Klaniczay Gábor
20
06
04
03
Előadó
A genetikailag módosított szervezetek, főként a növények társadalmi fogadtatása szélsőségek között mozog a teljes elutasítástól kezdve a korlátozás nélküli felhasználás szorgalmazásáig. Az géntechnológiai úton előállított növények termesztése egy évtized alatt elérte a 91 millió hektárt világszerte. Lesz-e ezeknek a precíziós növényeknek szerepe a világ élelmezésében, rejt-e kockázatot a környezetre és az ember egészségére a technológia széleskörű elterjedése?
Genetically modified (GM) plants have already been cultivated for more than ten years with commercial purpose. The initial 1.6 million hectare per year expanded to more than 91 million by now. The expansion of the plant species produced by precision plant improvement is characteristic mainly of the most developed and the fastest developing countries. But this cropland that can be considered significant by today is limited to four plant species: maize, soybean, cotton and rape. The plants are mainly resistant to the new and efficient herbicides and/or insects. This latter characteristic significantly reduces the amount of pesticides used in the cultures in question. This molecular plant improvement used more and more widely meets many challenges. It guarantees a supply with sufficient quality and quantity foodstuffs and industrial raw material for the ever growing population of the globe, with continuously decreasing water resources per head and changing environmental conditions, on more efficient and smaller agricultural cropland.
Koholt, mai szemmel képtelennek tűnő vádak alapján évszázadokon át tízezreket égettek el máglyán, miután szörnyű kínvallatással kényszerítették őket, hogy "bevallják" ördöggel kötött szövetségüket. Az emberi élet balszerencséinek ártó varázslattal, boszorkánysággal történő magyarázata a történelem előtti időkbe nyúlik vissza s helyenként egész napjainkig tovább él, de csak néhány válságos korszakban lett az efféle vádaskodásból tömeges, pánikszerű üldözés. Hogyan lett a késő középkorban és a kora újkorban a boszorkány figurája a legtöbbet hibáztatott bűnbak?
In Early Modern Times it was believed that witches gained their malefic skills through an alliance with the devil. Fearful visions of the witch-Sabbath developed towards the end of the Middle Ages; previously the Catholic Church had regarded beliefs such as that witches could fly only as superstitions. All the negative stereotypes related to the idea of witchcraft were supplemented by the rhetorical topos of medieval antifeminism. However, the unexpected spread of witch-hunting during the era of the Reformation and the Wars of Religion may have been due to natural disasters, economic crises and social tensions of Early Modern Times. This lecture gives an evaluation of the A large number of XVI-XVII century Hungarian witch trials were initiated during the XVI and XVII centuries in Hungary. This lecture gives a statistical evaluation of these trials and also analyses a few case studies. But the escalating witch-panic, one of the peaks of which was in Szeged in 1728, led to even fiercer scapegoating and accusations. Ethnology, anthropology, psychology, sociology and the theory of religions are all essential in order to understand the historical mechanisms of scapegoating and witchcraft.
20
06
04
24
Előadó
Mindmáig megfejtetlen, hogy az allergia miért lett az elmúlt évtizedek legdinamikusabban növekvő betegségcsoportja. Szerepet játszik ebben az öröklés, a gazdasági-szociális és a külső környezet, a lakáskörülmények, a családnagyság, a táplálkozás, a sérülékeny, sikerorientált, ezért sokszor frusztrálódó psziché, az orvosi ellátás elérhetősége és még sok más tényező is - de a pontos választ nem tudjuk: valószínűleg nincs is egyetlen helyes válasz.
The opinion frequently occurring even nowadays, that allergies are ridiculous diseases, in the same category as the viral flu, must be cleared up. Up until now, the question why allergies have become the most dynamically expanding disease group of the last decades lies unresolved. Genetics, socio-economical and external environment, housing conditions, the size of families, the vulnerable, success oriented, and as a result of this, frequently frustrated psyche, the availability of medical services and many other factors probably play a role in it - but the exact answer is not known. A single correct answer probably doesn't exist at all. The fast increase in the number of patients with allergies is not characteristic for the whole world, but mainly for industrially developed societies with high energy consumption, in which only a few people make their living from agriculture; most of them working in the service industries. Optimal, allergy-avoiding conditions must be provided to our children, from their conception until adulthood, and an environment- and health conscious way of thinking must be developed in them.
Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 17, 2022 | 18:57 pm
Félidő avagy így működik az econ job market A környezetemet már egy ideje izgalomban tartja, hogy ki jut tovább és ki esik ki és a végén ki az, aki magasba emelheti majd az iroda kulcsát. Mert hát miről is beszélnénk ha nem az econ job marketről, azaz közgázos[…]
Nov 7, 2022 | 14:36 pm
Észak dél ellen: így lett orosz-ukrán háború A XX. század második felében született európainak egy európai háború szinte elképzelhetetlen. Az orosz támadás kapcsán többen keresték - utólag - az előjeleket, mások hibáit. Azt már kevesebben vetették fel, hogy a "speciális hadműveletnek" éppen a stratégiailag elhibázott - és[…]
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
MTA hírek
Jan 24, 2023 | 00:00 am
Báldi András ökológust, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját választották a vezető európai kutatókat tömörítő Academia Europaea Élettudományi Osztálya Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekciójának vezetőjévé. A testület egyik fő célja, hogy tudományosan megalapozott tanácsokkal segítse az Európai Unió döntéshozóinak munkáját.
Jan 20, 2023 | 00:00 am
A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának ötödik estjére került sor 2023. január 16-án, hétfőn az MTA Székházban. Az esten koncertet adott Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szentpáli Roland tubaművész,[…]
Jan 12, 2023 | 10:26 am
2023. január 9-én Kaliforniában elhunyt Deák István, a magyar történészek korelnöke. A pályatársak nevében Pók Attila búcsúzik tőle.
Jan 11, 2023 | 10:41 am
A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy-Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság[…]
Jan 11, 2023 | 00:00 am
Klasszikus és kvantum Wasserstein-terek geometriája és kvantumdivergenciák – ez a kutatási témája Virosztek Dániel matematikusnak, aki a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával alakíthatott önálló kutatócsoportot. Mit jelentenek ezek a matematikai fogalmak, és milyen gyakorlati hasznosítása lehet az elméleti problémák[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR