vitarésztvevő

Gutenberg kora óta számos forradalmat élt meg a könyvkiadás, az eltelt évszázadok óta folyamatosan változik a könyv és így az olvasás is. Ma már nem kell sokat beszélni az analfabétizmusról, mégis egyre kevesebbet olvasunk. Bár a betű ismerete alapkészség, és nincs olyan téma, amihez ne lenne könyvtárnyi irodalom, mégis: mióta digitalizálták a betűt, a könyv, és vele együtt az olvasás egyre mostohább sorsra jut. Kérdés persze az, hogy csupán az olvasási szokások változnak, vagy a könyvtárosok, kiadók okkal kongatják a vészharangot: hiába a temérdek, színes, okos kiadvány, mi emberek lustulunk, az internetes böngészés, vagy az interaktív tévézés átveszi a hatalmat a nyomtatott szellem, a könyv felett.

Az előadóhoz kapcsolódó további előadások:

Hátraugró
Tudományos blogok
MTA hírek
Jun 24, 2019 | 16:25 pm
2019. június 23-án, életének 75. évében elhunyt dr. Inzelt Péter, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (MTA SZTAKI) korábbi igazgatója, az ELTE címzetes egyetemi tanára.
Jun 20, 2019 | 00:00 am
A magyar tudományosság és bölcsészettudományok egyik nagy adósságát, a Szent Korona és a magyar uralkodókoronázások 1526 és 1916 közötti történetét tárja fel az MTA Lendület programjának támogatásával Pálffy Géza történész és kutatócsoportja. Bemutatjuk Az Akadémiai Dolgozók Fóruma videósorozatának újabb részét.
Jun 19, 2019 | 13:49 pm
A pécsi tudósok kérik a döntéshozókat, hogy a törvényjavaslatot vegyék le a napirendről és induljon egy széleskörű társadalmi egyeztetés a kutatói közösség valamennyi résztvevőjének bevonásával. Korábban a Debreceni Egyetem számos professzora, és az ELTE Természettudományi Karának több egyetemi tanára csatlakozott[…]
Jun 19, 2019 | 09:36 am
Több ponton ellentétes Magyarország Alaptörvényével, sérti a jogbiztonság követelményét, a tulajdonhoz való jogot, valamint a tudományos kutatás szabadságát és autonómiáját – indokolta az Országgyűlés Kulturális Bizottsága előtt elmondott felszólalásában Lőrincz Viktor, az Akadémiai Dolgozók Fórumának képviselője azt, miért nem szolgálja[…]
Jun 19, 2019 | 00:00 am
A magyar kutatócsoportok nemzetközi versenyképességét erősítő program támogatásával újabb hét nemzetközi hírű vendégprofesszor vehet majd részt akadémiai kutatóközpontok és -intézetek munkájában.
Érdekességek

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.

Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.

A tüskevári hangulatban eltöltött gyermekkori nyarak jó alapot adtak a később orvoskutatóként is nevet szerző Buday Lászlónak, aki a Lendület program keretében a növekedési faktorok jelátviteli pályáit kutatja, magánemberként pedig a finom halászlét kínáló éttermeket.
Interjú Stipsicz András matematikussal, a Lendület program nyertesével arról, hogy miben segítheti a Lendület program a matematikusokat, miért érdekes és miért lehet hasznos a többdimenziós felületek kutatása.

„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”

Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével

ESEMÉNYNAPTÁR