtési mélység meghatározása, In: Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei, 35/1-5: 25-29.

Kovács F.: Külfejtések alapvető paramétereinek meghatározása, Kandidátusi értekezés, Miskolc, 1966: 184.

Kovács F.: Gépesített frontfejtések paramétereinek elemzése, In: Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 102, 1969 /11: 731-743.

Kovács, F.: Wyplyw zagrozen zywiolowych na wybor podstawowych parametrow kopalni podziemej, Konferencja Naukowa "Nowoczesnosc w gornictwie", Institutu Gornictwa Poblitechniki Wroclawskiej cz. III., Wroclaw, 1970.

Kovács, F.: Die Ermittlung der optimalen Produktionskapazität  zur Beurteilung der Abbau würdigkeit von Mineralrohstoffen, In: Acta Geodaet., Geophys. et Montanist. Acad. Sci. Hung., Tomus 6., 1971/3-4: 395-403.

Kovács F.: A gázkitörésveszély várható mértékének meghatározása és gazdasági kihatásainak értékelése, Akadémiai doktori értekezés, Miskolc, 1975: 154.

Kovács, F.: Prognose der gasausbruch gefährlichkeit auf basis der kohlenfestigkeit, In: Publ. of the Techn. Univ. for Heavy Industry, Series A. Mining, Vol. 35, 1980/3-4: 205-214.

Kovács F.: A gázkitörések természeti körülményei és feltételei a homokkő mellékkőzetekben, In: Magyar Tudományos Akadémia X. Osztályának Közleményei, 14. kötet, 1981/2-4: 135-146.

Kovács, F.: Characteristics of gas release in longwall workings of mines with high gas output, In: Acta Geodaet., Geophys. et Montanist Acad. Sci. Hung., Vol. 18., 1983/3: 305-332.

Kovács, F.: Vlijanyie geologicseszkih i gornotehnicseszkih faktorov na vozmozsnoszty szamovozgoranyija ugolynüh plasztov, In: Ugoly, Tom. 9., 1987/738: 30-32.

Kovács, F.: Determination of mining location parameters by computer aided methods, In: Improvement of Mine Productivity and Overall Economy by Modern Technology, Rotterdam, A.A. Balkema, 1987: 231-236.

Kovács, F.: Zwiazki miedzy czestoscia wystepowania pozarow koplnianych pochodzenia endogenicznego a parametrami techicznymi dlugich scian, In: Przeglad Gorniczy, Tom. 44., 1988/5: 1-5.

Kovács F.: A szénelőfordulások várható tektonikai paramétereiről, In: Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 122, 1989/7: 425-431.

Kovács F.: A barnaszén erőművekben keletkező maradékanyagok jellemzői és hasznosítása, In: Magyar Energetika, 1998/2: 31-36.

Kovács, F.: Charakterisirung der in Kohlenkraftwerken anfallenden Reststoffe, In: Glückauf-Forshungshefte, Jahrgang 61, 2000/1: 38-41.

Kovács F.: Energiaforrások a jövő energiaellátásához, In: Magyar Energetika, 2001/4: 2-3.

Kovács, F.,Vojuczki, P.: Energy Sources for Future Energy Supply, In: Lucrarile Stiintifice ale Simpozionului International "Universitaria Ropet 2001", Petrosani, Inginerie Miniera (1) Editura Focus, 2001: 165-168. ISBN 973-85398-4-6

Kovács, F.: Mögliche Energiequellen für die Energieversorgung der Zukunft, In: Festschrift für F. Ludwig Wilke, Druck: Peter Pudenz, LMBV Berlin, 2001: 83-85.

Kovács F.: Bányászat a tudományban - tudomány a bányászatban, In: Közgyűlési előadások, II. kötet, MTA, Budapest, 2002: 531-541.

Kovács, F.: Solid and Fly Ash from Brown Coal Power Plants: Characterization and Utilization. Focus on Remaining Oil and Gas Reserves, In: Progress in Mining and Oilfield Chemistry 4, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002: 273-280.