vitarésztvevő

Az öregedés időszaka mindenképp eljön az ember életében. Min múlik az, hogy mely életkortól számítjuk az időskor kezdetét és miként változik ez a várható életkor függvényében? Vajon a testi és lelki működés leromlása kötelező velejárója-e ennek az időszaknak? Mit tehet a család, s mit tehetnek a szakemberek annak érdekében, hogy az öregedés időszaka kiteljesedést, s ne kiüresedést hozzon? Pszichiáter, öregedéskutató, szakpszichológus, kultúrantropológus és civil aktivista beszélget e roppant komplex társadalmi problémáról.

There are many mistaken beliefs about ageing; one of them is that it is naturally accompanied by mental decline. In reality, there is a wide spectrum of changes ranging from physiological, “age-dependent” forgetfulness through slight cognitive disorders to mental decline and dementia. The most common cause of dementia is the “illness of the century”: Alzheimer’s disease, the symptoms of which people often mistakenly find in themselves, while others do not think of it even if a relative has already reached a seriously retarded mental state. There are several well-defined research models of the disease that also lay the foundations of its therapy. Dementia screening tests often identify reversible causes. Life quality can be improved by complex care even in the case of a progressive process. Mental and physical training, healthy lifestyle and control of risk factors can not only slow down ageing, but may also delay the appearance of dementia.

Az előadóhoz kapcsolódó további előadások:

Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Dec 13, 2018 | 11:22 am
Török Ádám akadémikussal, az MTA főtitkárával készített interjút december 12-én a Klubrádió. Az akadémiai vezető a rendkívüli közgyűlés utáni helyzetről, a várható folytatásról beszélt. Cikkünkből a teljes felvétel meghallgatható.
Dec 13, 2018 | 09:54 am
A Magyar Tudományos Akadémia 2018. december 6-án tartotta 190., rendkívüli közgyűlését az MTA Székházában. A közgyűlésen történt eseményekről korábban részletesen beszámoltunk, ebben a cikkben Lovász László zárszóként elmondott beszédének hangfelvételét közöljük.
Dec 11, 2018 | 15:22 pm
Dec 11, 2018 | 15:06 pm
Hányszor és hova, milyen okokból és körülmények közepette szállították koronánkat idegen földre, majd miként tért haza, és mindez hogyan befolyásolta Magyarország mindenkori históriáját?
Dec 10, 2018 | 18:26 pm
Ide kattintva elérheti a rendkívüli közgyűléssel kapcsolatos anyagainkat.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR