Miért olvasunk egyre kevesebbet? A könyvtárak szerepvállalásának alternatívái |
![]() ENG |
Gutenberg kora óta számos forradalmat élt meg a könyvkiadás, az eltelt évszázadok óta folyamatosan változik a könyv és így az olvasás is. Ma már nem kell sokat beszélni az analfabétizmusról, mégis egyre kevesebbet olvasunk. Bár a betű ismerete alapkészség, és nincs olyan téma, amihez ne lenne könyvtárnyi irodalom, mégis: mióta digitalizálták a betűt, a könyv, és vele együtt az olvasás egyre mostohább sorsra jut. Kérdés persze az, hogy csupán az olvasási szokások változnak, vagy a könyvtárosok, kiadók okkal kongatják a vészharangot: hiába a temérdek, színes, okos kiadvány, mi emberek lustulunk, az internetes böngészés, vagy az interaktív tévézés átveszi a hatalmat a nyomtatott szellem, a könyv felett.
|
![]() HUN |





A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.
Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.
„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”
Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével