A részecskefizikai kutatások gyakorlati hasznáról |
 ENG |
2009-ben elindult a CERN nagy hadronütköztetője, a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Az itt várt új fizikai eredmények alapvetően módosíthatják az anyag legmélyebb szerkezetéről és az univerzum születéséről alkotott képünket. Az új fizikai jelenségek méréséhez korábban megvalósíthatatlannak tűnő detektorrendszereket fejlesztettek ki, amelyek teljesen újszerű
informatikai megoldásokat igényelnek. Az így született innovációs termékeket genetikai kutatásokban, orvosi diagnosztikában, nagyméretű adatbázisok feldolgozásában vagy a biztonságtechnológiában használhatják. Milyen kihívásokat jelentenek a fizikai kísérletek által támasztott igények a csúcstechnológiákat fejlesztő és gyártó cégek és intézmények számára? Milyen példák vannak erre Magyarországon? Milyen hazánk és a CERN viszonya, miért fontos, hogy a CERN tagjai között maradjunk? Mit kapnak a kutatók és a diákok a világ egyik legnagyobb tudományos intézményétől, és hogyan hasznosítják ezt a tudást itthon? Hogyan erősíthetik az eredmények a tudományos kutatásokba vetett bizalmat?
Towards totality? – The Large Hadron Collider Ring of CERN promotes theoretical physics |
 HUN |
Az előadáshoz kapcsolódó előadások:
agrártudomány
bölcsészettudomány
hittudomány
műszaki tudomány
művészet
orvostudomány
társadalomtudomány
természettudomány
Egyéb
A Déli Körvasút ötlete egyidős Budapesttel: összekötni a számtalan kisebb-nagyobb pályaudvart, hogy átszállás nélkül lehessen Vácról Pécsre, Győrről Szolnokra, vagy Debrecenből Siófokra jutni. Mint Vitézy Dávid írásából kiderül, az ötlet lassan a megvalósulás útjára léphet, konkrét tervek vannak: a fejlesztés[…] 
A cikk a Qubit számára íródott.Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével[…] A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.
Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.
„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”
Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével
