Tudomány és szabályozás
Hogyan változik, hogyan kell változzon a tudományos tartalmak hozzáférhetősége az internet korában? Mi az a Creative Commons, a Science Commons, a nyílt archívum, a szabad hozzáférés? Milyen hatással lehet a tudományos kutatásra az adatszuverenitás? E kérdéseket tárgyalja a tudomány és szabályozás rovat.Az USA 2020-ra világelső szeretne lenni a felsőoktatási diplomások számát tekintve. Ezt a célt nem csak nagyon sok pénzzel, de okos finanszírozás-politikával is megtámogatta. A négy év alatt a felsőoktatás fejlesztésére mintegy 2 milliárd USD-t, majdnem 400 milliárd forintot szánnak, – összehasonlításképpen, 2009-ben 252 milliárd forintot költöttünk a felsőoktatás finanszírozására. E program részeként az intézmények tananyag- és kurrikulumfejlesztésre is pályázhatnak, az így létrejött oktatási anyagokat viszont meg kell nyitniuk mindenki előtt. A pályázat előírásainak megfelelően mindenki köteles CC-Nevezd meg! licenc alatt elérhetővé tenni az oktatási anyagokat. Ez a Creative Commons licencek közül a legnagyobb szabadságot engedélyező licec-fajta, egyedül az eredeti szerző megnevezését írja elő. Nem tiltja tehát sem az így közzétett anyagok feldolgozását, átdolgozását, sem az eredetik és az adaptációk kereskedelmi célú felhasználását.
Majd másfél milliárd forintos tartalékot kell képeznie a Magyar Tudományos Akadémiának a most létrehozandó 250 milliárdos stabilitási alap keretében. A tervek szerint a felsőoktatásból 3 év alatt mintegy 88 milliárd forintot vonnak ki. Ezek a hírek elgondolkodtattak arról, hogy egy egyre szűkülő forrásokkal megvert helyzetben mik azok a rejtett tartalékok, amikkel a tudományos kutatás és a felsőoktatás feltételeit – ha csak minimális szinten is, de – javítani lehet.
