vitarésztvevő

Fél évszázada keressük a Földön kívüli életet és a Földön kívüli értelmet, erőfeszítéseinket azonban eddig nem koronázta siker. Mi lehet ennek az oka? Ma már tudjuk, hogy galaxisunkban, a Tejútrendszerben a bolygók jelenléte általános a csillagok körül, és a becslések szerint a csillagok negyede körül Föld típusú planéta is keringhet. Ha ilyen sok a bolygó, miért nem találtunk még életet és értelmet máshol? Lehetséges, hogy az élet sok helyen kialakult, magasabb szintre fejlődni azonban csak néhány bolygón – esetleg csak a Földön – tudott? Lehetséges, hogy nem a megfelelő módszerekkel keressük a hozzánk hasonló civilizációkat? Ha mégis sikerülne ilyet találni, milyen tudományos és társadalmi következményei lennének a Földön? Mi lenne a társadalom reakciója a különböző típusú felfedezések esetén? Üzenjünk mi is, vagy inkább lapítsunk?

Learning about the universe has always been one of the biggest challenges for mankind and the most interesting areas of research. Thanks to increasingly sophisticated astronomic telescopes, space telescopes and instruments, today astronomy is developing at an unprecedented pace. One of the most interesting areas is the study of planets outside the Solar System, where we have already come close to identifying planets similar to the Earth and systems similar to our Solar System.

Az előadóhoz kapcsolódó további előadások:

Hátraugró
Tudományos blogok
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
Dec 30, 2021 | 19:58 pm
English text belowA szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. Amikor beszélgetés során egymás szemébe nézünk, jelezzük, hogy figyelünk egymásra. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk. Az ELTE etológusainak új kutatása szerint a rövid orrú,[…]
MTA hírek
May 25, 2022 | 08:03 am
A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának harmadik estjére került sor 2022. május 23-án az MTA Székházban. Az est társrendezője a Magyar Művészeti Akadémia és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ volt.[…]
May 19, 2022 | 00:00 am
A kutatóprofesszort, az Akadémia egykori főtitkárát, az Agrártudományok Osztályának korábbi elnökét a tiszteletére rendezett,„A talajtermékenység fenntartása nélkülözhetetlen természeti erőforrásaink hosszú távú megőrzésében” címmel tartott tudományos tanácskozáson köszöntötték az MTA Székház Dísztermében.
May 18, 2022 | 08:54 am
A SAPEA (Science Advice for Policy by European Academies) és a Magyar Tudományos Akadémia közös szervezésében mutatják be a SAPEA Improving Cancer Screening in the European Union című jelentését az Akadémia Székházában.A rendezvényen a jelentés elkészítésében közreműködő szakértők előadásait kerekasztal-beszélgetés[…]
May 18, 2022 | 00:00 am
Idén ünnepeljük Lónyay Menyhért születésének kétszázadik évfordulóját. A dualizmus korának jelentős alakjára emlékeztek azon az akadémiai rendezvényen, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia és a Tuzsér Községért Közalapítvány szervezett. Emlékbeszédében Freund Tamás, az MTA elnöke olyan hazafiként méltatta Lónyayt, mint akinek[…]
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR