Janka Zoltán
20
06
11
27
Előadó
A membránkutatás legfrissebb felfedezései napjainkra forradalmasították a lipidkutatást. A sejtmembránok nagy számú egyedi lipidkombinációja nélkülözhetetlen számos életfunkció működtetéséhez. Egyre többet tudunk arról, hogy genetikai hajlam, egészségtelen táplálkozás vagy az öregedés során miképpen torzul membránjaink lipidmintázata. E kutatások eredményeképpen egyre valószínűbb, hogy membránhibáink az ún. lipidterápia segítségével célzottan kijavíthatóvá válnak majd.
A fallacy is falling. To speak metaphorically, for a long time we imagined cells as houses around which the cell membrane is a fence whose posts are made of uniform lipid molecules. However, as it has turned out, this "fence" is very much part of the house and the "fence posts" are unique and irreplaceable components of it. In the membrane of a eukaryotic cell, there are over 1,000 different types of lipids, and their individual structures are indispensable for the body's vital functions. For example, all living beings sense the stress caused by extreme changes in temperature through lipid-dependent mechanisms. A defining factor in the development of some major diseases (such as diabetes) is a characteristic pattern of damage to the lipids of the cell membrane. Thanks to developments in several branches of science, we are learning more and more about how genes or unhealthy eating habits can distort the pattern of lipids and the fine structure of cell membranes. What is more, it is increasingly likely that we will be able to repair defective membranes by targeting them with "lipid therapy".
Életünk tele van megpróbáltatásokkal, stressz-eseményekkel. Egyeseknél a látszólag ugyanolyan súlyos stressz-ingerek lelki zavarokhoz, pszichiátriai betegséghez vezetnek, míg mások könnyebben kiheverik őket. Az is előfordul, hogy egyazon személy különféle életperiódusaiban másként reagál ugyanarra a környezeti hatásra. Ezek mögött a jelenségek mögött nagy valószínűséggel biológiai és genetikai tényezők rejlenek, de az élettel járó "amortizáció" során is kifejlődhetnek. A kémiai ingerületátvivő anyagok eltéréseinek helyreállítására a hazai és nemzetközi innovatív kutatás-fejlesztések hatékony gyógyszereket biztosítanak.
Our lives are full of difficulties and stress. We all carry with us past experiences that we have worked through to a greater or lesser degree, and which affect our present and future life. So why is it that stressful stimuli of a similar magnitude can result in mental problems, or even psychiatric disorders, in one person, while other people can deal with them relatively easily? How is it that individuals respond differently to the same environmental factors at different stages of their lives? The answers are likely to involve biological factors, in particular changes in cerebral function. These changes may have genetic causes, but they can also arise because of a general "attrition" over the course of a person's life. This can involve changes in the functioning of the chemical transmitters (their production, release, transport, binding or breakdown) that are essential to effective communication between brain cells. Thanks to innovative research and development, which has a long tradition both in Hungary and abroad, we have at our disposal many effective medicines to help fix these problems.
20
06
12
11
Előadó
A művészi zenei alkotás máig legtipikusabb formája a kottaírással rögzített kompozíció, amelyet az előadó előbb elolvas és értelmez, majd újrateremt. A közönség számára a "mű" a meghallgatható, a felhangzó forma. Az igazi mestermű azonban ennél több: magasrendű intellektuális produktum, amelybe a komponista esetenként többszintes "üzenetet" kódolt. Az ilyen üzenetekről részben az előadó sem tud, mert a kottaírás ezeket nem tárja fel. A zenetudományi kutatás egyik legizgalmasabb feladata a kódolt, egyedi mestermű-üzenetek megértése, ebbe enged - kuriózumként - bepillantást az előadás. Zongorán közreműködik: Jandó Jenő.
To this day, most composers record their artistic creations in musical notation, which performers then read, interpret and re-create. For the audience, the "work" is the audible recreation of the composition. However, a true masterpiece is more than simply a performance. It is an intellectual creation of the highest order, often containing multiple "messages" that the composer has buried within it. It is possible that even the performer will be oblivious to some of these messages, as musical notation does not reveal them. One of the most exciting tasks for a musicologist is the decoding and interpretation of discrete messages hidden between the notes of a masterpiece. During such research, a lot can be gained from looking at the composer's earlier manuscripts, and through detailed analysis of the work itself. This lecture will focus on Béla Bartók's Sonata No.2 for Violin and Piano (1922). This composition may be reminiscent of the "slow-fresh" form of rhapsodies, while in fact it demonstrates a path of musical development from improvisation to standardized forms of expression. The work, influenced by folk music, also shows how a musical piece can begin with an ancient, raw idea and attain a high level of development wherein its structure contains motives and later adopts a chorus form.
Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Jul 30, 2021 | 00:00 am
A személyre szabott tanulás szolgálatába állított digitális technológiák, innovatív pedagógiai eszközök, problémamegoldó tevékenységen alapuló nyelvoktatás, a tanulási kudarcok megelőzése a tanulási környezet átalakításával – néhány kutatási téma azok közül, amelyeket összesen 199 millió forinttal támogat az Akadémia a 2021-ben új[…]
Jul 28, 2021 | 00:00 am
Megújul az MTA Vendégkutatói Programja, amely immár a teljes kutatói közösség számára kínál lehetőséget, hogy világviszonylatban is kiemelkedő külföldi kutatókat vonjanak be hazai kutatócsoportok munkájába.
Jul 26, 2021 | 10:45 am
A bölcsészet- és társadalomtudományokkal foglalkozó neves Brit Akadémia (British Academy) tagja lett É. Kiss Katalin nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Jul 22, 2021 | 00:00 am
Az éghajlatváltozás hatásait egy eddig még kevéssé vizsgált terület, a nagyskálájú légköri szennyeződésterjedés kapcsán tanulmányozta az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával Haszpra Tímea, az ELTE Elméleti Fizikai Tanszékének tudományos főmunkatársa. Kutatásai ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb „bolyaisokat” bemutató sorozatunkat.
Jul 20, 2021 | 00:00 am
A 19. század egyik kimagasló alakja, a költő, filozófus, kritikus, a hazai folklorisztika megalapozója, Erdélyi János és fia, Erdélyi Pál irodalomtörténész kéziratos hagyatékát mostantól az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye őrzi és gondozza. Az Erdélyi-tárban[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR