vitarésztvevő

Fél évszázada keressük a Földön kívüli életet és a Földön kívüli értelmet, erőfeszítéseinket azonban eddig nem koronázta siker. Mi lehet ennek az oka? Ma már tudjuk, hogy galaxisunkban, a Tejútrendszerben a bolygók jelenléte általános a csillagok körül, és a becslések szerint a csillagok negyede körül Föld típusú planéta is keringhet. Ha ilyen sok a bolygó, miért nem találtunk még életet és értelmet máshol? Lehetséges, hogy az élet sok helyen kialakult, magasabb szintre fejlődni azonban csak néhány bolygón – esetleg csak a Földön – tudott? Lehetséges, hogy nem a megfelelő módszerekkel keressük a hozzánk hasonló civilizációkat? Ha mégis sikerülne ilyet találni, milyen tudományos és társadalmi következményei lennének a Földön? Mi lenne a társadalom reakciója a különböző típusú felfedezések esetén? Üzenjünk mi is, vagy inkább lapítsunk?

Learning about the universe has always been one of the biggest challenges for mankind and the most interesting areas of research. Thanks to increasingly sophisticated astronomic telescopes, space telescopes and instruments, today astronomy is developing at an unprecedented pace. One of the most interesting areas is the study of planets outside the Solar System, where we have already come close to identifying planets similar to the Earth and systems similar to our Solar System.

Az előadóhoz kapcsolódó további előadások:

Hátraugró
Tudományos blogok
Nov 7, 2022 | 14:36 pm
Észak dél ellen: így lett orosz-ukrán háború A XX. század második felében született európainak egy európai háború szinte elképzelhetetlen. Az orosz támadás kapcsán többen keresték - utólag - az előjeleket, mások hibáit. Azt már kevesebben vetették fel, hogy a "speciális hadműveletnek" éppen a stratégiailag elhibázott - és[…]
Dec 30, 2021 | 20:33 pm
Researchers at the ELTE Department of Ethology in Budapest observed 32 dogs during separation from the owner and retested them two years later. They found that 41% of dogs were stable, 38 % improved, 16 % worsened in separation behaviour.[…]
Dec 30, 2021 | 20:19 pm
English text belowAz öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében az ELTE kutatóinak legújabb vizsgálata szerint. Így a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos[…]
Dec 30, 2021 | 20:00 pm
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították[…]
MTA hírek
Dec 7, 2022 | 10:06 am
Az idei Tudományos Világfórum főcíme „Tudomány a társadalmi igazságosságért” („Science for Social Justice”). Az eseményt 2022. december 6. és 9. között rendezik meg a dél-afrikai Fokvárosban.
Dec 7, 2022 | 08:15 am
Alapos előkészítés és független testületi értékelés után elnöki döntéssel három nagy nemzeti program kezdi meg a működését: a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program 4 alprogramja, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program Fenntartható technológiák alprogramja és a Nemzeti Agykutatási[…]
Dec 5, 2022 | 00:00 am
A világ legrangosabb tudománydiplomáciai fóruma idén újabb fontos epizódjához érkezik: első alkalommal látogat az afrikai kontinensre. Az eseményt 2022. december 6. és 9. között rendezik meg a dél-afrikai Fokvárosban. Az idei Tudományos Világfórum főcíme „Tudomány a társadalmi igazságosságért” („Science for[…]
Dec 4, 2022 | 11:42 am
Életének 75. évében, 2022. november 21-én elhunyt Szalai Júlia szociológus, a hazai szociológiai kutatások kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Szelényi Iván akadémikus emlékezik rá.
Dec 3, 2022 | 09:42 am
Az Akadémia korábbi elnöke, Abel-díjas matematikus a magyar tudomány kategória idei díjazottja.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR