-
1. ábra
|1|
-
3. ábra
|2|
-
4. ábra
|3|
-
5. ábra
|4|
-
6. ábra
|5|
-
7. ábra
|6|
-
8. ábra
|7|
-
9. ábra
|8|
-
10. ábra
|9|
-
11. ábra
|10|
-
12. ábra
|11|
-
13. ábra
|12|
-
14. ábra
|13|
-
15. ábra
|14|
-
16. ábra
|15|
-
17. ábra
|16|
-
18. ábra
|17|
-
19. ábra
|18|
-
20. ábra
|19|
-
21. ábra
|20|
-
22. ábra
|21|
-
23. ábra
|22|
-
24. ábra
|23|
-
25. ábra
|24|
-
26. ábra
|25|
Láng István
Környezetvédelem - fenntartható fejlődés
I. A környezetvédelem kialakulása
A környezet védelme évszázadok óta az emberi társadalom fontos feladata. Magyarországon már a 19. század második felében törvényekkel védték az erdőket, a vizek tisztaságát. A 20. század első felében is több hasonló rendelet jelent meg, hogy csak egy példát említsek: 1939-ben nyilvánították védetté a Debreceni Nagyerdőt.
A környezetvédelem mint országhatárokat átlépő nagy társadalmi mozgalom a 20. század hatvanas éveiben alakult ki az Amerikai Egyesült Államokban.
- |1|
A 20. század hatvanas éveinek első felében az a látomás, amelyet Rachel Carson leírt, teljesen szokatlan volt és drámai módon rázta fel a vezető értelmiségi körök lelkiismeretét. Ezért tulajdonképpen a Néma tavasz című könyv megjelenésétől lehet számítani a környezetvédelem fogalmának bekerülését a társadalmi tudatba és az emberek gondolkodásába. A Néma tavasz szerzője nem tudós, hanem tehetséges író, aki azt a feladatot vállalta magára, hogy megkondítja a vészharangokat és egy másfajta gondolkodást, más megközelítési lehetőséget sugalmaz.
- |2|
- |3|
A jelentés javaslatai nagyrészt és egyoldalúan a gazdasági növekedés korlátozására irányultak. A fejlődő országok politikusai és tudósai is általánosságban ellenérzéssel fogadták a Római Klub első jelentését, amely lényegében megalapozta a zéró növekedés koncepcióját. A fejlődő világ esetében mindez egyenlő lett volna a szegénység és elmaradottság konzerválásával. Így természetes, hogy ezeket a nézeteket a fejlődő országok politikusai, közéleti személyiségei nem tehették magukévá. Minden kritika ellenére A növekedés határai-nak óriási érdeme, hogy felrázta a világ lelkiismeretét. Vitákat gerjesztett a további útkeresés, a méltányos, történelmileg is igazságos megoldások érdekében.
További lényeges előrelépést jelentett az UNESCO Ember és bioszféra programja. E nemzetközi együttműködési programot több éves előkészítő munka után, az UNESCO 1970 októberi közgyűlésén fogadták el. Alapvetően azt vizsgálták, hogy az egyes éghajlati övezetek - mint például a trópusi erdők, mérsékelt égövi erdők, szavannák és füves területek, hegyi ökoszisztémák, illetve tavak, folyóvizek, tengerparti övezetek, szigetek - élővilága és az emberi tevékenység között milyen kölcsönhatások alakulnak ki.
E program résztvevőjeként 1970 októberében, a program elfogadását eldöntő szavazáson én tartottam fel a Magyarország táblát, amikor az "igen" válaszokat kérdezték. Később egy ideig tagja voltam, sőt alelnöke a Nemzetközi Koordináló Tanácsnak. A program megszavazása nagy hatással volt személyes érdeklődésem alakulására is. Akkor határoztam el, hogy a jövőben intenzívebben fogok a környezetvédelemmel foglalkozni.
- |4|
U Thant, az ENSZ főtitkára már az 1968-as közgyűlésen elmondta, hogy olyan új jelenségek vannak kibontakozóban, amelyek békés körülménye között is globális veszélyt jelentenek az emberiség számára; ezek a jelenségek pedig a környezet degradálódása és a környezetszennyezés. A főtitkár sürgette, hogy az ENSZ mielőbb szervezzen világkonferenciát erről a témáról. Hamarosan ki is tűzték a dátumot és megjelölték a helyszínt: 1972. június 5., Stockholm. Azóta június 5. a Környezetvédelmi Világnap, amelyről világszerte és Magyarországon is minden évben megemlékeznek, elsősorban az állami, kormányzati intézmények szervezésében.
Az április 22-i Föld Napja és a június 5-i Környezetvédelmi Világnap között kialakult egyfajta munkamegosztás. Az előbbin elsősorban a természetvédelemre koncentrálnak, és fő szervezői inkább társadalmi szervezetek, az utóbbin a környezetvédelem a fő téma, és szervezésében inkább a kormányzati intézmények vesznek részt. A két tábor kölcsönösen segíti egymást.
- |5|
A Stockholmi Konferencia eredménye a következő dokumentumok és intézkedések megszületése, elfogadása volt:
- Nyilatkozatot az emberi környezetről
- Nyilatkozatot az irányelvekről
- Akcióprogram-javaslatok.
Határozat született egy új ENSZ szakosított szervezet, az Egyesült Nemzetek Környezeti Programja (United Nations Environmental Programme - UNEP) felállításáról. Az új szervezet Titkárságának székhelyéül Kenya fővárosát, Nairobit választották.
A Konferencia elsősorban a természeti és az épített környezet (levegő, víz, talaj, élővilág, táj, települések) problémáira koncentrált. Természetesen az emberiség egyéb súlyos gondjai is szóba kerültek, mint például a gazdasági és technológiai szakadék a fejlődő és a fejlett országok között, a globális nukleáris katasztrófa lehetősége, a fegyverkezés és a helyi háborúk környezeti hatásai.
A Konferencia nagy hatással volt a környezetvédelmi politikák kialakulására nemzeti szinten. A tanácskozás nyomán létrehozták az állami környezetvédelmi szervezeteket - hivatalok, minisztériumok alakultak. Magyarországon 1977-ben alapították meg az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt mint illetékes főhatóságot.
II. A fenntartható fejlődés koncepciója
Stockholm után tíz évvel egyre jobban érlelődött az a felismerés, hogy a környezetvédelmi problémákat önmagukban véve nem lehet megoldani, hanem együtt kell szemlélni őket a gazdasági szektorok tevékenységével. Más szavakkal: a környezetpolitikát és a gazdaságpolitikát integrálni kell. Kezdett kialakulni egy új koncepció, amelyet fenntartható fejlődésnek neveztek el. A környezet és a fejlődés (angolul: environment and development) fogalma fokozatosan összekapcsolódott.
- |6|
A Brundtland Bizottság ajánlásainak figyelembevételével az ENSZ közgyűlés 1989-ben úgy döntött, hogy 1992-re konferenciát szerveznek Rio de Janeiróba, hivatalos nevén az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáját. Ekkorra már a környezetvédelem mellett a gazdasági szektor szerepe is előtérbe került, természetesen abban az értelemben, hogy miként egyeztethető össze a gazdasági érdek a környezeti érdekkel.
Szerencsére ezen a rendezvényen már Magyarország is részt vett. A magyar delegációt, melynek én is tagja voltam, Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter vezette. A Konferencia záró szakaszában megtartott Föld-csúcs értekezleten pedig Göncz Árpád köztársasági elnök volt jelen, ő írta alá a jogilag kötelező nemzetközi egyezményeket. A Konferencia zárásakor nem voltunk maradéktalanul elégedettek, de ma, tíz év elteltével úgy érezzük, hogy tartalmas, előremutató és perspektívát adó rendezvény volt a riói.
A következő főbb dokumentumokat fogadták el a Riói Konferencián:
- Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről, amely összesen 27 alapelvet tartalmaz
- Feladatok a 21. századra (AGENDA-21) című dokumentum, amely több száz oldalas ajánlás-gyűjtemény 40 fejezetben összefoglalva. Ezek az ajánlások jogilag nem kötelezőek.
- Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról - e dokumentum lényegében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célozta meg, s jogilag kötelező azokra az államokra nézve, amelyek aláírták.
- Egyezmény a Biológiai Sokféleségről - a biodiverzitás egyezmény a teljes élővilág védelmét szorgalmazza és jogilag kötelező.
- Elvek az Erdőkről - e dokumentum eredetileg nemzetközi egyezménynek indult, de csak irányelv-dokumentum lett belőle. Jogilag nem kötelező.
Nagy elhatározás született Rióban: a fejlett országok vállalták, hogy a bruttó nemzeti össztermékük 0,7 százalékát a fejlődőknek adják környezetkímélő technológiák bevezetésére. A fenntartható fejlődés fogalma Rióban bekerült az összes dokumentumba. Úgy tűnt, hogy sikerült a világot egy új fejlődési pályára helyezni.
- |7|
A Johannesburgi Konferencián két dokumentumot fogadtak el, ezek a következők:
- Johannesburgi Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről, amely 32 pontot tartalmaz
- Végrehajtási Terv, amely 153 pontból áll.
- |8|
Johannesburg nagy újdonsága, hogy megjelent a fenntartható fejlődés szociális dimenziója, vagyis a környezetpolitika és a szociálpolitika integrálódása. A fenntartható fejlődésnek tehát három tartópillére, más szavakkal három dimenziója van: a környezeti, a gazdasági és a szociális tényező, melyek összefonódva és egymást kiegészítve jelennek meg.
- |9|
A Brundtland Bizottság így határozta meg: "A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk hasonló igényeinek kielégítését." Ez a megfogalmazás politikai üzenet; egyrészt a szegényeknek, mert céljául azt tűzi ki, hogy jusson mindenkinek legalább annyi, amennyi az alapvető emberi szükségletek biztosításához kell, másrészt a gazdagoknak, hogy életmódjukat és fogyasztási szokásaikat szerényebben és takarékosabban alakítsák ki.
Egy másik definíció Herman Daly megfogalmazásában: "A fenntartható fejlődés a folyamatos szociális jobblét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak."
Több gazdasági ágazat esetében - leginkább talán az agrárgazdaságban - részletesen is értelmezték a fenntartható fejlődést. Íme egy definíció a Kanadai Mezőgazdasági Minisztériumtól: "Azokat nevezzük fenntartható mezőgazdasági-élelmiszeripari rendszereknek, amelyek gazdaságosak, kielégítik a társadalom korszerű táplálkozással kapcsolatos igényeit, és megőrzik a környezet minőségét, a világ természeti erőforrásait a jövő generációk számára."
A meghatározások közös vonása, hogy mindegyik sürgeti az anyag- és energiatakarékosságot, a helyi erőforrások hasznosítását, a megújuló természeti erőforrások előtérbe helyezését, a szemét- és hulladékképződés minimalizálását, a szennyeződések megelőzését és csökkentését, a mennyiségi szemlélet helyett a minőség ösztönzését és a természeti értékek tiszteletét és védelmét.
- |10|
A fenntartható fejlődésről beszélve egyre inkább előtérbe kerülnek az emberi vonatkozások. Az életmód, az életminőség, a tudatosság, az értékmegőrzés, a tradíciók mellett a mindennapi létszükségletet biztosító foglalkoztatás, az egészség megőrzése, továbbá az alapvető emberi jogok és a demokratikus intézményrendszer is elengedhetetlen feltétele a fenntartható fejlődésnek.
Gyulai Iván szakirodalmi elemzésekből kialakított értelmezése szerint a fenntarthatóság legfontosabb feltételei a következők:
- a folyamatos szociális jobblét megvalósítása
- az emberek alapvető szükségleteinek kielégítése, az erőforrásokból származó haszon igazságos elosztása, az egyenlő lehetőségek biztosítása
- a holisztikus gondolkodásmód, a szektorok közötti integráció
- az erőforrások fenntartható és az eltartóképesség szerinti használata
- a környezetminőség biztosítása.
Más kérdés a fenntartható fejlődés létjogosultsága. Vannak, akik úgy vélik, hogy nem kell alapvető változást végrehajtani a termelés és a fogyasztás jelenlegi eljárásában és szokásaiban. Vannak, akik úgy ítélik meg, hogy alapvető és radikális változtatások nélkül nincs fenntartható fejlődés. Én is ezek közé tartozom. De ez a tábor is kétfelé oszlik. Az egyik irányzat azonnali, gyors és radikális intézkedéseket sürget, és ha ez nem történik meg, akkor negatívan értékeli a megtett szerény lépéseket. A másik irányzat tudomásul veszi, hogy csak hosszabb átmeneti időszak után juthatunk el a kívánt jövőképig. Ily módon elfogadja az egymásra épülő kisebb méretű akciókat, feltéve, ha ezek valóban jó irányba vezetnek. Én ennek a felfogásnak vagyok a híve.
- |11|
III. Globális környezeti problémák
- |12|
- 1992-ben 360 jelentős természeti katasztrófát regisztráltak a világon, 2001-ben pedig 700-at.
- A 20. században a Föld felszínének átlaghőmérséklete 0,5, más számítások szerint 0,7 Celsius fokkal emelkedett. A 21. századi prognózisok további 1.4 és 5.8 közötti Celsius fok emelkedéssel számolnak.
- Vannak tudósok, akik azt mondják - egyébként teljes joggal -, hogy a Föld történetének utóbbi 100 ezer évében mindenre volt példa, felmelegedésre, lehűlésre, időjárási rendellenességre. A politikusok egy része ezt szívesen hallgatja, mert azt jelenti számukra, hogy nem kell tenniük semmit sem. Csakhogy mára új helyzet állt elő a Földön, amely eltér minden eddigitől: 6 milliárd embert kell eltartani, kereken 2 milliárd lakást fűteni, hűteni; azokban főzni, mosni, mosogatni, tisztálkodni és 600 millió gépkocsit kell megtölteni üzemanyaggal. Mindez korábban nem fordult elő.
- |15|
A népesség 2,5 milliárd főről 5,8-ra emelkedett, sőt ma már tudjuk, hogy jóval meghaladta a 6 milliárdot. A 8 millió lakosnál is népesebb városok, vagyis a megavárosok száma 2-ről 25-re emelkedett. Érdekes adat, hogy az átlagosan megtermelt élelmiszermennyiség lépést tartott, sőt felülmúlta a népesség növekedését. A számok a termelést mutatják, nem az egyéni hozzáférést, amely már más kategória, s amelyet már a gazdasági és szociális lehetőségek határolnak be. Az éves vízfelhasználás óriási növekedést mutat; 1300 köbkilométerről 4200-ig jutottunk el. Ez azt jelenti, hogy a vízkészletekkel pazarlóan gazdálkodunk. Az esőerdők jelenleg, az 1950-ben mért felületnek csupán a 70 százalékát adják. A CO2 kibocsátás közel ötszörösére emelkedett. Az elefántok száma pedig a tizedére csökkent fél évszázad alatt.
IV. Az Európai Unió környezetvédelmi előírásai
Az Európai Unióban igen szigorú környezetvédelmi szabályozások vannak, amelyek számunkra máris iránymutatóak, később pedig kötelezőek lesznek. Az EU a tagjelölt országokról éves jelentést ad ki, melyben értékeli az egyes országok felkészültségét. Nézzük meg, mit írtak az utóbbi három évben a magyarországi környezetvédelemről.
2000-ben elég súlyosan elmarasztaltak minket ezen a téren. Három elmaradott területet említett a dokumentum:
- levegőminőség-védelem
- vízminőség-védelem
- hulladékgazdálkodás.
2001-ben sikeresen lezárult a környezetvédelmi fejezet tárgyalása. Négy olyan terület volt, ahol haladékot kaptunk, ezek a szennyvíztisztítás, az erőművek légszennyezése, a veszélyes hulladékok égetése és a csomagolóanyag-hulladékok újrahasznosítása. De ettől eltekintve az országjelentés jelentős előrehaladást állapított meg. A területi hatósági szervek mennyiségi és minőségi fejlesztését változatlanul sürgették.
A 2002. évi országjelentés egy hónappal ezelőtt jelent meg. Ebben előrehaladás állapítható meg a jogharmonizáció alkalmazásában, s abban, hogy Magyarország fejlesztette a környezetvédelem közigazgatási létszámát. Hiányosság, hogy az Országgyűlés még nem fogadta el az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet. Annyi bizonyos, hogy jelentős erőfeszítéseket kell tennünk azokon a területeken is, amelyekre az ország haladékot kapott kötelezettségeinek teljesítéséhez.
A 2003-2008 évekre szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül, tartalmazza az EU felé vállalt kötelezettségeink teljesítésének konkrét terveit és pénzügyi hátterét.
V. ... hogy ne legyen néma a tavasz!
Mindenesetre én bizakodó vagyok. Bízom abban, hogy a politikusok, a gazdasági vezetők és a civil társadalom egyaránt belátja, hogy alapvető változásokra van szükség a termelésben, a fogyasztásban, az életvitelben és az értékrendekben. Ha lassan is, de ez a folyamat végbe fog menni, és akkor, óvatosan bár, de optimisták lehetünk. Az emberek többsége szereti a természetet, az élővilágot, és saját egészségének megőrzését is nagyon fontosnak tartja.
- |25|
(Az illusztrációkat a Környezet- és Természetvédelmi Lexikon második kiadásában szereplő fotók felhasználásával készítettük. A 2002-ben megjelent lexikon főszerkesztője Láng István.)