akadémikus, az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese
Az ELTE fizikus szakán végzett 1986-ban. 2010 óta az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet igazgatóhelyettese. Fő kutatási területe az elemi részecskék közötti erős kölcsönhatás és az erősen kölcsönható anyag tulajdonságainak elméleti és kísérleti vizsgálata. 1986 óta a KFKI RMKI-ban kutat, több évet töltött vendégkutatóként az USA-ban a Duke, Texas A&M, Kent és Columbia Egyetemeken. 2005 óta a magyar ALICE csoport vezetője a CERN LHC gyorsító mellett folyó nagyenergiás kísérletben. 1992-től az MTA kandidátusa, 2000-től az MTA doktora, 2010-től az MTA levelező tagja. Elméleti eredményeiből 150 tudományos cikk jelent meg, továbbá a CERN NA49 és az ALICE kísérletek résztvevőjeként közel 100 kísérleti cikk szerzői közt szerepel. Hivatkozásainak száma több mint 6000, h-faktora 44. 1989 óta tanít az ELTE-n nagyenergiás magfizikát, 2000 óta az ELTE magántanára.
agrártudomány
bölcsészettudomány
hittudomány
műszaki tudomány
művészet
orvostudomány
társadalomtudomány
természettudomány
Egyéb
A Déli Körvasút ötlete egyidős Budapesttel: összekötni a számtalan kisebb-nagyobb pályaudvart, hogy átszállás nélkül lehessen Vácról Pécsre, Győrről Szolnokra, vagy Debrecenből Siófokra jutni. Mint Vitézy Dávid írásából kiderül, az ötlet lassan a megvalósulás útjára léphet, konkrét tervek vannak: a fejlesztés[…] 
A cikk a Qubit számára íródott.Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével[…] A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.
Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.
„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”
Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével
