Terminus | Leírás |
aegyptopithecus |
Egyiptom területén 30-35 millió évvel ezelőtt élt legelső emberszabású majom, aki fákon élt, testtömege 7 kg, agytérfogata 30 ml körül lehetett. |
ausztralopitekuszok |
A legősibb valódi emberfélék, akik 3,5 és 1,8 millió évvel ezelőtti időszakban Afrikában éltek. Már két lábon jártak, kőeszközöket használtak és készítettek, valószínűleg növényi táplálékot gyűjtöttek és elhullott állatokkal is táplálkoztak. |
csatornahatás |
A csatornahatás olyan véletlenszerű kényszerpályát jelent, ami meghatározza az adott élőlény vagy élőlénycsoport további evolúciójának irányát. |
diverzitás |
Biológiai sokféleség. |
dryopithecus |
Európában 14 és 10 millió évekkel ezelőtti időszakban élt emberszabású ősmajom nem. Magyarországi képviselője a Rudabányán megtalált Rudapithecus hungaricus, aki fák ágain négy lábon és függeszkedve közlekedett, testtömege 23-27 kg lehetett, puha növényi táplálékot fogyasztott, agytérfogata 300-320 ml volt, a hímek a nőstényeknél erősebbek és nagyobbak voltak. A Drypothecusok valószínűleg az emberhez, és az afrikai emberszabűsú majmokhoz, a gorillához és a csimpánzhoz vezető fejlődési vonalak közös őse lehetett. |
evolúció |
Folyamatos, időben megvalósuló változások sorozata, amelynek során a populációk öröklődő jellegei a környezeti véletlenszerű hatások között nemzedékről nemzedékre változnak. |
Fayum (Egyiptom) |
Fayum, Kairótól 96 km-re fekvő sivatag, ahol a kutatók két, 30-35 millió évvel ezelőtt élt, apró, majomszerű faj (Aegyptopithecus) fogait és állkapocscsontjait találták meg. |
Hernyák Gábor |
Az egykori rudabányai vasércbánya főgeológusa, aki a Vilmos-bányaterületen ősállatok csontjait gyűjtötte össze. A leleteket 1967-ben juttatta el Kretzoi Miklós paleontológushoz, aki a maradványok között az emberré válás korai szakaszának bizonyítékát ismerte fel. A csontokat meghatározva, egy állkapocs alapján új fajt írt le, Rudapithecus hungaricus Kretzoi néven, majd közel egy évtizeden át őslénytani ásatásokat folytatott a lelőhelyen. A már több mint kétszáz Rudapithecus maradvány nagyrészét Herrnyák Gábor találta meg. |
homo sapiens |
Értelmes ember, mai ember, anatómiai szempontból moder ember. Társadalmi lény, a közösen végzett munka, a tagolt beszéd és a gondolkodás jellemzi. Sajátos tulajdonságai: egyenes testtartás, két lábon járás, fejlett agykoponya (1300-1500 cm3), ennek megfelelően megnagyobbodott és különösen fejlett agyvelő, számtalan feltételes reflex és képesség az elvont fogalmak alkotására. |
invazív faj |
Nagymértékben elszaporodó, a körülményekhez leginkább alkalmazkodni képes, erőteljesen életteret nyerő faj. Növény- és állattársulások esetében általában nem őshonos, behurcolt fajról van szó, amely számára kedvező életkörülményeket talál az új helyen esetleg hiányzik a természetes ellensége. Az invazív fajok őshonos fajokat szoríthatnak ki versengés útján, így hosszabb távon csökkentik a társulás fajgazdagságát. |
kanópi |
A magas fák koronaszintje. |
Kretzoi Miklós (1907-2005) |
Geológus, paleontológus, a földtudományok doktora, nyugalmazott egyetemi tanár. Nevéhez fűződik a rudabányai ősi emberszabású leletek feltárása és közzététele, számos világhírű őslénytani élőhely kutatása, régészeti lelőhely csontanyagának feldolgozása. Rudabánya környékén tíz millió évvel ezelőtt olyan emberszabású majmok léteztek, melyek az emberré válás korai szakaszának jellegzetességeit viselték. A leleteket az 1960-as években a rudabányai lignitbánya főgeológusa, Hernyák Gábor találta meg, és juttatta el Kretzoi Miklóshoz, aki akkor a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos kutatója volt. Ősmaradványok, köztük csontok és egy állkapocs került elő. Ennek alapján Kretzoi Miklós új emberszabású majomfajt írt le, a Rudapithecus hungaricust. A tudós 1970-től 78-ig vezette a rudabányai ásatásokat. Ebben az időszakban 75 főemlős maradványai kerültek felszínre, de még 2000-ben is találtak újabb, tízmillió éves csontokat. Kretzoi Miklós kutatásainak összefoglaló kötetét 2003-ban jelentette meg a Magyar Nemzeti Múzeum. |
Leatoli (Tanzánia) |
A 2-3 millió évvel ezelőtt élt ausztralopitekuszok lábnyomait megőrző lelőhely. A felnőtt és fiatal egyedek lábnyoma bizonyítja, hogy az emberré válás során már ekkor kialakult a felegyenesedett, létlábon járás. |
lemeztektonika |
A Földön a kőzetburokát egy nehezebb, és mélyebben, valamint egy könnyebb, és a felszínhez közelebbi, könnyebb fajsúlyú kőzelemez alkotja. A lemezek az alattuk történő megolvadt kőzet áramlása következtében állandó mozgásban vannak, aminek következtében a kontinensek és az óceánok területe és elhelyezkedése a Földön állandóan változik. |
Neander-völgyi ősember |
A neander-völgyi ember nagyrészt Európában élt a 250 és 30 ezer évekkel ezelőtti időszakban. A hideg, tundrai és kontinentális sztyepp környezetéhez alkalmazkodott, erős izomzatú, zömök testfelépítésű, erőteljes homolkereszt viselő emberfaj volt, aki kihalása előtt kb. 5-10 ezer éven át egyidőben élt az Európába bevándorolt Homo sapiens-sel. |
ökoszisztéma |
életközösség |
Rudabánya |
3100 lakosú nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén a településről elnevezett hegység egyik völgyében. Rudabányán működik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum, amely hazánk egyik legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye. A múzeum Földvári Aladár geológusról elnevezett kiállítótermében gazdag ásvány- és őslénykiállítás látható, köztük a világhírű Rudapithecus-leletek másolatai. |
rudapithecus hungaricus |
A tíz millió évvel ezelőtt élt, Rudabányán megtalált emberszabású ősmajom. Lásd Dryopithecus. |
sivapithecus |
Kihalt főemlősnem, a miocén korban (13 és 5 millió évvel ezelőtt) élt, az orangután közvetlen ősének tartják. |