-
1. ábra
|1|
-
2. ábra
|2|
-
3. ábra
|3|
-
4. ábra
|4|
-
5. ábra
|5|
-
6. ábra
|6|
-
7. ábra
|7|
-
8. ábra
|8|
-
9. ábra
|9|
-
10. ábra
|10|
-
A közönség-szavazás eredménye
|11|
-
11. ábra
|12|
-
12. ábra
|13|
-
13. ábra
|14|
-
14. ábra
|15|
-
15. ábra
|16|
-
16. ábra
|17|
-
17. ábra
|18|
-
18. ábra
|19|
-
19. ábra
|20|
-
20. ábra
|21|
-
Animáció : Joszif Sztálin 1879-1953
|1|
-
Animáció : Az érfal lassú károsodása
|2|
-
Animáció : A vérrög kialakulásának folyamata
|3|
-
Animáció : Ct felvétel az agyról
|4|
-
Animáció : Minden perc megmentett idegsejtet jelent!
|5|
-
Animáció : Egyszerű eszközök az otthoni rehabilitáció megkönnyítésére
|6|
Csiba László
Van esélyünk az agyvérzéssel szemben?
I. Agyvérzés a történelemben
1953. márciusának egyik hideg délutánján a testőrök egyre nyugtalanabbak lettek. A pártfőtitkár, vagy ahogy egymás közt nevezték, a "gazda", nem jött ki szobájából. Azt már megszokták, hogy dél körül ébred, hiszen az utóbbi években éjfél után érkezett a konvoj a politikai bizottság tagjaival, és csak ekkor kezdődött a hajnalig tartó vacsora, időnként ivászat és tivornya. Igen, Sztálin késői bagoly volt, általában hajnalban került ágyba, lehet, hogy félt a milliónyi áldozat éjszakai szellemétől. A páncélozott ajtó mögül azonban nesz nem szűrődött ki, és a telefont sem vették fel. Sztálin környezete már évek óta észlelte, hogy nincs minden rendben, a pártfőtitkár időnként dekoncentrált, feledékeny. Valószínűleg magas volt a vérnyomása, melyet krónikus bizalmatlansága miatt egyáltalán nem kezelt. Az őrség vezetője végül felhívta a politikai bizottság tagjait, mit tegyen. Egy óra múlva dobogó szívvel betörték az ajtót. Tudták, valamennyien a fejükkel játszanak. Ha Sztálin csak elaludt, holnap az akasztófán végzik, de az egymás válla fölött bekandikáló, kocsonyaként reszkető hatalmasságok (Kaganovics, Hruscsov, Malenkov, Berija) csak egy földön fekvő, nehezen lélegző, üveges tekintetű férfit láttak, aki kétségbeesetten próbálta felemelni bénult kezét. Berija odarohant, csókolgatta a kezet, majd hátralépett és kiköpött. Igen, a világ leghatalmasabb embere nyomorult féregként vonaglott a földön, majd néhány óra múlva távozott az élők világából.
Animáció |1}|
: Joszif Sztálin 1879-1953
- |1|
II. Az agyvérzés és a szélütés
Mi ez a betegség, mely nem kíméli a filmcsillagot, az írót, a háziasszonyt és a politikust? A betegség nem új keletű. Már Kinizsi Pál, Mátyás király hatalmas erejű hadvezére is ebben szenvedett, de még felépült, lovagolni is tudott. Az "agyvérzés" nem helyes kifejezés, hiszen a stroke során agyvérzés csak a betegek 15-20 %-ban alakul ki, 80-85 %-ban nem agyvérzésről van szó, hanem ellenkezőleg: érelzáródás miatt az agy körülírt területére kevesebb vér áramlik, és ez a terület elpusztul. Helyesebb a szélütés, gutaütés kifejezés. De mindkét szó régies, furcsa felhangokkal bír. Az "agyi keringési zavar" írja le szabatosan az eseményeket, de bonyolult kifejezés, nem szívesen használjuk.
Mi okozza ezt a betegséget? A valamennyi artériánkat károsító érelmeszesedés már az első évtized végén elkezdődik, hasonlóan a vízvezetékben vagy a mosógép csöveiben meginduló vízkövesedéshez. A folyamat szeszélyes: egyik érben gyorsabb, a másikban lassabb. Tetten érhető a vese ereiben, az alsóvégtagi, a szívkoszorú- és az agyat ellátó erekben. A "három nővér" - az alsóvégtagi érszűkület, a szívinfarktus és a szélütés (stroke) - rokonságát az is bizonyítja, hogy az alsóvégtagi érszűkületben szenvedők gyakran szívinfarktusban halnak meg, és a szívbetegek egy része szélütésben is szenvedni fog. Az érelmeszesedés tehát az a közös folyamat, amely miatt egy családba tartozik ez a három betegség.
- |5|
A klinikai tünetek azonban különböznek: az alsóvégtagi érszűkületes járás közben érez egyre súlyosabb lábikrafájdalmat, majd hűvössé, fájdalmassá válik a végtag, végül üszkösödni kezd - és íme a megdöbbentő számadat: Magyarországon évente több mint 10 ezer végtagot amputálnak részlegesen vagy teljesen.
A szívinfarktus halálfélelemmel, szívtáji nyomó érzéssel, bal karba sugárzó fájdalommal, megsemmisülésérzéssel társul. Az agyi keringési zavar hirtelen csap le, a beteg megbénul, beszédképtelenné válik, kettőslátás, végtagzsibbadás, nyelészavar alakul ki.
III. Miért olyan súlyosak a szélütés következményei?
A másfél kilós agyban a legfontosabb funkciók szorosan egymás mellett találhatók. A mozgás az érzékelés, a beszéd, a tárgyak felismerésének képessége emberi létünk legfontosabb jellemzői. Bármilyen kicsi terület sérül, az eltérések súlyosak. Némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk: míg a szív jobb vagy bal oldalán az izomszövet ugyanazt a funkciót látja el, addig egy mogyoró vagy gesztenye nagyságú agyszövet elvesztése katasztrofális következményekkel jár intellektuális képességeink szempontjából.
- |6|
A szélütésnek nemcsak orvosi, hanem társadalmi következményei is súlyosabbak. Világszerte 5 millióan halnak meg stroke következtében, és kb. 50 millió azok száma, akik bénán élnek tovább. Magyarországon 18-20 ezer embert veszítünk el szélütés miatt.
- |7|
IV. A szélütést előidéző rizikófaktorok
A stroke váratlanul csap le, de hátterében évek óta tartó folyamatok munkálnak. Tekintsük át, melyek a szélütést előidéző rizikótényezők.
- |8|
A legfontosabb a magas vérnyomás (hipertónia). A magas vérnyomás annyira fontos, hogy némi egyszerűsítéssel állíthatjuk: megfelelően csökkentett magas vérnyomás = hatékony stroke-megelőzés. Sajnos a vizsgálatok azt igazolják, hogy a hipertóniások kevesebb mint felét sikerül hatékonyan kezelni. Növeli a szélütés veszélyét a cukorbetegség, a kóros vérzsírérték, az elhízás és a dohányzás. Látható tehát, hogy nincs lényeges különbség az alsóvégtagi érszűkület, a szívinfarktus és a stroke unalomig ismert rizikótényezői között. Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy a rizikótényezők halmozódása (ha ugyanaz a személy magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívbetegségben is szenved és túlsúlyos) megsokszorozza a szélütés valószínűségét.
- |9|
Sajnos Magyarországon jellemző a rizikófaktorok halmozódása. Millióra tehető azon honfitársaink száma, akik nemcsak elhízottak, de cukorbetegségben, magas vérnyomásban szenvednek és kóros a koleszterinszintjük is. A régi mondás így szól: "ép testben ép lélek", ma nyugodtan mondhatjuk, hogy "kövér testben ép hogy élek". Ha a tükör elé állunk, és csípőlapátunk, illetve a bordák között félúton megmérjük a derékkörfogatot, és az több, mint 88-89 cm (nők), illetve 102 cm (férfiak), akkor biztosak lehetünk abban, hogy van legalább egy rizikófaktorunk.
Minél hamarabb kezdjük el a rizikófaktorok kezelését, annál több szélütést "spórolunk meg". Egy példa: ha egy népességcsoportban 30 ezer az évi szélütések száma, és a magas vérnyomásosok legalább felét eredményesen tudnánk kezelni, 2000-rel kevesebb, ha a szívritmuszavarok felét kezeljük, újabb 2000-rel, ha a lusták fele mozogni kezd, akkor 3000-rel, végül ha a dohányzók fele abbahagyná a cigarettázást, ismét 2000-rel, azaz összesen 10 000-el (30 %-kal) csökkenne a stroke gyakorisága.
- |10|
És mi a valóság? Fél évvel a szívinfarktus, agyi keringési zavar vagy kórházi kezelés után minden ötödik beteg dohányzik, minden másodiknak még mindig magas a vérnyomása és több a kövérek száma, mint a betegség előtt. Van tehát mit tennünk! Sok ostobaságot szolgai módon átveszünk, az ún. fejlett nyugati országokból, de az egészséges életmód, a mozgás szinte mitikus tiszteletét és a dohányzás elleni tényleg hatékony lépéseket csak vonakodva, felemás módon.
- |11|
Nézőinket megkérdeztük arról, vajon az ő esetükben jelen van-e az említett rizikófaktorok - mint a magas vérnyomás, dohányzás, alkoholfogyasztás, túlsúly, cukorbetegség, magas koleszterin-szint, stb. - közül valamelyik, esetleg egyszerre több is?
A szavazók 27%-a nyilatkozott úgy, hogy élete egyetlen rizikófaktorral sem terhelt. A többség, a nézők 47%-ának vallomása szerint a rizikófaktorok közül legalább egy jelen van az életében, míg 26%-uk őszintén bevallotta: igen, egyszerre több rizikófaktora is van, így a stroke által több szempontból is veszélyeztetett lehet.
Mit lehet tenni, ha minden erőfeszítésünk ellenére betegünk mégis szélütést szenved?
A súlyos stroke előtt gyakran észlelünk bevezető tüneteket. Ez az ún. TIA (átmeneti keringészavar), a szélütés pitvara. Átmeneti beszéd- vagy látászavar alakul ki, a bal vagy jobb szájzug elhúzódik, a nyelv és valamelyik oldali végtagok zsibbadnak, meggyengülnek.
A tünetek pár perc alatt megszűnnek, a beteg megnyugszik és sajnos nem fordul orvoshoz, pedig ez a legkritikusabb időszak. Olyan, mint amikor a vulkánkitörés előtt már reng a föld! Ekkor még meg lehet menteni a beteget a fenyegető stroke-tól, a nyaki érszűkület megoperálható, a szívritmuszavar kezelhető. Ha nem fordulnak orvoshoz, akkor a betegek jelentős részére 10-14 napon belül megsemmisítő stroke sújt le. A fenyegető, de elmúló tünetek tehát azonnali kivizsgálást, esetleg sürgős kórházi felvételt követelnek!
V. Hogyan alakul ki a verőerekben a "dugulást" okozó vérrög?
Az ütőereket az ún. belhártya (endotel) béleli, mely óriási kiterjedésű, akár futballpálya nagyságú is lehet egy emberben. A belhártyát az élet folyamán számtalan fertőzés, sérülés éri. A belhártyasérülés meggyógyulhat, de előfordul az is, hogy a belhártya alatt sejtek és különböző anyagot rakódnak le és az érfal egyenetlenné válik, később szűkülni kezd. Az endotelkidudorodás úgy néz ki, mint egy lassan, de folyamatosan növekvő vulkán, melynek krátere még teljesen zárt. Nem teljesen ismert okok miatt a kidudorodás (plakk) felszíne megreped, a repedés felszínén kicsapódnak a vérlemezkék, amelyek a fibrin nevezetű fehérjével, valamint a fibrinhálóba temetkező vörösvértestekkel együtt vérrögöt (trombust) alakítanak ki. A vázolt mechanizmus miatt van döntő szerepük a vérlemezke-kicsapódást gátló (pl. aszpirin) és az érfalra ható gyógyszereknek (vérnyomáscsökkentők, illetve statinok).
Animáció |2}|
: Az érfal lassú károsodása
Az emberi szervezet csodálatos tulajdonságaihoz tartozik, hogy hiába dugul el trombus következtében egy ütőér, az agyunkat behálózó artériák közötti összeköttetések miatt nem biztos, hogy az ellátott terület elpusztul. A kisegítő (kollaterális) keringés hatékonysága dönti el a kialakuló agyi infarktus nagyságát, súlyosságát. Agyunkat négy vastag ütőér látja el, az ezek közötti kollaterális keringés olyan hatékony lehet, hogy egy nyaki verőér elzáródása esetleg tünetet sem okoz(!), némán zajlik le. Ha a kisegítő keringés nem hatékony, akkor viszont a beteg teljesen megbénulhat. Az agyi keringészavar súlyosságát tehát nemcsak az elzáródott ér nagysága, hanem számos egyéb tényező is befolyásolja.
Animáció |3}|
: A vérrög kialakulásának folyamata
Az agy vér-, oxigén- és glükóz- (cukor-) igénye nagy. Minden 100 g agyszövetben percenként 50 ml vér áramlik át, ha ez az érték 30 ml-re csökken, már kimutatható az elektromos tevékenység zavara. Mivel az agynak nincs energiatartaléka, már a rövid ideig tartó anyagcserezavar (pl. érelzáródás) is súlyos következményekkel jár. A sejten belüli és kívüli tereket elválasztó membránok egyensúlya megbomlik, ha az áramlás 20 ml/100 g/perc alá zuhan, és ha ez az áramlás 7-12 ml/100 g/percnél kevesebb, a membránok visszafordíthatatlanul tönkremennek, a kritikus agyterület végérvényesen elpusztul. Az érelzáródás okozta agykárosodás azonban nem homogén. Úgy lehet elképzelni, mint a céltáblát vagy hagymalevelet. A 10-es, 9-es és talán a 8-as a legsúlyosabban károsodott terület, itt zuhan a legalacsonyabbra a véráramlás. Ez a terület véglegesen károsodik (agylágyulás). A céltábla külső köreiben azonban nem reménytelen a helyzet. Az áramlás ugyan nem tökéletes (20-30 ml/100 g/perc), de ez a terület az, melynek túlélése nem reménytelen. Az itt található idegsejtek károsodtak, de nem visszafordíthatatlanul. Az idegsejtekhez kötődő funkciók visszatérésében is reménykedhetünk, ha az áramlási akadályt megszüntetjük. A vérrög feloldására tehát azért törekszünk, hogy az elpusztult területet körbevevő, lét és nemlét között egyensúlyozó idegsejteket megmentsük. Ez a terület az ún. félárnyék (penumbra), mely minden gyógyszeres beavatkozás célpontja. Az elmúlt két évtizedben számos gyógyszert próbáltak kifejleszteni, melyek mérsékelnék az érelzáródás okozta károsodást. Számos vegyület hatékony idegvédőnek bizonyult állatkísérletekben, de sajnos ma se rendelkezünk egyetlen olyan szerrel, melynek igazolt hatása lenne agyi érelzáródásban.
Animáció |4}|
: Ct felvétel az agyról
A szélütést után végzett képalkotó eljárásokkal nemcsak az agyi vérátáramlási zavart lehet megjeleníteni, hanem a károsodáshoz törvényszerűen kapcsolódó vizenyőt is. A mágneses képalkotó eljárások pedig abban segítenek, hogy határesetekben eldöntsük, érdemes-e a vérrögoldást megkezdeni, nem túlságosan nagy-e a visszavonhatatlanul károsodott terület nagysága.
Egy másik fontos diagnosztikus eszköz az érfeltöltés (angiográfia). Ma már nem feltétlenül szükséges katéterrel behatolni a comb verőerén keresztül, hanem vénásan befecskendezett anyag segítségével (CT-vel vagy mágneses rezonancia-képalkotással) is láthatóvá tehető az agyi erek szűkülete, elzáródása. Az akut szélütés lezajlása után pedig lehetőség van arra, hogy a beszűkült, de teljesen el nem záródott eret az érszűkület magasságáig felvezetett rugalmas fémháló segítségével kitágítsuk. Az érszűkület legtöbbször a nyaki verőéren (karotisz) található.
VI. Mi történik az igazi agyvérzés esetén?
A tartós magas vérnyomás az erek falát nemcsak elvékonyítja, hanem hatására sajátos anyag, a hialin rakódik le, és az erek rugalmassága is megváltozik. Érdekes módon az agy közepén levő területet ellátó erek (ún. agyvérzéses artériák) megpattanása az agyvérzés "kedvenc" helye. Míg az érelzáródás esetén az agyszövet azért lágyul, mert nem kap kellő mennyiségű oxigént és tápanyagot, agyvérzés esetén az agy állományát összepréselő vér okoz károsodást, esetleg halált. Ennek oka, hogy a zárt koponyában található agy semmilyen irányba nem tud "menekülni", és a nyomásfokozódás hatására az agytörzs a koponyaalapon található öreglyukba préselődik, a légző és keringési központok károsodnak, a beteget elveszítjük.
Noha logikus lenne az agyvérzés operációval való kezelése, ez nem jön mindig szóba, sőt alaposan meg kell fontolni, hogy hozzányúlunk-e a vérzéshez, mert a beteg állapota drámaian rosszabbodhat.
Az elmúlt két esztendőben ezen a területen is történt áttörés. Alvadásgátló faktor adásával megakadályozható a vérzés növekedése. A lágyuláshoz, illetve vérzéshez kapcsolódó vizenyőkezelés egyik kétségbeesett próbálkozása, amikor a koponyatető egy részét eltávolítják, utat engedve a duzzadásnak, majd a vizenyő eltűnése után a koponyatetőt visszateszik (mint a dinnyébe a léket). Az agyvérzések egy másik típusában az artériás ütőéren alakul ki kidudorodás (aneurizma), melynek megrepedése fiatalokban is viszonylag gyakori. Korábban ezt az érkitüremkedést koponyaműtéttel oldották meg, manapság az ütőéren keresztül vezetnek fel olyan speciális anyagból készült spirált, melyet az ér üregén keresztül a kidudorodásba helyeznek, így elzárja az üreget, és az újabb megrepedés megakadályozható.
VII. A szélütés diagnosztizálása
- |14|
A szélütés gyakran reggel alakul ki, a beteg bénán ébred, máskor napközben munkavégzés során vagy testi erőfeszítés alatt (székelés, lehajlás, nehéz súly emelése). Noha a szélütés enyhébb-súlyosabb bénulással jár, érthetetlen, hogy a betegek jelentős része csak napok múlva fordul orvoshoz. Jellemző, hogy a közepes-enyhe tünetes stroke-beteg csak hétfőn megy a háziorvoshoz, mondván, hogy arra várt, hogy jobban lesz. Pedig, ha valamire igaz a mondás, hogy "versenyfutás az idővel", akkor a stroke-ra mindenképpen. Minél hamarabb kezdődik a hatékony vérrögoldó kezelés, annál több idegsejtet menthetünk meg.
A nem kezelt stroke egyetlen órájában az agy 3 és fél évet öregszik, minden percben 2 millió idegsejt pusztul el, az elveszített idegpályák hossza óránként kb. 700 km.
Animáció |5}|
: Minden perc megmentett idegsejtet jelent!
- |15|
Az akut stroke-beteget tehát azonnal kórházba kell szállítani, mert az egyetlen hatásos beavatkozás az elzáródott ér minél hamarabb történő megnyitása vérrögoldó kezeléssel, újabban pedig artérián keresztül felvezetett "dugóhúzó" segítségével.
Sajnos annak eldöntése, hogy agyvérzésről vagy érelzáródásról van-e szó, csak computer tomográfiás (CT) vizsgálattal lehetséges. A CT tehát semmiképpen nem kerülhető ki!
- |16|
VIII. Gyors reakció - értékes percek
- |17|
- |18|
A hatékony megelőzés mellett tehát a legfontosabb az akut szélütés gyors kezelésének (a 3 órán belüli vérrögoldásnak) a megszervezése. Debrecenben, illetve Hajdú-Bihar-megyében - nem kevés erőfeszítés révén - sikerült elérnünk, hogy a 3 órán belüli, stabil állapotú szélütéses betegek egyenesen a CT-be kerüljenek. Csak egyszer kell valakinek olyan embert látni, akinek bénult végtagjai a vénás rögoldás után varázsütésre megmozdulnak, a beteg felkel és jár, ez olyan életre szóló élmény lesz, hogy ettől a pillanattól kezdve mindent meg fog tenni, hogy a stroke-ellátás javuljon.
Eddig az érelzáródás okozta szélütés sürgős ellátásának fontosságáról, a vérrögoldásról volt szó. De mi a helyzet az agyvérzéssel, melyről most már tudjuk, hogy 100 szélütésből csupán 15-20 esetben következik be? Ilyenkor sajnos sokkal korlátozottabbak a lehetőségeink, de az újabb vizsgálatok arra utalnak, hogy van fény az alagút végén. Véralvadást befolyásoló faktor adásával a vérömleny növekedése megakadályozható, és bizonyos körülmények között a műtét is szóba jön.
IX. A stroke utáni rehabilitáció
- |19|
Manapság sokat beszélünk a rehabilitációs fontosságáról, de a rehabilitáció általában és különösen a szélütés vonatkozásában, hazánkban enyhén szólva alulfejlett, jelentőségét gyakran még az orvosok is alábecsülik. Sok orvos számára csak a tünetmentes beteg a sikeresen rehabilitált, de ne felejtsük, óriási különbség van aközött, ha a beteg nehézkesen bár, de önállóan tisztálkodik és étkezik, illetve ha valakit naponta etetni, fürdetni kell.
Videó: Rehabilitáció
Minden harmadik stroke-beteg rehabilitálásra szorul és rehabilitálható is. Egy igazi rehabilitációs centrumban nemcsak gépek segítenek, hanem gyógytornászok, logopédusok, ergoterapeuták, pszichológusok és orvosok összehangolt munkája próbálja a mozgás, a kommunikáció és a munkaképesség lehető maximumát visszaszerezni.
Kevés pénzzel, jó szervezéssel, társadalmi összefogással más területen is lehet segíteni. A nehezen mozgó stroke-beteg számára a lakáson belüli helyzetváltoztatás, a lépcsőn járás szinte megoldhatatlan nehézséget jelent. A tőlünk fejlettebb országokban önálló iparág alakult ki olyan egyszerű segédeszközök, használati tárgyak (pl. cipőfelhúzást segítő eszköz, speciális vasaló, mosógép, mobiltelefon) kifejlesztésére, melyek megkönnyítik a stroke-beteg mindennapjait.
Animáció |6}| : Egyszerű eszközök az otthoni rehabilitáció megkönnyítéséreSzükség lenne egy olyan egyesületre is, mely a beteg otthonát meglátogatva javaslatot tesz, milyen módon kell átalakítani, akadálymentesíteni például a konyhát, fürdőszobát, hálószobát, hogy minél kevésbé legyen balesetveszélyes és a beteg minél könnyebben mozoghasson otthonában. Ez megint nem csak pénz kérdése, elsősorban önkéntesekre lenne szükség.
- |20|
A szélütést szenvedett beteg sokkal gyakoribb orvosi ellenőrzésre szorul mint hasonló korú, de egészséges honfitársa. Érdekes módon még annak is vérnyomáscsökkentőt ajánlunk, akinek jó a vérnyomása, mivel egyik-másik vérnyomáscsökkentő igazoltan kedvező hatású az érfalakra is. Szedni kell a vérlemezkék kicsapódását gátló gyógyszert is (legtöbbször aszpirint), szívritmuszavar esetén pedig még fontosabb a véralvadást gátló szerek adása. Gondos mérlegelés után a nyaki érszűkület megoperálandó, és természetesen igaz a szélütést követő állapotra is, hogy a testsúlyt csökkenteni kell, a dohányzást abba kell hagyni és mérsékelni kell az alkoholfogyasztást.
A szélütéses betegnek legtöbbször más szerve is károsodik, ezért nagy szüksége van több szakma specialistájának gondozására. Az erek rendszeres ultrahangvizsgálata, a belgyógyász, ideggyógyász, érsebész időszakos ellenőrzése, konzultációja alapvető. Ezért is jelentenének hatalmas előrelépést az érközpontok, mert így nem a mozgáskorlátozott betegnek kellene a különböző specialistákhoz járni, hanem egy helyen állna rendelkezésre minden műszer és szakember.
És végül szükség van lelki támogatásra is. A bénult beteg önbizalma meginog, kisebbségi érzéssel, depresszióval küszködik, beszédkészsége károsodik vagy elvész - a szeretet, a megértés, az odafigyelés legalább olyan fontos számára, mint a gyógyszerek.
És soha, soha nem szabad feladni. Pasteur, a 19. század orvosgéniusza 47 éves korában szenvedett szélütést. Felépült, de élete végéig nehezen mozgatta bal oldali végtagjait. Több mint 20 évig élt még, és ebben az időszakban is számos, az emberiség számára fontos felfedezést tett. Nem igaz tehát, hogy a szélütött beteg értéktelen és csupán teher a társadalom számára. A mi segítségünktől is függ, mennyire épül fel, a "megroppant nádszál" mennyire egyenesedik fel.
De a felépülés mértékétől függetlenül is mindent meg kell tenni a szörnyű betegség terheinek csökkentésére. Egy társadalom és orvosainak humánumát az mutatja, hogy mennyire törődnek az elesettekkel, öregekkel, betegekkel. Maimonidész szelleme hasson át minden, nem csak stroke-beteggel foglalkozó orvost és nővért. Hogyan is írta sok száz éve?
- |21|