Miért olvasunk egyre kevesebbet? A könyvtárak szerepvállalásának alternatívái |
 ENG |
Gutenberg kora óta számos forradalmat élt meg a könyvkiadás, az eltelt évszázadok óta folyamatosan változik a könyv és így az olvasás is. Ma már nem kell sokat beszélni az analfabétizmusról, mégis egyre kevesebbet olvasunk. Bár a betű ismerete alapkészség, és nincs olyan téma, amihez ne lenne könyvtárnyi irodalom, mégis: mióta digitalizálták a betűt, a könyv, és vele együtt az olvasás egyre mostohább sorsra jut. Kérdés persze az, hogy csupán az olvasási szokások változnak, vagy a könyvtárosok, kiadók okkal kongatják a vészharangot: hiába a temérdek, színes, okos kiadvány, mi emberek lustulunk, az internetes böngészés, vagy az interaktív tévézés átveszi a hatalmat a nyomtatott szellem, a könyv felett.
|
|
 HUN |
Az előadáshoz kapcsolódó előadások:
agrártudomány
bölcsészettudomány
hittudomány
műszaki tudomány
művészet
orvostudomány
társadalomtudomány
természettudomány
Egyéb
A Déli Körvasút ötlete egyidős Budapesttel: összekötni a számtalan kisebb-nagyobb pályaudvart, hogy átszállás nélkül lehessen Vácról Pécsre, Győrről Szolnokra, vagy Debrecenből Siófokra jutni. Mint Vitézy Dávid írásából kiderül, az ötlet lassan a megvalósulás útjára léphet, konkrét tervek vannak: a fejlesztés[…] 
A cikk a Qubit számára íródott.Közel három évtizede foglalkozunk azzal az ELTE Etológia Tanszéken, hogy hogyan gondolkodnak a kutyák. Ma már nem csak a viselkedésükből következtethetünk erre, hanem az agyi aktivitásuk vizsgálatából is. Az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás) segítségével[…] A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2009. januárjában felhívást tett közzé annak érdekében, hogy kimagasló teljesítményű fiatal kutatóknak lehetőséget teremtsen az MTA kutatóintézeteiben új kutatócsoportok létrehozására. A kezdeményezés célja, hogy haza csábítsa a jelenleg külföldön dolgozó, már jelentős eredményeket elért magyar kutatókat, illetve itthon tartsa a legkiválóbbakat, hogy akadémiai intézetek kutatócsoportjainak vezetőiként a következő években nemzetközileg is meghatározó, ígéretes kutatási programokkal növelhessék az egyes kutatóintézetek és Magyarország versenyképességét.
Legalábbis ez derült ki a Tardos Gábor matematikussal, a Lendület program egyik nyertesével készült beszélgetésből. A digitális kódok újszerű megalkotója szereti a Harry Pottert, ráadásul a fia gyakran győzedelmeskedik felette a különböző logikai játékokban.
„Én azt szeretem, ha egy kérdésre ki lehet hozni egy nagyon egyszerű, nagyon világos választ, úgy, hogy a kettő közötti út esetleg nem nyilvánvaló.”
Interjú Kóczy Á. László matematikus-közgazdásszal, a Lendület program nyertesével
