Falus András
20
03
06
02
Előadó
Laboratóriumokban eljuthatunk az abszolút nulla fok közelébe. Alacsony hőmérsékleteken a rendezettségre való törekvés és az, hogy egyre fontosabbá válik az anyag kvantumos természete, egy sor új, szobahőmérsékleten nem tapasztalható jelenséghez vezet. Az előadás a szuperfolyékonyság és a szupravezetés példáján mutat be két ilyen jelenséget, és rámutat arra, hogy bár a szupravezetés alacsony hőmérsékleteken valósul meg, széles körben alkalmazható.
Jenő Sólyom, physicist and member of HAS, delves into the world of extremely low temperatures. As temperature is lowered, quantum effects become increasingly important. Close to absolute zero, condensed matter may give rise to unexpected properties, like superfluidity or superconductivity. If a system is composed of bosons, Bose-Einstein condensation may take place. In a free gas made up of alkali atoms held in a trap, Bose-Einstein condensation happens at extremely low temperatures. The superfluidity of 4He can be easily demonstrated in a laboratory. More important is the superconductivity in fermionic systems, since they allow for many industrial and medical applications. The recent discovery of high transition temperature superconductors will probably make all applications more widespread. This challenges physicists to better understand the mechanism that leads to superconductivity in these materials.
A genomika egy fiatal tudomány neve, mely a gének összességét vizsgálja. A genomprogramok befejeződése valóságos forradalmat jelent a biológiában és az orvostudományban. A géntérkép ismerete együtt a genetikai chiptechnológiával és a bioinformatikával korábban nem is remélt mértékben teszi előrejelezhetővé egyes betegségek megjelenését. Ám azt is fontos tudatosítanunk, hogy az öröklött gének általában inkább valószínűséget jelentenek, semmint sorsot: a környezeti tényezőknek is fontos szerepe van a betegségek kialakulásában - éppen ezért van kiemelkedő jelentősége az esélyelemzés lehetőségének.
András Falus, immunologist and member of HAS, has introduced us to the blossoming science of genomics, which studies the complete set of an organism's genes, or genome. Biological sciences will now be viewed in terms of genomics. Genomics is based on genome programs, biological nanotechnology (gene chips) and bioinformatics. Medical genomics has a predictive potential, which provides an entirely new approach and perspective of diagnostics and therapy in human medicine.
20
03
06
16
Előadó
Az előadás azt mutatja be, hogy az alacsony születési súly, a kövérségre való hajlam, a kora csecsemőkor történései, a szoptatás elmaradása hogyan függhet össze a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a felnőttkori cukorbetegség és az allergiás betegségek kialakulásával. Bemutat egy olyan elméletet is, mely szerint az allergia kialakulása kapcsolatos lehet azzal, hogy a civilizáció fejlődésével kialakult túlságosan higiénikus környezetben nem erősödik meg az immunrendszer.
Perinatal and early childhood factors play an important role in the pathogenesis of some chronic adult disorders including hypertension, diabetes, obesity and allergy - warns Tivadar Tulassay, medical doctor and member of HAS. Prematurity can hinder the development of the kidneys, which could lead to a greater chance of high blood pressure in adulthood. Breast-feeding is essential and beneficial to the nutrition of newborns. Babies who are fed with mother's milk for longer than one year are less likely to be obese or to contract infections, diabetes, hypertension or allergies. Urban life, extreme hygiene, unnecessary use of antibiotics, decreased frequency of infections and early sensitization all contribute to the immunopathogenesis of allergic diseases.
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
May 25, 2022 | 08:03 am
A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának harmadik estjére került sor 2022. május 23-án az MTA Székházban. Az est társrendezője a Magyar Művészeti Akadémia és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ volt.[…]
May 19, 2022 | 00:00 am
A kutatóprofesszort, az Akadémia egykori főtitkárát, az Agrártudományok Osztályának korábbi elnökét a tiszteletére rendezett,„A talajtermékenység fenntartása nélkülözhetetlen természeti erőforrásaink hosszú távú megőrzésében” címmel tartott tudományos tanácskozáson köszöntötték az MTA Székház Dísztermében.
May 18, 2022 | 08:54 am
A SAPEA (Science Advice for Policy by European Academies) és a Magyar Tudományos Akadémia közös szervezésében mutatják be a SAPEA Improving Cancer Screening in the European Union című jelentését az Akadémia Székházában.A rendezvényen a jelentés elkészítésében közreműködő szakértők előadásait kerekasztal-beszélgetés[…]
May 18, 2022 | 00:00 am
Idén ünnepeljük Lónyay Menyhért születésének kétszázadik évfordulóját. A dualizmus korának jelentős alakjára emlékeztek azon az akadémiai rendezvényen, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia és a Tuzsér Községért Közalapítvány szervezett. Emlékbeszédében Freund Tamás, az MTA elnöke olyan hazafiként méltatta Lónyayt, mint akinek[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR