Czvikovszky Tibor
20
05
09
26
Előadó
A szabadgyökök szerepének megértése forradalmat jelentett az orvostudományban, és alapjaiban változtatta meg a betegségek kialakulásával és kezelésével kapcsolatos felfogásunkat. Az előadás a szabadgyökökkel kapcsolatos tudományos eredmények bemutatásán túl gyakorlati aspektusokat is tárgyal. A szabadgyökök biológiája olyan területekre enged bepillantást, mint a C-vitamin egészségvédő szerepe, az öregedés, a rák, a szívinfarktus, az agyvérzés és a vörösbor védő hatása…
Free radicals are short-lived oxygen- or nitrogen-based molecules that attack - by their chemical properties - various crucially important proteins, but are extinguished themselves as a result of those reactions. The understanding of the role of free radicals proved revolutionary in medical science, and fundamentally changed our approach to the development and treatment of illnesses. Today, the general audience is increasingly interested in free radicals as well. The biology of free radicals sheds new light on seemingly far-off areas, such as the health-protecting role of vitamin C, the biology of ageing, of cancer, of heart attacks, of strokes, and of diabetes, the protective effect of red wine, the increased protection of women against cardiovascular diseases, the new hypertension medicines, and Viagra, the magic pill for the treatment of impotency.
A mesterséges polimerek, a műanyagok döntő szerepet játszottak a 20. század technikai vívmányainak létrehozásában. A műanyagfogyasztásban a fejlődő világrészek lakosainak törekvése megállíthatatlan: ők is mobiltelefonra gyűjtenek, a jövőben gépkocsit szeretnének. Miből készüljön a műanyag a kőolaj utáni korban? Erről szól az előadás, szemügyre véve a fenntartható fejlődés követelményeit, a környezetvédelmet, a bio-kompatibilitást, a biomassza átalakítását és mindezek társadalmi-etikai vonzatát is.
Out of the engineering materials (metals, ceramics, and polymers), the lecture concerns synthetic polymers that played a decisive role in the creation of technological feats during the twentieth century. We get an overview of the development of plastics, their technical properties, and the conditions of their production. Today, and increasing amount of synthetic polymers are made from crude oil. It is a widely held notion that plastic is a typical material of the forced consumption levels of our globalized world, wasting the Globe's non-renewable raw material, and therefore having no place in sustainable growth. The use of plastic is indeed correlated with the affluence of a country, its GDP, and crude oil consumption. And the ambitions of developing continents are indeed unstoppable. This lecture will provide an answer to the question whether plastics should be made at all in the age after oil; considering the requirements of sustainable development, environmental protection, compatibility with nature, the conversion of bio-mass, and recycling. Finally, we will learn about the possibilities of producing environmentally friendly polymer composites that link natural and synthetic polymers in a new way.
20
05
10
10
Előadó
Az emberi társadalomban is, a világban is minden mindennel összefügg, egy bonyolult, mindent átszövő hálónak a része. Az elmúlt években a hálózatelmélet néhány megdöbbentő felfedezéssel ajándékozott meg bennünket: kiderült, hogy a természetben és a társadalomban megjelenő hálók zöme sokkal inkább hasonlít egymáshoz, mind azt valaha is remélhettük volna, és viselkedésük leírható néhány egyszerű törvénnyel. Az előadás e törvényszerűségek megértésének módjáról beszél.
"The world is small", we usually say when it turns out that in some way or another we have something to do with an apparent stranger. The world is small indeed, as the six billion members of mankind all know each other in a relational distance of just a few steps. Just as in human society, everything is connected with everything in the world, being parts of a complex and all-encompassing network. The very basis of our existence is a complex molecular network in our cells; our communication is carried by the telephone network, and we find information on the World Wide Web. In recent years, the theory of networks gave us some really surprising discoveries: it turned out that the majority of networks appearing in both nature and society is more similar than we had ever hoped, and their behavior can be described with a handful of simple laws. The understanding of these laws have fundamentally changed our approach to quite a few important phenomena around us, including the origin of micro-worlds, the vulnerability of networks, and the nature of cancer. The presentation outlines the science of network research and the extremely wide range of its applications.
Hátraugró
Tudományos blogok
Apr 28, 2021 | 15:18 pm
Érdemes-e COVID-19 keresőkutyák kiképzésével foglalkozni? Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, a malária, egyes ráktípusok, sőt, a citromfaültetvényeket károsító baktériumok és védett állatok szagának azonosítására. Elméletileg lehetséges, hogy a COVID-19 járványért felelős SARS-CoV-2 vírussal fertőzött embereket is kiszagolják. Feltéve, ha a vírus[…]
Apr 9, 2021 | 09:44 am
Kis pénz - sok halott Naponta megdöbbenve olvasom a koronavírusban elhunytak magas számát. Felmerült bennem, hogy nem járult-e hozzá a táppénz fizetésének jelenlegi rendszere a terjedéshez és a sok súlyos esethez.  [...] Bővebben!
Feb 26, 2021 | 11:45 am
Új cikk, új poszt Hosszabb szünet után egy ropogósan friss, elméleti cikk okán élesztem újra a blogot. A cikk két kevésbé ismert fogalom kapcsolatát tárja fel és a vezető játékelméleti lapban jelent meg. Miért ilyen fontosak az ilyen cikkek?  [...] Bővebben!
Feb 14, 2021 | 20:17 pm
A kutyák és emberek vándorlása Tizenegyezer évvel ezelőtt már legalább öt kutyacsoport különült el, ősi kutyagenomok elemzése alapján. E kutyacsoportok rendszerint az emberek vándorlásával együtt jelentek meg új területeken, máskor viszont nem. Az előbbire példa a földművelés terjedése tízezer évvel ezelőtt. A Közel-Keletről induló földműveseket[…]
MTA hírek
Sep 23, 2021 | 08:15 am
Tizenhárom fiatal kutató mutathatta be produkcióját a zsűrinek és a nagyközönségnek a FameLab tudománykommunikációs verseny magyarországi döntőjén. A győztes Radványi Ádám, a második helyezett Pásztor Kata, a közönségdíjas pedig Dörner Csenge lett. Az esemény videofelvétele elérhető cikkünkben, az MTA Youtube-csatornáján.
Sep 21, 2021 | 08:00 am
Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt[…]
Sep 20, 2021 | 08:54 am
Koszorúzással és emléküléssel tisztelegtek Széchenyi István életműve előtt születésének 230. évfordulója alkalmából. A Széchenyi Társaság hagyományos akadémiai ünnepségén Hudecz Ferenc, az MTA alelnökea „legnagyobb magyar” tetteit méltatva arról beszélt: Széchenyi azáltal emelkedett ki kortársai közül, hogya jövőbe tekintett.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR