A gyógyszermolekulák kombinációinak egymást erősítő vagy gyengítő hatását laboratóriumi robot segítségével vizsgálja Papp Balázs szegedi biológus, aki az MTA Lendület-programja segítségével alapított kutatócsoportot a Szegedi Biológiai Központban. A fiatal kutató "A génkölcsönhatások rendszerbiológiája" címmel tartott előadást az SZBK hagyományos tudományos seregszemléjén, a Straub-napokon.
[forrás: MTA]
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja intézményalapító főigazgatója, Straub F. Brunó tiszteletére minden esztendőben megrendezi a Straub-napokat. Az idei konferencia kiemelt témájául a rendszerbiológiát választották. A tudományos ülés szervezésével nem véletlenül bízták meg a Biokémiai Intézet igazgatóját, Pósfai Györgyöt és munkatársát, Papp Balázst, hiszen ezúttal a Lendület-program által támogatott kutató manchesteri tanulmányútjáról hozott témája került az érdeklődés középpontjába.
Mesterséges intelligencia a gyógyszerkutatás szolgálatában
Papp Balázst, a számítógépes rendszerbiológiai csoport vezetőjét arról kérdeztük, hogyan sikerült a hazai intézetbe átültetnie és továbbfejlesztenie a külföldi tapasztalatokat?
- A Manchesterből hozott anyagcsere-modellekre építettük a további munkát, de Pál Csabával együtt új témát indítottunk: a gyógyszerhatóanyagok kölcsönhatásaival kezdtünk foglalkozni. A nehézség abból adódik, hogy ha van húsz hatóanyagunk, akkor a lehetséges kombináció száma hatalmas, kísérleti módszerekkel ezeket kiszámolni lehetetlen. Ehhez használjuk föl a mesterséges intelligencia eljárást, ez alkotja munkánk informatikai részét. Olyan hatóanyagkombinációkat keresünk, amelyek egymás hatását erősítik.
- Mi a jelentősége ennek az új módszernek?
- Automatizált eljárással, laboratóriumi robot segítségével nemcsak páros, hanem több elemből álló kombinációkat is vizsgálni tudunk. Ennek főként a gyógyszerfejlesztésben lehet óriási a jelentősége, hiszen azt tudjuk, hogy egyetlen gyógyszermolekula hogyan befolyásolja egy baktérium növekedését, arról viszont kevés ismeretünk van, mi történik, ha 2-3 hatóanyagot alkalmazunk. Az antibiotikumok kölcsönhatásáról például keveset tudunk, holott egymást hatását erősíthetik, gátolhatják.
- E módszer kidolgozására a Lendület-program révén öt éven át évi 30 millió forintot kap a csoport. Mire fordítják ezt az összeget?
- A csoportban ma már együtt dolgozunk három biológus PhD-hallgatóval, egy segédmunkatárssal, van informatikusunk, de keresünk még számítástechnikában járatos posztdoktort is. A támogatásból be tudjuk szerezni a kutatómunkához szükséges eszközöket és fedezzük a munkatársak bérét is.
A 2001-ben biológia-fizika szakos tanári diplomát szerzett Papp Balázst különösképpen az evolúciógenetika és a bioinformatika érdekelte. Első munkahelyén, Szathmáry Eörscsoportjában az akkor már doktorandusz Pál Csabával együtt dolgoztak a genomok vizsgálatán. Az ő kapcsolatai révén kapcsolódott be Papp Balázs is az Angliában folyó kutatásokba. Egy sikeres pályázat után Bath-ban, az egyetemen mint PhD-hallgató folytathatta kutatásait. Doktori fokozata megszerzése után az ELTE-n dolgozott, majd két évet töltött Manchesterben, ahol főként rendszerbiológiával foglalkozott.
A Straub-napok szép hagyománya, hogy az SZBK akadémikusai által legsikeresebbnek ítélt kutatónak a főigazgató átadja a Straub- emlékplakettet. Az idén Hideg Éva, a növénybiológiai intézet munkatársa vehette át a kitüntetést Dudits Dénestől. A Farkas Tibor- emlékplakettet Szigeti András (PTE KK Onkoterápiás Intézet) érdemelte ki, melyet a Straub Örökség Alapítvány kuratóriumának elnöke, Vígh László nyújtott át. A díjazottak ezután tudományos előadásban számoltak be kutatási eredményeikről.
A háromnapos rendezvényen több szekcióban mintegy negyven előadást tartottak az SZBK munkatársai, s az egyes intézetek kutatói csaknem 30 poszteren mutatták be munkájukat.
