Szabó Miklós (katona)
20
06
09
25
Előadó
A Világmindenség sugárzó - számunkra közvetlenül megfigyelhető - anyagának legnagyobb része csillagok formáját ölti. Ezek túlnyomó többsége a legjobb teleszkópokban is csak halovány fénypont. Egyiküket, a Napot, szinte karnyújtásnyi közelségből, premier plánban tanulmányozhatjuk. A Napon részletesen megfigyelhetünk sok olyan folyamatot, amelyek sokkalta távolabbi, idegen égitesteken is lezajlanak. Másfelől a Nap kaput nyit a világot irányító és a Földön is hasznosítható fizikai elvek jobb megismerése irányába. Az előadás célja, hogy bemutassa a Napot - és egyben a látható Univerzum zömét - alkotó mágnesezett plazma viselkedésformáinak óriási változatosságát.
The largest part of the radiating - and therefore, for us, directly observable - matter in the Universe takes the form of stars. Even when using the best telescopes, the majority of these stars appear only as dim spots of light. Therefore, we are very fortunate to have a star almost within arm's reach for us to study: the Sun. The Sun allows us to observe the processes that also take place on much more distant celestial bodies. As such, the Sun opens a gate to the human intellect: on the one hand, toward distant places and different aeons, and on the other hand, toward a better understanding of the principles of physics that can also be put to use on Earth. The aim of this lecture is to introduce the immense diversity of the forms of behavior that the magnetised plasma constituting the Sun - and at the same time the majority of the visible Universe - can take.
Az I. világháborúban megjelent új, korszerű fegyvernem, a légierő viharos fejlődésének döntő hatású elméleti megalapozása Giulio Douhet olasz tábornok "Légiuralom-elmélet" című munkájához köthető. Ez az extrém nézetrendszer a magyar katonai köztudatban is megjelent Magyarország revíziós törekvései és a hatékony honvédelem megteremtése miatt. A 30-as évekre "megszelídített" nézetek megalapozták az 1939-től önálló haderőnemként működő Magyar Királyi Honvéd Légierőt. Az előadás az elmélet, illetve a korabeli repüléstechnika és szervezeti fejlődés kölcsönhatásait mutatja be.
Aviation, and military aviation in particular, is a very popular subject. However, few know the components of the dynamic development of air forces which were a modern type of service emerging in World War I. Likewise, hardly any people have ever heard of the rather extreme theory - 'the command of the air' - which served as a theoretical background for this development, and its creator, the extravagant Italian general, Giulio Douhet. His theory also influenced Hungarian military circles, which initially considered it an excellent tool in our revisionist efforts, later as a tool to improve our air defence. In the disputes taking place in the '30s military experts softened these views, and laid the foundation of the Royal Hungarian Air Force, which began to function as an independent service in 1939. The lecture explains the basic interrelations between the theory, aviation technology and the organisational development in the period in question. It also raises the question whether giving theoretical education high priority in today's Hungarian Army as well should be considered.
20
06
10
09
Előadó
Az "információs" metaforák korában információt cserélünk, adunk, kapunk, kérünk. Az információ soha nem látott sebességgel áramlik. A pszichológia uralkodó szemlélete szerint a világot agyunk információ-feldolgozó működése révén látjuk. Az emberi látás azonban nemcsak az aktuális információn, hanem a korábbi tapasztalatokon is múlik. A látott tárgyak nem egyszerűen inger-mintázatok - múltjuk és jövőjük is van, azaz a látás a tudással és az előrejelző képességgel is kapcsolatos.
In the age of information we provide, receive, exchange and require information all the time. The speed of information flow has reached a level we have never seen before. According to the prevailing view in psychology, we see the world as a result of the mechanisms dealing with information processing in our brains. Besides supporting the adjustment of postures and the ancient functions of defence, escape and obtaining food, human vision is also an efficient tool for exploring the world around us. As such, it is connected with language and all information gained by the individual - practically all forms of knowledge. Although knowledge certainly plays a role in vision, the effect of the acquisition or the knowledge itself on perception is neither conscious, nor intentional. In the case of the human brain the cortex regions responsible for vision remain able to learn for a long time, thus allowing permanent gathering of knowledge. It also means that there are huge differences between the "perceptual worlds" of different age groups.
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
May 25, 2022 | 08:03 am
A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának harmadik estjére került sor 2022. május 23-án az MTA Székházban. Az est társrendezője a Magyar Művészeti Akadémia és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ volt.[…]
May 19, 2022 | 00:00 am
A kutatóprofesszort, az Akadémia egykori főtitkárát, az Agrártudományok Osztályának korábbi elnökét a tiszteletére rendezett,„A talajtermékenység fenntartása nélkülözhetetlen természeti erőforrásaink hosszú távú megőrzésében” címmel tartott tudományos tanácskozáson köszöntötték az MTA Székház Dísztermében.
May 18, 2022 | 08:54 am
A SAPEA (Science Advice for Policy by European Academies) és a Magyar Tudományos Akadémia közös szervezésében mutatják be a SAPEA Improving Cancer Screening in the European Union című jelentését az Akadémia Székházában.A rendezvényen a jelentés elkészítésében közreműködő szakértők előadásait kerekasztal-beszélgetés[…]
May 18, 2022 | 00:00 am
Idén ünnepeljük Lónyay Menyhért születésének kétszázadik évfordulóját. A dualizmus korának jelentős alakjára emlékeztek azon az akadémiai rendezvényen, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia és a Tuzsér Községért Közalapítvány szervezett. Emlékbeszédében Freund Tamás, az MTA elnöke olyan hazafiként méltatta Lónyayt, mint akinek[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR