Kéri Szabolcs
20
11
01
15
Előadó
Általában könnyen elfogadjuk, hogy egy bolygó pályáját pontosan előre lehet jelezni, vagy hogy az időjárásról is egyre pontosabb jóslatokba bocsátkozhatunk. Az emberi viselkedést azonban nem szoktuk hasonló szemmel vizsgálni. Naponta többször hozunk döntéseket kényünk-kedvünk szerint, s ezért azt gondoljuk, hogy az embernél kiszámíthatatlanabb vizsgálandó alany nincs. Az előadás egy olyan kutatásról számol be, mely során anonim mobiltelefon-használók millióinak viselkedésmintáit vizsgálva az derült ki, hogy téves ez az elképzelés. Bár emlékeinket a napi programtól való eltérések dominálják, a mérések azt mutatják, hogy az emberi mozgás nagymértékben, 93 százalékos pontossággal előre látható. Az előadásból megtudhatjuk, miben gyökerezik ez az előre jelezhetőség és mik a gyakorlati következményei – a vírusok terjedésének becslésétől a mobilvírusokig.
We are generally happy to accept that the orbit of a planet can be precisely predicted, or that we can have more and more accurate forecasts of the weather. But we seldom study human behaviour with a similar approach. Every day we take many decisions according to our wish and whim, which makes us think that there is no more unpredictable test subject than a human being. This lecture tells us about a research project which studied the behavioural patterns of millions of anonymous mobile phone users, only to prove this concept wrong. Although our memories are dominated by diversions from our daily routine, measurements indicate that human movements can be predicted with 93% accuracy. The lecture also tells us about the root of this predictability and what its practical implications are – from the estimations of the spread of viruses to understanding mobile phone viruses.
Vajon milyen út vezet a lelki egészséghez? Lehet-e a lélek egészségéről beszélni orvosi értelemben, vagy helyesebb a művészet, a tudomány és a vallás összefüggéseiben keresni a választ? A szociológia a társadalmi folyamatok, értékek és normák világára helyezi a hangsúlyt, a pszichológia az egyén viselkedésével, élettörténetével és belső világával foglalkozik, a biológia pedig az idegrendszer működésének megértésével próbál megoldásokat találni. Bár e területek között egyre intenzívebb a párbeszéd, lényegüket tekintve eltérő ismeretelméleti alapokkal, ember- és világképpel rendelkeznek. Lelki egészségünk jövője attól függ, hogy ezek a tudományterületek mennyire sikeresen tudnak együttműködni.
What path leads to mental health? Is it possible to speak about mental health in terms of medicine or should we rather look for an answer in the context of arts, science and religion? Sociology emphasizes social processes, values and norms, psychology addresses the individual’s behaviour, life history and inner world, while biology tries to find solutions by understanding the functioning of the nervous system. In spite of an intensifying dialogue among these fields, in essence they have different epistemological bases, and differing views of man and the world. The future of our mental health depends on the successful cooperation of these scientific areas.
20
11
01
28
Előadó
Életünk egyharmadát alvással töltjük. Minden harmadik ember alvászavarral küzd, ami jelentősen befolyásolja szellemi, érzelmi állapotát. Az alvás valódi értelmét mégsem ismerjük. Az újabb eredmények szerint az alvás aktív, magas fokon szervezett idegrendszeri tevékenység, mely szoros kapcsolatban van az alvást megelőző ébrenléttel. Az alvás neurobiológiájának megismerése közelebb visz magunk és az agy működésének megismeréséhez.

We spend half our lives sleeping. Every third person has a sleep disorder, which significantly affects their mental and emotional state. Yet, we do not know why we sleep. According to the latest research, sleeping is an intense and highly organised activity of the nervous system, closely connected to the waking state before sleep. Understanding the neurobiology of sleep is very helpful in understanding brain function.

Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
Jul 1, 2022 | 00:00 am
A koronavírus okozta veszteségek enyhítése és az egészségügyben dolgozók támogatása – e két cél érdekében kezdeményezett gyűjtést 2021-ben az MTA 194. közgyűlése. A beérkezett egyéni felajánlások alapján összegyűlt több mint 12 millió, az MTA hozzájárulásával együtt 20 millió forintot az[…]
Jun 28, 2022 | 00:00 am
Jun 27, 2022 | 09:30 am
Mikor és milyen célból alapították a legfontosabb tudományos társaságokat? Hogyan változott a felépítésük és szerepük az idők folyamán? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszol a nemzeti tudományos akadémiákat bemutató sorozatában Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és[…]
Jun 24, 2022 | 00:00 am
152 kutató nyerte el idén az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma döntése nyomán. Cikkünkben ismertetjük a támogatásra javasolt kutatók névsorát.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR