Tudomány és szabályozás
Hogyan változik, hogyan kell változzon a tudományos tartalmak hozzáférhetősége az internet korában? Mi az a Creative Commons, a Science Commons, a nyílt archívum, a szabad hozzáférés? Milyen hatással lehet a tudományos kutatásra az adatszuverenitás? E kérdéseket tárgyalja a tudomány és szabályozás rovat.Beköszöntő, melyben e rovat szerkesztője üdvözli, és rögtön egy utazásra is meghívja a nagyra becsült olvasót. Szó esik még némely Mélyreható és Radikális Változásokról, Melyek Mindent Óhatatlanul Átalakítanak, és Amelyek Megértése Nélkül Élni Talán Nem Is Érdemes.
Második rész, melyben az olvasó megismerkedhet a Creative Commons-szal, és ennek nyomán azt is eldöntheti, hogy él-e azokkal a szabadságokkal, melyek váratlan módon az ölébe pottyantak.
Az ME 2.0 előadássorozat első előadásában Barabási-Albert László az emberi viselkedés előrejelezhetőségéről beszélt. Az előrejelzések pontosságát leginkább az a tényező befolyásolja, hogy mennyi múltbéli adatra támaszkodhatunk az predikcióra használt modell megalkotása során. Az a tény, hogy az információs társadalomban az emberi létezésünk egyre nagyobb hányada zajlik a digitális kommunikációs felületeken, azzal az eredménnyel is jár, hogy e területeken korábban elképzelhetetlen mennyiségű és mélységű adat keletkezik a cselekvéseinkről, rólunk.
Ez alkalommal az olvasó megismerheti a kulturális javakhoz szabad hozzáférést biztosító eszközök kialakulásának történetét.Hősünk Richard Stallman, aki 1989-ben létrehozza a GNU GPL-t, és ezzel történelmet ír.
Az előző cikkekben volt már szó a Science Commons-ról. Itt az alkalom, hogy alaposabban is megismerkedjünk ennek a mozgalomnak a célkitűzéseivel.
