Az USA 2020-ra világelső szeretne lenni a felsőoktatási diplomások számát tekintve. Ezt a célt nem csak nagyon sok pénzzel, de okos finanszírozás-politikával is megtámogatta. A négy év alatt a felsőoktatás fejlesztésére mintegy 2 milliárd USD-t, majdnem 400 milliárd forintot szánnak, – összehasonlításképpen, 2009-ben 252 milliárd forintot költöttünk a felsőoktatás finanszírozására. E program részeként az intézmények tananyag- és kurrikulumfejlesztésre is pályázhatnak, az így létrejött oktatási anyagokat viszont meg kell nyitniuk mindenki előtt. A pályázat előírásainak megfelelően mindenki köteles CC-Nevezd meg! licenc alatt elérhetővé tenni az oktatási anyagokat. Ez a Creative Commons licencek közül a legnagyobb szabadságot engedélyező licec-fajta, egyedül az eredeti szerző megnevezését írja elő. Nem tiltja tehát sem az így közzétett anyagok feldolgozását, átdolgozását, sem az eredetik és az adaptációk kereskedelmi célú felhasználását.

Az Egyesült Államok kormánya nem sokkal van lemaradva a legprogresszívabb felsőoktatási intézményektől, melyek közül sokat már évek óta eléretővé és felhasználhatóvá teszik az oktatásban felhasznált anyagaik (szövegeik, tanmeneteik, segédanyagaik) egy részét. A legnagyobb hírű ilyen kezdeményezés a Massachusetts Institute of Technology OpenCourseWare programja, mely a világ egyik legjobb műegyetemének oktatásban használt anyagait teszi a világ számára újra-felhasználhatóvá.

Nem egy BME-s kurzusunk kidolgozásához magunk is merítettünk az MIT anyagaiból. Nem is nagyon volt más választásunk: hallgatóinknak nem csak versenyképes, de a világ élvonalába tartozó egyetemeivel legalább részben csereszabatos tudást kell tudnunk nyújtani. Az oktatási anyagok elérhetősége, újra-felhasználhatósága épp e cél elérésében segít, nem csak az USA-n belül, de például Magyarországon is.

Két kérdésem van ezek után a tisztelt olvasóhoz:

• vajon mi kell ahhoz, hogy a magyar pályázati rendszerben is meghonosodjék, hogy a közpénzből előállított oktatási, kulturális, tudományos eredmények, anyagok hasonló feltételek mentén legyenek mindenki számára szabadon felhasználhatók?

• Ön, kedves oktató, kutató, használt-e CC alatt közzétett anyagokat saját munkájában? Össze tudjuk gyűjteni a magyarországi, szabadon elérhető oktatási anyagokat?

Ui: egy az előzőektől független hír: a Nyílt Társadalom Alapítvány idéntől lehetővé teszi (de nem írja elő) az ösztöndíjasainak, hogy a kutatási munkájuk eredményeképpen előálló szellemi javakat CC licenc alatt tegyék közzé. Az egyelőre kísérleti jelleggel elindult programot nagy érdeklődés övezi a szervezeten belül. A Soros Alapítvány is felismerte azt, amit az amerikai kormány: ha maximálni akarja a támogatása segítségével létrejött anyagok társadalmi hatását, szabadon kell őket engednie.