a zürichi Műszaki Egyetem építészetelmélet professzora
Egyetemi tanár, a svájci ETH Zürich építészetelmélet professzora. Tudományos szakterülete Kelet- és Közép-Európa 19. és 20. századi építészettörténete, az építészetelmélet története és az építőanyagok és szerkezetek ikonológiája. Kutatásainak jelentős szerepe volt az építészettörténet transznacionális hatásmechanizmusainak feltárásában. Hét évig kutatott és tanított az Egyesült Államokban. Oktatói tevékenysége mellett több mint 20 könyv és 200 publikáció szerzője és szerkesztője, több szakmai folyóirat szerkesztőbizottsági tagja és nemzetközi konferenciák szervezője. 2003-2004-ben a MOME Budapest vendégprofesszora volt.





A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.
Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.
„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”
Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével