vitarésztvevő

Az öregedés időszaka mindenképp eljön az ember életében. Min múlik az, hogy mely életkortól számítjuk az időskor kezdetét és miként változik ez a várható életkor függvényében? Vajon a testi és lelki működés leromlása kötelező velejárója-e ennek az időszaknak? Mit tehet a család, s mit tehetnek a szakemberek annak érdekében, hogy az öregedés időszaka kiteljesedést, s ne kiüresedést hozzon? Pszichiáter, öregedéskutató, szakpszichológus, kultúrantropológus és civil aktivista beszélget e roppant komplex társadalmi problémáról.

There are many mistaken beliefs about ageing; one of them is that it is naturally accompanied by mental decline. In reality, there is a wide spectrum of changes ranging from physiological, “age-dependent” forgetfulness through slight cognitive disorders to mental decline and dementia. The most common cause of dementia is the “illness of the century”: Alzheimer’s disease, the symptoms of which people often mistakenly find in themselves, while others do not think of it even if a relative has already reached a seriously retarded mental state. There are several well-defined research models of the disease that also lay the foundations of its therapy. Dementia screening tests often identify reversible causes. Life quality can be improved by complex care even in the case of a progressive process. Mental and physical training, healthy lifestyle and control of risk factors can not only slow down ageing, but may also delay the appearance of dementia.

Az előadóhoz kapcsolódó további előadások:

Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Oct 11, 2018 | 00:00 am
„Az olasz gondolkodás történetével foglalkozó munkáiért” Kelemen János akadémikus kapta az idei Galilei-díjat. Az elismerést október 6-án Pisában adták át az MTA rendes tagjának, az ELTE professor emeritusának.
Oct 4, 2018 | 14:19 pm
Az mta.hu kérdéseire Lovász László, az MTA elnöke válaszolt.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR